HU/BG 1.30: Difference between revisions
(Created page with " B30 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 1|ELS...") |
mNo edit summary |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 1. fejezet|H30]] | |||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 1|ELSŐ FEJEZET: Hadiszemle a kurukṣetrai csatamezőn]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 1|ELSŐ FEJEZET: Hadiszemle a kurukṣetrai csatamezőn]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 1.29]] '''[[HU/BG 1.29|BG 1.29]] - [[HU/BG 1.31|BG 1.31]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 1.31]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 1.29]] '''[[HU/BG 1.29|BG 1.29]] - [[HU/BG 1.31|BG 1.31]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 1.31]]</div> | ||
{{RandomImage}} | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 30. VERS ==== | ==== 30. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:न च शक्नोम्यवस्थातुं भ्रमतीव च मे मनः । | |||
:निमित्तानि च पश्यामि विपरीतानि केशव ॥३०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: na ca śaknomy avasthātuṁ | :na ca śaknomy avasthātuṁ | ||
: bhramatīva ca me manaḥ | :bhramatīva ca me manaḥ | ||
: nimittāni ca paśyāmi | :nimittāni ca paśyāmi | ||
: viparītāni keśava | :viparītāni keśava | ||
</div> | </div> | ||
Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
na – sem; ca – szintén; śaknomi – képes vagyok; avasthātum – megállni; bhramati – megfeledkezik; iva – mint; ca – és; me – enyém; manaḥ – elme; nimittāni – okoz; ca – és; paśyāmi – látom; viparītāni – épp az ellenkezőjét; keśava – ó, Keśī démon végzete (Kṛṣṇa).</div> | ''na'' – sem; ''ca'' – szintén; ''śaknomi'' – képes vagyok; ''avasthātum'' – megállni; ''bhramati'' – megfeledkezik; ''iva'' – mint; ''ca'' – és; ''me'' – enyém; ''manaḥ'' – elme; ''nimittāni'' – okoz; ''ca'' – és; ''paśyāmi'' – látom; ''viparītāni'' – épp az ellenkezőjét; ''keśava'' – ó, Keśī démon végzete (Kṛṣṇa). | ||
</div> | |||
==== FORDÍTÁS ==== | ==== FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Képtelen vagyok tovább itt állni! Kezdek megfeledkezni magamról, s forog velem a világ. Ó, Kṛṣṇa, Keśī démon végzete, nagyon rosszat sejtek!''' | '''Képtelen vagyok tovább itt állni! Kezdek megfeledkezni magamról, s forog velem a világ. Ó, Kṛṣṇa, Keśī démon végzete, nagyon rosszat sejtek!''' | ||
</div> | </div> | ||
Line 27: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Türelmetlenségében Arjuna úgy érezte, képtelen tovább a csatatéren maradni, s elméje gyengesége miatt egészen megfeledkezett magáról. Az anyagi dolgokhoz való túlzott ragaszkodás az oka, ha valaki ilyen zavarodottság jellemezte helyzetbe kerül. Bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syāt (Śrīmad-Bhāgavatam 11.2.37): az efféle félelem és az elme nyugalmának elvesztése azoknál figyelhető meg, akikre túlságosan nagy hatással vannak az anyagi körülmények. Arjuna nem látott mást a csatatéren, mint fájdalmat és szerencsétlenséget. Úgy érezte, még az ellenség fölött aratott győzelem sem tenné boldoggá. A nimittāni viparītāni szavak nagyon fontosak. Ha valakinek semmi reménye vágyai teljesülésére, így gondolkodik: „Mit keresek én itt?” Mindenkit csupán saját maga és saját jóléte érdekel, a Legfelsőbb Énnel viszont senki nem törődik. Arjuna Kṛṣṇa akaratából úgy tesz, mintha nem lenne tisztában valódi érdekével. Az ember valódi jóléte Viṣṇun, vagyis Kṛṣṇán múlik. A feltételekhez kötött lélek megfeledkezik erről, s ez az oka, hogy anyagi gyötrelmektől kell szenvednie. Arjuna úgy vélte, hogy a csata megnyerése csak bánatot okoz majd neki. | Türelmetlenségében Arjuna úgy érezte, képtelen tovább a csatatéren maradni, s elméje gyengesége miatt egészen megfeledkezett magáról. Az anyagi dolgokhoz való túlzott ragaszkodás az oka, ha valaki ilyen zavarodottság jellemezte helyzetbe kerül. ''Bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syāt'' ([[vanisource:SB 11.2.37|Śrīmad-Bhāgavatam 11.2.37]]): az efféle félelem és az elme nyugalmának elvesztése azoknál figyelhető meg, akikre túlságosan nagy hatással vannak az anyagi körülmények. Arjuna nem látott mást a csatatéren, mint fájdalmat és szerencsétlenséget. Úgy érezte, még az ellenség fölött aratott győzelem sem tenné boldoggá. A nimittāni viparītāni szavak nagyon fontosak. Ha valakinek semmi reménye vágyai teljesülésére, így gondolkodik: „Mit keresek én itt?” Mindenkit csupán saját maga és saját jóléte érdekel, a Legfelsőbb Énnel viszont senki nem törődik. Arjuna Kṛṣṇa akaratából úgy tesz, mintha nem lenne tisztában valódi érdekével. Az ember valódi jóléte Viṣṇun, vagyis Kṛṣṇán múlik. A feltételekhez kötött lélek megfeledkezik erről, s ez az oka, hogy anyagi gyötrelmektől kell szenvednie. Arjuna úgy vélte, hogy a csata megnyerése csak bánatot okoz majd neki. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 10:13, 3 March 2019
30. VERS
- न च शक्नोम्यवस्थातुं भ्रमतीव च मे मनः ।
- निमित्तानि च पश्यामि विपरीतानि केशव ॥३०॥
- na ca śaknomy avasthātuṁ
- bhramatīva ca me manaḥ
- nimittāni ca paśyāmi
- viparītāni keśava
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na – sem; ca – szintén; śaknomi – képes vagyok; avasthātum – megállni; bhramati – megfeledkezik; iva – mint; ca – és; me – enyém; manaḥ – elme; nimittāni – okoz; ca – és; paśyāmi – látom; viparītāni – épp az ellenkezőjét; keśava – ó, Keśī démon végzete (Kṛṣṇa).
FORDÍTÁS
Képtelen vagyok tovább itt állni! Kezdek megfeledkezni magamról, s forog velem a világ. Ó, Kṛṣṇa, Keśī démon végzete, nagyon rosszat sejtek!
MAGYARÁZAT
Türelmetlenségében Arjuna úgy érezte, képtelen tovább a csatatéren maradni, s elméje gyengesége miatt egészen megfeledkezett magáról. Az anyagi dolgokhoz való túlzott ragaszkodás az oka, ha valaki ilyen zavarodottság jellemezte helyzetbe kerül. Bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syāt (Śrīmad-Bhāgavatam 11.2.37): az efféle félelem és az elme nyugalmának elvesztése azoknál figyelhető meg, akikre túlságosan nagy hatással vannak az anyagi körülmények. Arjuna nem látott mást a csatatéren, mint fájdalmat és szerencsétlenséget. Úgy érezte, még az ellenség fölött aratott győzelem sem tenné boldoggá. A nimittāni viparītāni szavak nagyon fontosak. Ha valakinek semmi reménye vágyai teljesülésére, így gondolkodik: „Mit keresek én itt?” Mindenkit csupán saját maga és saját jóléte érdekel, a Legfelsőbb Énnel viszont senki nem törődik. Arjuna Kṛṣṇa akaratából úgy tesz, mintha nem lenne tisztában valódi érdekével. Az ember valódi jóléte Viṣṇun, vagyis Kṛṣṇán múlik. A feltételekhez kötött lélek megfeledkezik erről, s ez az oka, hogy anyagi gyötrelmektől kell szenvednie. Arjuna úgy vélte, hogy a csata megnyerése csak bánatot okoz majd neki.