HU/BG 6.17: Difference between revisions

(Created page with "B17 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD...")
 
mNo edit summary
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet|B17]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet|H17]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.16]] '''[[HU/BG 6.16|BG 6.16]] - [[HU/BG 6.18|BG 6.18]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.18]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.16]] '''[[HU/BG 6.16|BG 6.16]] - [[HU/BG 6.18|BG 6.18]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.18]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 17. VERS ====
==== 17. VERS ====
<div class="devanagari">
:युक्ताहारविहारस्य  युक्तचेष्टस्य कर्मसु ।
:युक्तस्वप्नावबोधस्य योगो भवति दुःखहा ॥१७॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
Line 16: Line 21:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
yukta – a szabályozott; āhāra – evésűnek; vihārasya – és pihenésűnek; yukta – a szabályozott; ceṣṭasya – létfenntartásúnak; karmasu – a kötelességek végrehajtása közben; yukta – a szabályozott; svapna-avabodhasya – alvásúnak és ébrenlétűnek; yogaḥ – a yoga gyakorlása; bhavati – lesz; duḥkha-hā – fájdalmat enyhítő.
''yukta'' – a szabályozott; ''āhāra'' – evésűnek; ''vihārasya'' – és pihenésűnek; ''yukta'' – a szabályozott; ''ceṣṭasya'' – létfenntartásúnak; ''karmasu'' – a kötelességek végrehajtása közben; ''yukta'' – a szabályozott; ''svapna-avabodhasya'' – alvásúnak és ébrenlétűnek; ''yogaḥ'' – a yoga gyakorlása; ''bhavati'' – lesz; ''duḥkha-hā'' – fájdalmat enyhítő.
</div>
</div>


Line 28: Line 33:


<div class="purport">
<div class="purport">
A szertelenség az evésben, az alvásban, a védekezésben és a nemi életben – melyek mind a test követelései – gátolhatja a yoga gyakorlásában tett fejlődést. Ami az evést illeti, azt csak akkor lehet szabályozni, ha az ember hozzászokott, hogy csakis prasādát, megszentelt ételt fogyasszon. A Bhagavad-gītā szerint (9.26) az Úr Kṛṣṇának zöldségeket, virágokat, gyümölcsöket, gabonaféléket, tejet stb. ajánlanak fel, s a Kṛṣṇa-tudatú ember így megtanulja, hogy ne fogyasszon olyan ételt, ami nem emberi táplálék, s ami nem tartozik a jóság kategóriájába. Ami az alvását illeti, Kṛṣṇa-tudatos kötelességei végrehajtása közben mindig éber, ezért nagy veszteségnek tekint minden percet, amelyet alvással tölt. Avyartha-kālatvam: a Kṛṣṇa-tudatú ember képtelen elviselni, hogy életéből akár egy percet is az Úr szolgálata nélkül töltsön, s ezért a lehető legkevesebbre csökkenti alvását. Példaképe ebben Śrīla Rūpa Gosvāmī, aki mindig Kṛṣṇa szolgálatába merült, s nem aludt többet napi két óránál, sőt néha még annyit sem. Haridāsa Ṭhākura még prasādát sem fogyasztott, s egy pillanatot sem aludt addig, amíg el nem végezte napi japa-gyakorlatát, amelynek során háromszázezerszer mondta ki az Úr szent nevét. Ami pedig tetteit illeti: aki Kṛṣṇa-tudatú, nem tesz semmi olyat, ami nem áll kapcsolatban Kṛṣṇa érdekével, így munkája mindig szabályozott, s mentes az érzékkielégítéstől. Mivel az ő esetében nincs szó érzékkielégítésről, anyagi értelemben vett pihenéséről sem beszélhetünk. És mivel munkájában, beszédében, alvásában, ébrenlétében és testének minden működésében egyaránt szabályozottan él, számára nem létezik anyagi nyomorúság.
A szertelenség az evésben, az alvásban, a védekezésben és a nemi életben – melyek mind a test követelései – gátolhatja a yoga gyakorlásában tett fejlődést. Ami az evést illeti, azt csak akkor lehet szabályozni, ha az ember hozzászokott, hogy csakis prasādát, megszentelt ételt fogyasszon. A Bhagavad-gītā szerint ([[HU/BG 9.26|BG 9.26]]) az Úr Kṛṣṇának zöldségeket, virágokat, gyümölcsöket, gabonaféléket, tejet stb. ajánlanak fel, s a Kṛṣṇa-tudatú ember így megtanulja, hogy ne fogyasszon olyan ételt, ami nem emberi táplálék, s ami nem tartozik a jóság kategóriájába. Ami az alvását illeti, Kṛṣṇa-tudatos kötelességei végrehajtása közben mindig éber, ezért nagy veszteségnek tekint minden percet, amelyet alvással tölt. ''Avyartha-kālatvam'': a Kṛṣṇa-tudatú ember képtelen elviselni, hogy életéből akár egy percet is az Úr szolgálata nélkül töltsön, s ezért a lehető legkevesebbre csökkenti alvását. Példaképe ebben Śrīla Rūpa Gosvāmī, aki mindig Kṛṣṇa szolgálatába merült, s nem aludt többet napi két óránál, sőt néha még annyit sem. Haridāsa Ṭhākura még prasādát sem fogyasztott, s egy pillanatot sem aludt addig, amíg el nem végezte napi japa-gyakorlatát, amelynek során háromszázezerszer mondta ki az Úr szent nevét. Ami pedig tetteit illeti: aki Kṛṣṇa-tudatú, nem tesz semmi olyat, ami nem áll kapcsolatban Kṛṣṇa érdekével, így munkája mindig szabályozott, s mentes az érzékkielégítéstől. Mivel az ő esetében nincs szó érzékkielégítésről, anyagi értelemben vett pihenéséről sem beszélhetünk. És mivel munkájában, beszédében, alvásában, ébrenlétében és testének minden működésében egyaránt szabályozottan él, számára nem létezik anyagi nyomorúság.
</div>
</div>



Latest revision as of 13:16, 4 March 2019

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17. VERS

युक्ताहारविहारस्य युक्तचेष्टस्य कर्मसु ।
युक्तस्वप्नावबोधस्य योगो भवति दुःखहा ॥१७॥
yuktāhāra-vihārasya
yukta-ceṣṭasya karmasu
yukta-svapnāvabodhasya
yogo bhavati duḥkha-hā

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yukta – a szabályozott; āhāra – evésűnek; vihārasya – és pihenésűnek; yukta – a szabályozott; ceṣṭasya – létfenntartásúnak; karmasu – a kötelességek végrehajtása közben; yukta – a szabályozott; svapna-avabodhasya – alvásúnak és ébrenlétűnek; yogaḥ – a yoga gyakorlása; bhavati – lesz; duḥkha-hā – fájdalmat enyhítő.

FORDÍTÁS

Akinek evése, alvása, pihenése és munkája szabályozott, az a yoga gyakorlásával minden anyagi fájdalmat képes megszüntetni.

MAGYARÁZAT

A szertelenség az evésben, az alvásban, a védekezésben és a nemi életben – melyek mind a test követelései – gátolhatja a yoga gyakorlásában tett fejlődést. Ami az evést illeti, azt csak akkor lehet szabályozni, ha az ember hozzászokott, hogy csakis prasādát, megszentelt ételt fogyasszon. A Bhagavad-gītā szerint (BG 9.26) az Úr Kṛṣṇának zöldségeket, virágokat, gyümölcsöket, gabonaféléket, tejet stb. ajánlanak fel, s a Kṛṣṇa-tudatú ember így megtanulja, hogy ne fogyasszon olyan ételt, ami nem emberi táplálék, s ami nem tartozik a jóság kategóriájába. Ami az alvását illeti, Kṛṣṇa-tudatos kötelességei végrehajtása közben mindig éber, ezért nagy veszteségnek tekint minden percet, amelyet alvással tölt. Avyartha-kālatvam: a Kṛṣṇa-tudatú ember képtelen elviselni, hogy életéből akár egy percet is az Úr szolgálata nélkül töltsön, s ezért a lehető legkevesebbre csökkenti alvását. Példaképe ebben Śrīla Rūpa Gosvāmī, aki mindig Kṛṣṇa szolgálatába merült, s nem aludt többet napi két óránál, sőt néha még annyit sem. Haridāsa Ṭhākura még prasādát sem fogyasztott, s egy pillanatot sem aludt addig, amíg el nem végezte napi japa-gyakorlatát, amelynek során háromszázezerszer mondta ki az Úr szent nevét. Ami pedig tetteit illeti: aki Kṛṣṇa-tudatú, nem tesz semmi olyat, ami nem áll kapcsolatban Kṛṣṇa érdekével, így munkája mindig szabályozott, s mentes az érzékkielégítéstől. Mivel az ő esetében nincs szó érzékkielégítésről, anyagi értelemben vett pihenéséről sem beszélhetünk. És mivel munkájában, beszédében, alvásában, ébrenlétében és testének minden működésében egyaránt szabályozottan él, számára nem létezik anyagi nyomorúság.