HU/BG 5.21: Difference between revisions
(Created page with "B21 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H21]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.20]] '''[[HU/BG 5.20| BG 5.20]] - [[HU/BG 5.22|BG 5.22]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.22]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.20]] '''[[HU/BG 5.20| BG 5.20]] - [[HU/BG 5.22|BG 5.22]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.22]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 21. VERS ==== | ==== 21. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:बाह्यस्पर्शेष्वसक्तात्मा विन्दत्यात्मनि यत्सुखम् । | |||
:स ब्रह्मयोगयुक्तात्मा सुखमक्षयमश्नुते ॥२१॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: bāhya-sparśeṣv asaktātmā | :bāhya-sparśeṣv asaktātmā | ||
: vindaty ātmani yat sukham | :vindaty ātmani yat sukham | ||
: sa brahma-yoga-yuktātmā | :sa brahma-yoga-yuktātmā | ||
: sukham akṣayam aśnute | :sukham akṣayam aśnute | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
bāhya-sparśeṣu – külsődleges érzéki gyönyörben; asakta-ātmā – nem ragaszkodó; vindati – élvezi; ātmani – az önvalóban; yat – amit; sukham – boldogságot; saḥ – ő; brahma-yoga – a Brahmanra összpontosítva; yukta-ātmā – az önvalóval összekapcsolódó; sukham – boldogságot; akṣayam – végtelent; aśnute – élvez. | ''bāhya-sparśeṣu'' – külsődleges érzéki gyönyörben; ''asakta-ātmā'' – nem ragaszkodó; ''vindati'' – élvezi; ''ātmani'' – az önvalóban; ''yat'' – amit; ''sukham'' – boldogságot; ''saḥ'' – ő; ''brahma-yoga'' – a Brahmanra összpontosítva; ''yukta-ātmā'' – az önvalóval összekapcsolódó; ''sukham'' – boldogságot; ''akṣayam'' – végtelent; ''aśnute'' – élvez. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.''' | '''Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 30: | Line 35: | ||
Śrī Yāmunācārya, a Kṛṣṇa-tudat nagy bhaktája így ír: | Śrī Yāmunācārya, a Kṛṣṇa-tudat nagy bhaktája így ír: | ||
: yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde | :''yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde | ||
: nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt | :''nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt | ||
: tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne | :''tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne | ||
: bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca | :''bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca | ||
„Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s örökké megújuló lelki gyönyört merítek Belőle, ha bármikor eszembe jut a nemi élvezet, már a gondolattól is köpök, s ajkam legörbül az undortól.” A brahma-yogában, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élő ember olyannyira elmélyed az Úr szerető szolgálatában, hogy minden kedve elmegy az anyagi élvezetektől. A legnagyobb anyagi gyönyör a nemi élvezet. Az egész világ ennek varázsa alatt működik, s a materialisták nem is képesek más cél érdekében cselekedni. A Kṛṣṇa-tudatú ember ezzel ellentétben nagyobb lendülettel képes dolgozni a nemi élvezet nélkül, melyet messze elkerül. Ez a lelki megvalósítás bizonyítéka. A lelki megvalósítás és a nemi élvezet nem férnek össze egymással. A Kṛṣṇa-tudatú ember felszabadult lélek, ezért nem vonzódik semmilyen érzéki élvezethez. | „Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s örökké megújuló lelki gyönyört merítek Belőle, ha bármikor eszembe jut a nemi élvezet, már a gondolattól is köpök, s ajkam legörbül az undortól.” A brahma-yogában, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élő ember olyannyira elmélyed az Úr szerető szolgálatában, hogy minden kedve elmegy az anyagi élvezetektől. A legnagyobb anyagi gyönyör a nemi élvezet. Az egész világ ennek varázsa alatt működik, s a materialisták nem is képesek más cél érdekében cselekedni. A Kṛṣṇa-tudatú ember ezzel ellentétben nagyobb lendülettel képes dolgozni a nemi élvezet nélkül, melyet messze elkerül. Ez a lelki megvalósítás bizonyítéka. A lelki megvalósítás és a nemi élvezet nem férnek össze egymással. A Kṛṣṇa-tudatú ember felszabadult lélek, ezért nem vonzódik semmilyen érzéki élvezethez. | ||
Latest revision as of 11:24, 31 January 2019
21. VERS
- बाह्यस्पर्शेष्वसक्तात्मा विन्दत्यात्मनि यत्सुखम् ।
- स ब्रह्मयोगयुक्तात्मा सुखमक्षयमश्नुते ॥२१॥
- bāhya-sparśeṣv asaktātmā
- vindaty ātmani yat sukham
- sa brahma-yoga-yuktātmā
- sukham akṣayam aśnute
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bāhya-sparśeṣu – külsődleges érzéki gyönyörben; asakta-ātmā – nem ragaszkodó; vindati – élvezi; ātmani – az önvalóban; yat – amit; sukham – boldogságot; saḥ – ő; brahma-yoga – a Brahmanra összpontosítva; yukta-ātmā – az önvalóval összekapcsolódó; sukham – boldogságot; akṣayam – végtelent; aśnute – élvez.
FORDÍTÁS
Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.
MAGYARÁZAT
Śrī Yāmunācārya, a Kṛṣṇa-tudat nagy bhaktája így ír:
- yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde
- nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
- tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
- bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca
„Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s örökké megújuló lelki gyönyört merítek Belőle, ha bármikor eszembe jut a nemi élvezet, már a gondolattól is köpök, s ajkam legörbül az undortól.” A brahma-yogában, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élő ember olyannyira elmélyed az Úr szerető szolgálatában, hogy minden kedve elmegy az anyagi élvezetektől. A legnagyobb anyagi gyönyör a nemi élvezet. Az egész világ ennek varázsa alatt működik, s a materialisták nem is képesek más cél érdekében cselekedni. A Kṛṣṇa-tudatú ember ezzel ellentétben nagyobb lendülettel képes dolgozni a nemi élvezet nélkül, melyet messze elkerül. Ez a lelki megvalósítás bizonyítéka. A lelki megvalósítás és a nemi élvezet nem férnek össze egymással. A Kṛṣṇa-tudatú ember felszabadult lélek, ezért nem vonzódik semmilyen érzéki élvezethez.