HU/BG 14.20: Difference between revisions
(Created page with "B19 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|H20]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.19]] '''[[HU/BG 14.19| BG 14.19]] - [[HU/BG 14. | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.19]] '''[[HU/BG 14.19|BG 14.19]] - [[HU/BG 14.21|BG 14.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.21]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 20. VERS | ==== 20. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:गुणानेतानतीत्य त्रीन्देही देहसमुद्भवान् । | |||
:जन्ममृत्युजरादुःखैर्विमुक्तोऽमृतमश्नुते ॥२०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: guṇān etān atītya trīn | :guṇān etān atītya trīn | ||
: dehī deha-samudbhavān | :dehī deha-samudbhavān | ||
: janma-mṛtyu-jarā-duḥkhair | :janma-mṛtyu-jarā-duḥkhair | ||
: vimukto ’mṛtam aśnute | :vimukto ’mṛtam aśnute | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
guṇān – kötőerőkön; etān – mindezeken; atītya – túllépvén; trīn – hárman; dehī – a testet öltött; deha – a test; samudbhavān – termékein; janma – születésnek; mṛtyu – halálnak; jarā – és öregségnek; duḥkhaiḥ – szenvedéseitől; vimuktaḥ – megszabadulva; amṛtam – nektárt; aśnute – élvez. | ''guṇān'' – kötőerőkön; ''etān'' – mindezeken; ''atītya'' – túllépvén; ''trīn'' – hárman; ''dehī'' – a testet öltött; ''deha'' – a test; ''samudbhavān'' – termékein; ''janma'' – születésnek; ''mṛtyu'' – halálnak; ''jarā'' – és öregségnek; ''duḥkhaiḥ'' – szenvedéseitől; ''vimuktaḥ'' – megszabadulva; ''amṛtam'' – nektárt; ''aśnute'' – élvez. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része. ''' | '''Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ez a vers magyarázatot ad arra, hogyan maradhat az ember a transzcendentális síkon, teljes Kṛṣṇa-tudatban, még testi léte ideje alatt is. A dehī szanszkrit szó jelentése: „testet | Ez a vers magyarázatot ad arra, hogyan maradhat az ember a transzcendentális síkon, teljes Kṛṣṇa-tudatban, még testi léte ideje alatt is. A dehī szanszkrit szó jelentése: „testet öltött”. Noha az élőlény az anyagi testen belül van, a lelki tudás kifejlesztésével megszabadulhat az anyagi természet kötőerőinek befolyásától. Még ebben a testben képes lesz élvezni a lelki élet boldogságát, mert a test elhagyása után biztosan visszatér a lelki világba. Már jelen testében lelki boldogságban lehet része. A Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálat annak a jele, hogy az ember megszabadult az anyagi kötelékektől. Ezt a tizennyolcadik fejezet magyarázza majd el. Amikor valaki megszabadul az anyagi természet kötőerőinek befolyásától, elkezdi odaadó szolgálatát. | ||
</div> | </div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.19]] '''[[HU/BG 14.19| BG 14.19]] - [[HU/BG 14.21|BG 14.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.21]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.19]] '''[[HU/BG 14.19|BG 14.19]] - [[HU/BG 14.21|BG 14.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.21]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 19:43, 27 June 2018
20. VERS
- गुणानेतानतीत्य त्रीन्देही देहसमुद्भवान् ।
- जन्ममृत्युजरादुःखैर्विमुक्तोऽमृतमश्नुते ॥२०॥
- guṇān etān atītya trīn
- dehī deha-samudbhavān
- janma-mṛtyu-jarā-duḥkhair
- vimukto ’mṛtam aśnute
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
guṇān – kötőerőkön; etān – mindezeken; atītya – túllépvén; trīn – hárman; dehī – a testet öltött; deha – a test; samudbhavān – termékein; janma – születésnek; mṛtyu – halálnak; jarā – és öregségnek; duḥkhaiḥ – szenvedéseitől; vimuktaḥ – megszabadulva; amṛtam – nektárt; aśnute – élvez.
FORDÍTÁS
Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része.
MAGYARÁZAT
Ez a vers magyarázatot ad arra, hogyan maradhat az ember a transzcendentális síkon, teljes Kṛṣṇa-tudatban, még testi léte ideje alatt is. A dehī szanszkrit szó jelentése: „testet öltött”. Noha az élőlény az anyagi testen belül van, a lelki tudás kifejlesztésével megszabadulhat az anyagi természet kötőerőinek befolyásától. Még ebben a testben képes lesz élvezni a lelki élet boldogságát, mert a test elhagyása után biztosan visszatér a lelki világba. Már jelen testében lelki boldogságban lehet része. A Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálat annak a jele, hogy az ember megszabadult az anyagi kötelékektől. Ezt a tizennyolcadik fejezet magyarázza majd el. Amikor valaki megszabadul az anyagi természet kötőerőinek befolyásától, elkezdi odaadó szolgálatát.