HU/BG 8.11: Difference between revisions
(Created page with "B11 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 8|NYOLC...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 8. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 8. fejezet|H11]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 8|NYOLCADIK FEJEZET: A Legfelsőbb elérése]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 8|NYOLCADIK FEJEZET: A Legfelsőbb elérése]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 8.10]] '''[[HU/BG 8.10| BG 8.10]] - [[HU/BG 8.12|BG 8.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 8.12]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 8.10]] '''[[HU/BG 8.10| BG 8.10]] - [[HU/BG 8.12|BG 8.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 8.12]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 11. VERS ==== | ==== 11. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:यदक्षरं वेदविदो वदन्ति | |||
:विशन्ति यद्यतयो वीतरागाः । | |||
:यदिच्छन्तो ब्रह्मचर्यं चरन्ति | |||
:तत्ते पदं संग्रहेण प्रवक्ष्ये ॥११॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
Line 10: | Line 17: | ||
:viśanti yad yatayo vīta-rāgāḥ | :viśanti yad yatayo vīta-rāgāḥ | ||
:yad icchanto brahmacaryaṁ caranti | :yad icchanto brahmacaryaṁ caranti | ||
:tat te padaṁ saṅgraheṇa pravakṣye | :tat te padaṁ saṅgraheṇa pravakṣye | ||
</div> | </div> | ||
Line 16: | Line 23: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
yat – amelyiket; akṣaram – az oṁ szótagot; veda-vidaḥ – akik ismerik a Védákat; vadanti – mondják; viśanti – behatolnak; yat – amibe; yatayaḥ – a nagy bölcsek; vīta-rāgāḥ – a lemondott életrendben; yat – amit; icchantaḥ – kívánva; brahmacaryam – cölibátust; caranti – gyakorolnak; tat – azt; te – neked; padam – helyzetet; saṅgraheṇa – összefoglalva; pravakṣye – meg fogom magyarázni. | ''yat'' – amelyiket; ''akṣaram'' – az oṁ szótagot; ''veda-vidaḥ'' – akik ismerik a Védákat; ''vadanti'' – mondják; ''viśanti'' – behatolnak; ''yat'' – amibe; ''yatayaḥ'' – a nagy bölcsek; ''vīta-rāgāḥ'' – a lemondott életrendben; ''yat'' – amit; ''icchantaḥ'' – kívánva; ''brahmacaryam'' – cölibátust; ''caranti'' – gyakorolnak; ''tat'' – azt; ''te'' – neked; ''padam'' – helyzetet; ''saṅgraheṇa'' – összefoglalva; ''pravakṣye'' – meg fogom magyarázni. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 22:04, 27 June 2018
11. VERS
- यदक्षरं वेदविदो वदन्ति
- विशन्ति यद्यतयो वीतरागाः ।
- यदिच्छन्तो ब्रह्मचर्यं चरन्ति
- तत्ते पदं संग्रहेण प्रवक्ष्ये ॥११॥
- yad akṣaraṁ veda-vido vadanti
- viśanti yad yatayo vīta-rāgāḥ
- yad icchanto brahmacaryaṁ caranti
- tat te padaṁ saṅgraheṇa pravakṣye
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat – amelyiket; akṣaram – az oṁ szótagot; veda-vidaḥ – akik ismerik a Védákat; vadanti – mondják; viśanti – behatolnak; yat – amibe; yatayaḥ – a nagy bölcsek; vīta-rāgāḥ – a lemondott életrendben; yat – amit; icchantaḥ – kívánva; brahmacaryam – cölibátust; caranti – gyakorolnak; tat – azt; te – neked; padam – helyzetet; saṅgraheṇa – összefoglalva; pravakṣye – meg fogom magyarázni.
FORDÍTÁS
A Védákat jól ismerő bölcsek, akik az oṁkārát ismétlik, valamint a lemondás rendjének nagy szentjei a Brahmanba hatolnak. Az ilyen tökéletességre vágyakozók cölibátusban élnek. Most röviden elmagyarázom neked azt a folyamatot, amely által felszabadulhat az ember.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śrī Kṛṣṇa azt javasolja Arjunának, hogy gyakorolja a ṣaṭ-cakra-yogát, amelynek során az ember az életlevegőjét a két szemöldöke közé rögzíti. Arra gondolva, hogy Arjuna esetleg nem ismeri ezt a yogát, az Úr a következő versekben elmagyarázza a módszert. Elmondja, hogy bár a Brahman egyetlen, mégis különféle megnyilvánulásai és aspektusai vannak. Az akṣara vagy oṁkāra – az oṁ szótag – különösen az imperszonalisták számára azonos Brahmannal. Kṛṣṇa itt arról a személytelen Brahmanról beszél, amelybe a lemondott életrend bölcsei hatolnak.
A védikus oktatási rendszerben a cölibátust fogadott tanítványokat, akik a lelki tanítómesterrel élnek, kezdettől fogva az oṁ ismétlésére és a végső, személytelen Brahman ismeretére tanítják, s így a Brahman két aspektusának ébredhetnek tudatára. Ez a gyakorlat nagyon lényeges a lelki életben fejlődni kívánó tanítványok számára, ám korunkban ez a brahmacārī élet (a cölibátus) egyáltalán nem lehetséges. Napjaink társadalma olyannyira megváltozott, hogy az embernek nincs lehetősége arra, hogy fiatal éveitől kezdve cölibátusban éljen. A tudás különféle területeinek világszerte számtalan intézménye létezik, ám olyan elismert intézmény nincsen, ahol a tanítványok elsajátíthatnák a brahmacārī elveket. Mindaddig, amíg az ember nem fogad cölibátust, nagyon nehezen fejlődhet a lelki életben. Az Úr Caitanya ezért az írások Kali-korszakra vonatkozó parancsolatai alapján azt hirdette, hogy ebben a korban nincs más módszer a Legfelsőbb elérésére, mint az Úr Kṛṣṇa szent nevének éneklése: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare.