HU/BG 15.10: Difference between revisions
(Created page with "B10 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 15|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 15. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 15. fejezet|H10]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 15|TIZENÖTÖDIK FEJEZET: A Legfelsőbb Személy elérésének yogája]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 15|TIZENÖTÖDIK FEJEZET: A Legfelsőbb Személy elérésének yogája]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.9]] '''[[HU/BG 15.9| BG 15.9]] - [[HU/BG 15. | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.9]] '''[[HU/BG 15.9|BG 15.9]] - [[HU/BG 15.11|BG 15.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 15.11]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 10. VERS | ==== 10. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:उत्क्रामन्तं स्थितं वापि भुञ्जानं वा गुणान्वितम् । | |||
:विमूढा नानुपश्यन्ति पश्यन्ति ज्ञानचक्षुषः ॥१०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
utkrāmantam – a testet elhagyót; sthitam – a testben lévőt; vā api – sem; bhuñjānam – az élvezőt; vā – vagy; guṇa-anvitam – az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt lévőt; vimūḍhāḥ – az ostobák; na – sohasem; anupaśyanti – láthatják; paśyanti – láthatják; jñāna-cakṣuṣaḥ – akik a tudás szemével látnak. | ''utkrāmantam'' – a testet elhagyót; ''sthitam'' – a testben lévőt; ''vā api'' – sem; ''bhuñjānam'' – az élvezőt; ''vā'' – vagy; ''guṇa-anvitam'' – az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt lévőt; ''vimūḍhāḥ'' – az ostobák; ''na'' – sohasem; ''anupaśyanti'' – láthatják; ''paśyanti'' – láthatják; ''jñāna-cakṣuṣaḥ'' – akik a tudás szemével látnak. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Az ostobák nem értik meg, hogyan képes az élőlény elhagyni testét, s azt sem, miféle testből merít örömet az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt. De aki a tudás szemével néz, az látja mindezt. ''' | '''Az ostobák nem értik meg, hogyan képes az élőlény elhagyni testét, s azt sem, miféle testből merít örömet az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt. De aki a tudás szemével néz, az látja mindezt.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 32: | Line 37: | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.9]] '''[[HU/BG 15.9| BG 15.9]] - [[HU/BG 15.11|BG 15.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 15.11]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.9]] '''[[HU/BG 15.9|BG 15.9]] - [[HU/BG 15.11|BG 15.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 15.11]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 19:48, 27 June 2018
10. VERS
- उत्क्रामन्तं स्थितं वापि भुञ्जानं वा गुणान्वितम् ।
- विमूढा नानुपश्यन्ति पश्यन्ति ज्ञानचक्षुषः ॥१०॥
- utkrāmantaṁ sthitaṁ vāpi
- bhuñjānaṁ vā guṇānvitam
- vimūḍhā nānupaśyanti
- paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
utkrāmantam – a testet elhagyót; sthitam – a testben lévőt; vā api – sem; bhuñjānam – az élvezőt; vā – vagy; guṇa-anvitam – az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt lévőt; vimūḍhāḥ – az ostobák; na – sohasem; anupaśyanti – láthatják; paśyanti – láthatják; jñāna-cakṣuṣaḥ – akik a tudás szemével látnak.
FORDÍTÁS
Az ostobák nem értik meg, hogyan képes az élőlény elhagyni testét, s azt sem, miféle testből merít örömet az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt. De aki a tudás szemével néz, az látja mindezt.
MAGYARÁZAT
A jñāna-cakṣuṣaḥ szó nagyon fontos. Tudás nélkül az ember képtelen megérteni, hogyan hagyja el az élőlény a testét, milyen formát kap majd a következő életében, és miért rendelkezik egy bizonyos fajta testtel. Hogy ezt megérthessük, nagy tudásra van szükségünk, melyre a Bhagavad-gītāból és más hasonló irodalomból, egy hiteles lelki tanítómester közvetítésével tehetünk szert. Nagyon szerencsés az az ember, akit úgy tanítottak, hogy megértse ezeket a dolgokat. Minden élőlény bizonyos körülmények között hagyja el testét, bizonyos körülmények között él, s bizonyos körülmények között élvez az anyagi természet varázsa alatt. Ennek eredményeként az érzékkielégítés illúziójában a legváltozatosabb anyagi boldogságban és szenvedésben van része. Akiket örökké megtéveszt a vágy és a kéj, azok elveszítik minden képességüket, hogy megértsék, hogyan lakoznak a testben, s hogyan cserélik azt. Egyszerűen nem tudják felfogni. Akik azonban lelki tudásra tettek szert, azok képesek meglátni, hogy a lélek különbözik a testtől, s a testeket cserélve mindig másféle élvezet vár rá. Az ilyen ismeret birtokában az ember megértheti, hogyan szenved a feltételekhez kötött élőlény ebben az anyagi létben. Ezért a Kṛṣṇa-tudatban magas szinten álló bhakták mindent megtesznek azért, hogy átadják ezt a tudományt az embereknek, akik oly sokat szenvednek a feltételekhez kötött lét során. El kell hagyniuk ezt a fajta létet, Kṛṣṇa-tudatossá kell válniuk, s fel kell szabadulniuk, hogy a lelki világba juthassanak.