HU/BG 2.14: Difference between revisions
(Created page with "B014 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁS...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|H14]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.13]] '''[[HU/BG 2.13|BG 2.13]] - [[HU/BG 2.15|BG 2.15]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.15]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.13]] '''[[HU/BG 2.13|BG 2.13]] - [[HU/BG 2.15|BG 2.15]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.15]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 14. VERS ==== | ==== 14. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:मात्रास्पर्शास्तु कौन्तेय शीतोष्णसुखदुःखदाः । | |||
:आगमापायिनोऽनित्यास्तांस्तितिक्षस्व भारत ॥१४॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 10: | Line 15: | ||
:śītoṣṇa-sukha-duḥkha-dāḥ | :śītoṣṇa-sukha-duḥkha-dāḥ | ||
:āgamāpāyino ’nityās | :āgamāpāyino ’nityās | ||
:tāṁs titikṣasva bhārata | :tāṁs titikṣasva bhārata | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
mātrā-sparśāḥ – érzékfelfogás; tu – csak; kaunteya – ó, Kuntī fia; śīta – tél; uṣṇa – nyár; sukha – boldogság; duḥkha – és fájdalom; dāḥ – adó; āgama – megjelenés; apāyinaḥ – eltűnés; anityāḥ – nem állandó; tān – mindegyiket; titikṣasva – próbáld meg eltűrni; bhārata – ó, Bharata-dinasztia leszármazottja. | ''mātrā-sparśāḥ'' – érzékfelfogás; ''tu'' – csak; ''kaunteya'' – ó, Kuntī fia; ''śīta'' – tél; ''uṣṇa'' – nyár; ''sukha'' – boldogság; ''duḥkha'' – és fájdalom; ''dāḥ'' – adó; ''āgama'' – megjelenés; ''apāyinaḥ'' – eltűnés; ''anityāḥ'' – nem állandó; ''tān'' – mindegyiket; ''titikṣasva'' – próbáld meg eltűrni; ''bhārata'' – ó, Bharata-dinasztia leszármazottja. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ó, Kuntī fia! A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül, hogy zavarnák őt.''' | '''Ó, Kuntī fia! A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül, hogy zavarnák őt.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ha szeretnénk jól végezni a kötelességünket, meg kell tanulnunk eltűrni a boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenését és eltűnését. A védikus előírások szerint az embernek még māgha (január–február) hónapban is kora reggel meg kell fürödnie. Ilyen tájban nagyon hideg van, de a vallásos elveket követő ember ennek ellenére nem vonakodik a fürdőtől. Éppen így egyetlen nő sem tétovázik, hogy főzzön-e a konyhában májusban és júniusban, a nyár legforróbb időszakában. Az embernek az időjárás okozta minden kellemetlenség ellenére is végre kell hajtania feladatát. A kṣatriyák vallásos elve a harc, s előírt kötelességüktől még akkor sem szabad eltérniük, ha úgy adódik, hogy barátjukkal vagy rokonukkal kell megküzdeniük. Az embernek követnie kell a vallásos elvek által előírt szabályokat, hogy felemelkedjen a tudás szintjére, mert egyedül a tudás és az odaadás segítségével szabadulhat meg a māyā (az illúzió) karmaiból. | Ha szeretnénk jól végezni a kötelességünket, meg kell tanulnunk eltűrni a boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenését és eltűnését. A védikus előírások szerint az embernek még māgha (január–február) hónapban is kora reggel meg kell fürödnie. Ilyen tájban nagyon hideg van, de a vallásos elveket követő ember ennek ellenére nem vonakodik a fürdőtől. Éppen így egyetlen nő sem tétovázik, hogy főzzön-e a konyhában, májusban és júniusban, a nyár legforróbb időszakában. Az embernek az időjárás okozta minden kellemetlenség ellenére is végre kell hajtania feladatát. A kṣatriyák vallásos elve a harc, s előírt kötelességüktől még akkor sem szabad eltérniük, ha úgy adódik, hogy barátjukkal vagy rokonukkal kell megküzdeniük. Az embernek követnie kell a vallásos elvek által előírt szabályokat, hogy felemelkedjen a tudás szintjére, mert egyedül a tudás és az odaadás segítségével szabadulhat meg a māyā (az illúzió) karmaiból. | ||
A két név, ahogyan Kṛṣṇa szólítja Arjunát, szintén jelentőségteljes. Amikor Kaunteyának nevezi, anyai ági nemes vérrokonságára utal, a Bhārata elnevezés pedig az apai ág szerinti előkelő származására. Mindkét ágtól nagy örökséget mondhat tehát a magáénak. E nemes származás arra kötelezte, hogy megfelelően hajtsa végre feladatát, éppen ezért nem kerülhette el a harcot. | A két név, ahogyan Kṛṣṇa szólítja Arjunát, szintén jelentőségteljes. Amikor Kaunteyának nevezi, anyai ági nemes vérrokonságára utal, a Bhārata elnevezés pedig az apai ág szerinti előkelő származására. Mindkét ágtól nagy örökséget mondhat tehát a magáénak. E nemes származás arra kötelezte, hogy megfelelően hajtsa végre feladatát, éppen ezért nem kerülhette el a harcot. | ||
Latest revision as of 10:21, 3 March 2019
14. VERS
- मात्रास्पर्शास्तु कौन्तेय शीतोष्णसुखदुःखदाः ।
- आगमापायिनोऽनित्यास्तांस्तितिक्षस्व भारत ॥१४॥
- mātrā-sparśās tu kaunteya
- śītoṣṇa-sukha-duḥkha-dāḥ
- āgamāpāyino ’nityās
- tāṁs titikṣasva bhārata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mātrā-sparśāḥ – érzékfelfogás; tu – csak; kaunteya – ó, Kuntī fia; śīta – tél; uṣṇa – nyár; sukha – boldogság; duḥkha – és fájdalom; dāḥ – adó; āgama – megjelenés; apāyinaḥ – eltűnés; anityāḥ – nem állandó; tān – mindegyiket; titikṣasva – próbáld meg eltűrni; bhārata – ó, Bharata-dinasztia leszármazottja.
FORDÍTÁS
Ó, Kuntī fia! A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül, hogy zavarnák őt.
MAGYARÁZAT
Ha szeretnénk jól végezni a kötelességünket, meg kell tanulnunk eltűrni a boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenését és eltűnését. A védikus előírások szerint az embernek még māgha (január–február) hónapban is kora reggel meg kell fürödnie. Ilyen tájban nagyon hideg van, de a vallásos elveket követő ember ennek ellenére nem vonakodik a fürdőtől. Éppen így egyetlen nő sem tétovázik, hogy főzzön-e a konyhában, májusban és júniusban, a nyár legforróbb időszakában. Az embernek az időjárás okozta minden kellemetlenség ellenére is végre kell hajtania feladatát. A kṣatriyák vallásos elve a harc, s előírt kötelességüktől még akkor sem szabad eltérniük, ha úgy adódik, hogy barátjukkal vagy rokonukkal kell megküzdeniük. Az embernek követnie kell a vallásos elvek által előírt szabályokat, hogy felemelkedjen a tudás szintjére, mert egyedül a tudás és az odaadás segítségével szabadulhat meg a māyā (az illúzió) karmaiból.
A két név, ahogyan Kṛṣṇa szólítja Arjunát, szintén jelentőségteljes. Amikor Kaunteyának nevezi, anyai ági nemes vérrokonságára utal, a Bhārata elnevezés pedig az apai ág szerinti előkelő származására. Mindkét ágtól nagy örökséget mondhat tehát a magáénak. E nemes származás arra kötelezte, hogy megfelelően hajtsa végre feladatát, éppen ezért nem kerülhette el a harcot.