HU/BG 17.5-6: Difference between revisions
(Created page with "B06 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 17|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet|H06]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 17|TIZENHETEDIK FEJEZET: A hit fajtái]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 17|TIZENHETEDIK FEJEZET: A hit fajtái]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 17.4]] '''[[HU/BG 17.4| BG 17.4]] - [[HU/BG 17.7|BG 17.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 17.7]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 17.4]] '''[[HU/BG 17.4| BG 17.4]] - [[HU/BG 17.7|BG 17.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 17.7]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== | ==== 5-6. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:अशास्त्रविहितं घोरं तप्यन्ते ये तपो जनाः । | |||
:दम्भाहंकारसंयुक्ताः कामरागबलान्विताः ॥५॥ | |||
:कर्षयन्तः शरीरस्थं भूतग्राममचेतसः । | |||
:मां चैवान्तःशरीरस्थं तान्विद्ध्यासुरनिश्चयान् ॥६॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
Line 21: | Line 29: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
aśāstra – nem az írások által; vihitam – parancsolt; ghoram – másokra ártalmas; tapyante – vállalnak; ye – azok; tapaḥ – vezekléseket; janāḥ – emberek; dambha – büszkén; ahaṅkāra – és önzőn; saṁyuktāḥ – cselekvők; kāma – a kéjvágynak; rāga – és a ragaszkodásnak; bala – az erejétől; anvitāḥ – hajtva; karṣayantaḥ – kínozva; śarīra-stham – a testben lakozót; bhūta-grāmam – az anyagi elemek kombinációját; acetasaḥ – téves gondolkodással; mām – Engem; ca – is; eva – bizony; antaḥ – belül; śarīra-stham – a testben lakozót; tān – őket; viddhi – tudd; āsura-niścayān – démonoknak.</div> | ''aśāstra'' – nem az írások által; ''vihitam'' – parancsolt; ''ghoram'' – másokra ártalmas; ''tapyante'' – vállalnak; ''ye'' – azok; ''tapaḥ'' – vezekléseket; ''janāḥ'' – emberek; ''dambha'' – büszkén; ''ahaṅkāra'' – és önzőn; ''saṁyuktāḥ'' – cselekvők; ''kāma'' – a kéjvágynak; ''rāga'' – és a ragaszkodásnak; ''bala'' – az erejétől; ''anvitāḥ'' – hajtva; ''karṣayantaḥ'' – kínozva; ''śarīra-stham'' – a testben lakozót; ''bhūta-grāmam'' – az anyagi elemek kombinációját; ''acetasaḥ'' – téves gondolkodással; ''mām'' – Engem; ''ca'' – is; ''eva'' – bizony; ''antaḥ'' – belül; ''śarīra-stham'' – a testben lakozót; ''tān'' – őket; ''viddhi'' – tudd; ''āsura-niścayān'' – démonoknak. | ||
</div> | |||
==== FORDÍTÁS ==== | ==== FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.''' | '''Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.''' | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 20:08, 27 June 2018
5-6. VERS
- अशास्त्रविहितं घोरं तप्यन्ते ये तपो जनाः ।
- दम्भाहंकारसंयुक्ताः कामरागबलान्विताः ॥५॥
- कर्षयन्तः शरीरस्थं भूतग्राममचेतसः ।
- मां चैवान्तःशरीरस्थं तान्विद्ध्यासुरनिश्चयान् ॥६॥
- aśāstra-vihitaṁ ghoraṁ
- tapyante ye tapo janāḥ
- dambhāhaṅkāra-saṁyuktāḥ
- kāma-rāga-balānvitāḥ
- karṣayantaḥ śarīra-sthaṁ
- bhūta-grāmam acetasaḥ
- māṁ caivāntaḥ śarīra-sthaṁ
- tān viddhy āsura-niścayān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
aśāstra – nem az írások által; vihitam – parancsolt; ghoram – másokra ártalmas; tapyante – vállalnak; ye – azok; tapaḥ – vezekléseket; janāḥ – emberek; dambha – büszkén; ahaṅkāra – és önzőn; saṁyuktāḥ – cselekvők; kāma – a kéjvágynak; rāga – és a ragaszkodásnak; bala – az erejétől; anvitāḥ – hajtva; karṣayantaḥ – kínozva; śarīra-stham – a testben lakozót; bhūta-grāmam – az anyagi elemek kombinációját; acetasaḥ – téves gondolkodással; mām – Engem; ca – is; eva – bizony; antaḥ – belül; śarīra-stham – a testben lakozót; tān – őket; viddhi – tudd; āsura-niścayān – démonoknak.
FORDÍTÁS
Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.
MAGYARÁZAT
Vannak emberek, akik olyan módszereket találnak ki a vezeklésre és az önfegyelmezésre, melyekről az írások nem tesznek említést. A valamilyen alantas szándékkal, például pusztán politikai célból végrehajtott böjtöt az írások nem javasolják. Csakis a lelki fejlődés érdekében tanácsolják a böjtölést, nem pedig valamiféle politikai vagy társadalmi cél elérése érdekében. Akik ilyen indítékoktól hajtva sanyargatják magukat, azok a Bhagavad-gītā szerint minden bizonnyal démonikus emberek. Tetteik szemben állnak az írások parancsolataival, és nem hoznak áldást az emberekre. Valójában a büszkeség, a hamis ego, a kéjvágy és az anyagi élvezetekhez való ragaszkodás ösztönzi őket e tettekre. Ezek a cselekedetek nemcsak a testet felépítő anyagi elemek rendjét borítják fel, de megzavarják a testben lakozó Istenség Legfelsőbb Személyiségét is. A politikai célból végrehajtott, nem szentesített böjt vagy vezeklés minden bizonnyal nagyon zavaró mások számára is. A védikus irodalom tehát nem ajánlja ezt. A démonikus ember azt gondolja, hogy ily módon képes lesz az ellenséget vagy egy másik csoportot arra kényszeríteni, hogy teljesítse kérését. Az ilyen esetek azonban nem egyszer a böjtölő halálával végződnek. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége nem helyesli az ilyen önsanyargatást, és aki így tesz, azt démonnak nyilvánítja. Ezek a mutatványok azért sértik az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, mert ellenkeznek a védikus írások parancsaival. Ezzel kapcsolatban az acetasaḥ szó nagyon fontos: egy józan gondolkodású ember engedelmeskedik az írások utasításainak. Mások nem törődnek a szentírásokkal, nem követik utasításaikat, és saját maguk találnak ki módszereket a lemondásra és önsanyargatásra. Ne felejtsük el soha, milyen sors vár a démonikus emberekre. Az előző fejezet elmondta: az Úr arra kényszeríti őket, hogy démonikus emberek méhében szülessenek meg újra, s így életről életre a démonikus elvek szerint fognak élni, anélkül hogy ismernék kapcsolatukat az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Ha azonban olyan szerencsések, hogy elfogadják egy lelki tanítómester vezetését, aki képes a védikus bölcsesség útjára terelni őket, akkor kiszabadulhatnak ebből a kötelékből, és végül elérhetik a legfelső célt.