HU/BG 11.41-42

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - TIZENEGYEDIK FEJEZET: A kozmikus forma

BG 11.40 - BG 11.43

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

41-42. VERS

सखेति मत्वा प्रसभं यदुक्तं

हे कृष्ण हे यादव हे सखेति ।

अजानता महिमानं तवेदं

मया प्रमादात्प्रणयेन वापि ॥४१॥

यच्चावहासार्थमसत्कृतोऽसि

विहारशय्यासनभोजनेषु ।

एकोऽथवाप्यच्युत तत्समक्षं

तत्क्षामये त्वामहमप्रमेयम् ॥४२॥

sakheti matvā prasabhaṁ yad uktaṁ

he kṛṣṇa he yādava he sakheti

ajānatā mahimānaṁ tavedaṁ

mayā pramādāt praṇayena vāpi

yac cāvahāsārtham asat-kṛto ’si

vihāra-śayyāsana-bhojaneṣu

eko ’tha vāpy acyuta tat-samakṣaṁ

tat kṣāmaye tvām aham aprameyam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sakhā – barát; iti – így; matvā – gondolván; prasabham – öntelten; yat – bármi; uktam – mondatott; he kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; he yādava – ó, Yādava; he sakhe – ó, kedves barátom; iti – ily módon; ajānatā – anélkül, hogy ismertem volna; mahimānam – dicsőséged; tava – Tiéd; idam – ez; mayā – általam; pramādāt – ostobaságból; praṇayena – szeretetből; vā api – vagy; yat – bármi; ca – is; avahāsa-artham – tréfálkozva; asat-kṛtaḥ – nem tisztelt; asi – voltál; vihāra – pihenés közben; śayyā – lefeküdve; āsana – ülve; bhojaneṣu – vagy amikor együtt ettünk; ekaḥ – egyedül; atha vā – vagy; api – is; acyuta – ó, csalhatatlan; tat-samakṣam – társak között; tat – mindazért; kṣāmaye – bocsánatot kérek; tvām – Tőled; aham – én; aprameyam – mérhetetlen.

FORDÍTÁS

Nem ismertem dicsőségedet, s mivel barátomnak tekintettelek, így szólítottalak: „Ó, Kṛṣṇa!”, „Ó, Yādava!”, „Ó, barátom!” Kérlek, nézd el, bármit is tettem őrültségemben vagy szeretetemben! Tréfálkozván sokszor voltam tiszteletlen Veled, miközben együtt pihentünk, egy ágyon hevertünk, együtt ültünk vagy együtt ettünk, néha kettesben, néha pedig más barátaink előtt. Ó, csalhatatlan, kérlek, bocsásd meg minden vétkem!

MAGYARÁZAT

Noha Kṛṣṇa megmutatta Arjunának kozmikus formáját, Arjuna mégis baráti kapcsolatukra gondol, s ezért arra kéri, bocsássa meg neki barátságból elkövetett tiszteletlenségeit. Elismeri, azelőtt nem hitte, hogy Kṛṣṇa képes felölteni egy ilyen kozmikus formát, pedig Kṛṣṇa bizalmas barátként korábban már beszélt neki erről. Arjuna nem tudja, hányszor volt tiszteletlen Vele, amikor fenségét figyelmen kívül hagyva ekképp szólította meg az Urat: „Ó, barátom!”; „Ó, Kṛṣṇa!”; „Ó, Yādava!” stb. Kṛṣṇa azonban olyan kedves és kegyes, hogy minden fensége ellenére barátként bánt Arjunával. Ilyen az Úr és a bhaktája közötti kölcsönös transzcendentális szeretet. Az élőlény és Kṛṣṇa közötti kapcsolat örökkévaló, s Arjuna viselkedéséből kiderül, hogy nem lehet elfelejteni. Arjuna a kozmikus forma pompájának megpillantása után sem feledkezett meg Kṛṣṇához fűződő baráti viszonyáról.

BG 11.40 - BG 11.43