HU/BG 5.11: Difference between revisions
(Created page with "B11 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H11]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.10]] '''[[HU/BG 5.10| BG 5.10]] - [[HU/BG 5.12|BG 5.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.12]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.10]] '''[[HU/BG 5.10| BG 5.10]] - [[HU/BG 5.12|BG 5.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.12]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 11. VERS ==== | ==== 11. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:कायेन मनसा बुद्ध्या केवलैरिन्द्रियैरपि । | |||
:योगिनः कर्म कुर्वन्ति सङ्गं त्यक्त्वात्मशुद्धये ॥११॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: kāyena manasā buddhyā | :kāyena manasā buddhyā | ||
: kevalair indriyair api | :kevalair indriyair api | ||
: yoginaḥ karma kurvanti | :yoginaḥ karma kurvanti | ||
: saṅgaṁ tyaktvātma-śuddhaye | :saṅgaṁ tyaktvātma-śuddhaye | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
kāyena – a testtel; manasā – az elmével; buddhyā – az értelemmel; kevalaiḥ – a megtisztult; indriyaiḥ – érzékekkel; api – még; yoginaḥ – a Kṛṣṇa-tudatú emberek; karma – tetteket; kurvanti – végeznek; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; ātma – az önvalónak; śuddhaye – a megtisztulás érdekében. | ''kāyena'' – a testtel; ''manasā'' – az elmével; ''buddhyā'' – az értelemmel; ''kevalaiḥ'' – a megtisztult; ''indriyaiḥ'' – érzékekkel; ''api'' – még; ''yoginaḥ'' – a Kṛṣṇa-tudatú emberek; ''karma'' – tetteket; ''kurvanti'' – végeznek; ''saṅgam'' – ragaszkodást; ''tyaktvā'' – feladva; ''ātma'' – az önvalónak; ''śuddhaye'' – a megtisztulás érdekében. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.''' | '''A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 30: | Line 35: | ||
Ha Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa érzékeinek örömére cselekszünk, akkor a test, az elme, az értelem, sőt még az érzékek cselekedetei is megtisztulnak az anyagi szennyeződéstől. A Kṛṣṇa-tudatú ember tetteinek nincsenek anyagi visszahatásai. Kṛṣṇa-tudatban cselekedve tehát nagyon könnyű tiszta tetteket végezni, melyeket általában sad-ācārának neveznek. Śrī Rūpa Gosvāmī így ír erről Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187): | Ha Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa érzékeinek örömére cselekszünk, akkor a test, az elme, az értelem, sőt még az érzékek cselekedetei is megtisztulnak az anyagi szennyeződéstől. A Kṛṣṇa-tudatú ember tetteinek nincsenek anyagi visszahatásai. Kṛṣṇa-tudatban cselekedve tehát nagyon könnyű tiszta tetteket végezni, melyeket általában sad-ācārának neveznek. Śrī Rūpa Gosvāmī így ír erről Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187): | ||
:īhā yasya harer dāsye | :''īhā yasya harer dāsye | ||
: karmaṇā manasā girā | :''karmaṇā manasā girā | ||
: nikhilāsv apy avasthāsu | :''nikhilāsv apy avasthāsu | ||
: jīvan-muktaḥ sa ucyate | :''jīvan-muktaḥ sa ucyate | ||
„Aki testével, elméjével, értelmével és szavaival Kṛṣṇa-tudatban (azaz Kṛṣṇa szolgálatában) cselekszik, az annak ellenére, hogy a legkülönfélébb anyaginak tűnő tetteket végzi, már ebben az anyagi világban felszabadult léleknek tekinthető.” Hamis egója nincs, mert nem hiszi azt, hogy ő az anyagi test vagy a test tulajdonosa. Tudja, hogy nem ez az anyagi test, és hogy ez a test nem az övé – ő maga és a test egyaránt Kṛṣṇáé. Ha mindenét, vagyis mindazt, amit testével, elméjével, értelmével, beszédével, életével, vagyonával stb. létrehoz, Kṛṣṇa szolgálatába állítja, akkor azon nyomban összekapcsolódik Vele. Egy lesz Kṛṣṇával, és megszabadul attól a hamis egótól, ami az embert arra készteti, hogy testének vagy más egyébnek higgye magát. Ez a Kṛṣṇa-tudat tökéletes szintje. | „Aki testével, elméjével, értelmével és szavaival Kṛṣṇa-tudatban (azaz Kṛṣṇa szolgálatában) cselekszik, az annak ellenére, hogy a legkülönfélébb anyaginak tűnő tetteket végzi, már ebben az anyagi világban felszabadult léleknek tekinthető.” Hamis egója nincs, mert nem hiszi azt, hogy ő az anyagi test vagy a test tulajdonosa. Tudja, hogy nem ez az anyagi test, és hogy ez a test nem az övé – ő maga és a test egyaránt Kṛṣṇáé. Ha mindenét, vagyis mindazt, amit testével, elméjével, értelmével, beszédével, életével, vagyonával stb. létrehoz, Kṛṣṇa szolgálatába állítja, akkor azon nyomban összekapcsolódik Vele. Egy lesz Kṛṣṇával, és megszabadul attól a hamis egótól, ami az embert arra készteti, hogy testének vagy más egyébnek higgye magát. Ez a Kṛṣṇa-tudat tökéletes szintje. | ||
Latest revision as of 11:21, 31 January 2019
11. VERS
- कायेन मनसा बुद्ध्या केवलैरिन्द्रियैरपि ।
- योगिनः कर्म कुर्वन्ति सङ्गं त्यक्त्वात्मशुद्धये ॥११॥
- kāyena manasā buddhyā
- kevalair indriyair api
- yoginaḥ karma kurvanti
- saṅgaṁ tyaktvātma-śuddhaye
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kāyena – a testtel; manasā – az elmével; buddhyā – az értelemmel; kevalaiḥ – a megtisztult; indriyaiḥ – érzékekkel; api – még; yoginaḥ – a Kṛṣṇa-tudatú emberek; karma – tetteket; kurvanti – végeznek; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; ātma – az önvalónak; śuddhaye – a megtisztulás érdekében.
FORDÍTÁS
A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.
MAGYARÁZAT
Ha Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa érzékeinek örömére cselekszünk, akkor a test, az elme, az értelem, sőt még az érzékek cselekedetei is megtisztulnak az anyagi szennyeződéstől. A Kṛṣṇa-tudatú ember tetteinek nincsenek anyagi visszahatásai. Kṛṣṇa-tudatban cselekedve tehát nagyon könnyű tiszta tetteket végezni, melyeket általában sad-ācārának neveznek. Śrī Rūpa Gosvāmī így ír erről Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187):
- īhā yasya harer dāsye
- karmaṇā manasā girā
- nikhilāsv apy avasthāsu
- jīvan-muktaḥ sa ucyate
„Aki testével, elméjével, értelmével és szavaival Kṛṣṇa-tudatban (azaz Kṛṣṇa szolgálatában) cselekszik, az annak ellenére, hogy a legkülönfélébb anyaginak tűnő tetteket végzi, már ebben az anyagi világban felszabadult léleknek tekinthető.” Hamis egója nincs, mert nem hiszi azt, hogy ő az anyagi test vagy a test tulajdonosa. Tudja, hogy nem ez az anyagi test, és hogy ez a test nem az övé – ő maga és a test egyaránt Kṛṣṇáé. Ha mindenét, vagyis mindazt, amit testével, elméjével, értelmével, beszédével, életével, vagyonával stb. létrehoz, Kṛṣṇa szolgálatába állítja, akkor azon nyomban összekapcsolódik Vele. Egy lesz Kṛṣṇával, és megszabadul attól a hamis egótól, ami az embert arra készteti, hogy testének vagy más egyébnek higgye magát. Ez a Kṛṣṇa-tudat tökéletes szintje.