HU/BG 14.3: Difference between revisions
(Created page with "B03 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|H03]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.2]] '''[[HU/BG 14.2| BG 14.2]] - [[HU/BG 14.4|BG 14.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.4]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.2]] '''[[HU/BG 14.2|BG 14.2]] - [[HU/BG 14.4|BG 14.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.4]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 3. VERS ==== | ==== 3. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:मम योनिर्महद् ब्रह्म तस्मिन्गर्भं दधाम्यहम् । | |||
:सम्भवः सर्वभूतानां ततो भवति भारत ॥३॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: mama yonir mahad brahma | :mama yonir mahad brahma | ||
: tasmin garbhaṁ dadhāmy aham | :tasmin garbhaṁ dadhāmy aham | ||
: sambhavaḥ sarva-bhūtānāṁ | :sambhavaḥ sarva-bhūtānāṁ | ||
: tato bhavati bhārata | :tato bhavati bhārata | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
mama – Enyém; yoniḥ – a születés forrása; mahat – a totális anyagi lét; brahma – legfelsőbb; tasmin – abban; garbham – terhességet; dadhāmi – teremtek; aham – Én; sambhavaḥ – lehetősége; sarva-bhūtānām – minden élőlénynek; tataḥ – ezek után; bhavati – lesz; bhārata – ó, Bharata fia. | ''mama'' – Enyém; ''yoniḥ'' – a születés forrása; ''mahat'' – a totális anyagi lét; ''brahma'' – legfelsőbb; ''tasmin'' – abban; ''garbham'' – terhességet; ''dadhāmi'' – teremtek; ''aham'' – Én; ''sambhavaḥ'' – lehetősége; ''sarva-bhūtānām'' – minden élőlénynek; ''tataḥ'' – ezek után; ''bhavati'' – lesz; ''bhārata'' – ó, Bharata fia. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ó, Bharata fia, a brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre. ''' | '''Ó, Bharata fia, a brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ez a vers a világot írja le: mindazt, ami történik benne, a kṣetra és a kṣetra-jña, a test és a lélek kombinációja idézi | Ez a vers a világot írja le: mindazt, ami történik benne, a kṣetra és a kṣetra-jña, a test és a lélek kombinációja idézi elő. Az anyagi természet és az élőlény egyesülését csakis maga a Legfelsőbb Isten teheti lehetővé. A mahat-tattva a teljes kozmikus megnyilvánulás totális oka. Az anyagi ok totális állományát, ami tartalmazza a természet három kötőerejét, néha brahmannak is nevezik. A Legfelsőbb Személy megtermékenyíti ezt a teljes állományt, s így jön létre a számtalan univerzum. A védikus irodalom (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) tehát brahmannak nevezi a totális anyagállományt, a mahat-tattvát: ''tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate''. Ezt a brahmant termékenyíti meg a Legfelsőbb Személy, az élőlények magjait juttatva bele. A huszonnégy elem (föld, víz, tűz, levegő stb.) az anyagi energiához tartozik, s ezek alkotják a mahad brahmát, vagyis a hatalmas brahmant, az anyagi természetet. A hetedik fejezet már elmagyarázta, hogy ezen a természeten kívül létezik egy másik, felsőbbrendű természet is: az élőlény. A felsőbbrendű természet az Istenség Legfelsőbb Személyiségének akaratából vegyül az anyagi természetbe, s ezután ez az anyagi természet szüli meg az élőlényeket. | ||
A skorpió a rizsszemek közé rakja tojásait, s ezért néha azt mondják, a skorpió a rizsből születik. A rizs azonban nem oka a skorpió születésének; a tojások valójában az anyától származnak. Ehhez hasonlóan az élőlényeket sem az anyagi természet szüli. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége adja a magot, s az egyes élőlények csak látszólag az anyagi természet szülöttei. Korábbi tettei alapján minden élőlény másféle testtel rendelkezik, melyet ez az anyagi természet hoz létre, hogy múltbeli tettei alapján örömben illetve szenvedésben legyen része. Az Úr az oka tehát az élőlények minden megnyilvánulásának ebben az anyagi világban. | A skorpió a rizsszemek közé rakja tojásait, s ezért néha azt mondják, a skorpió a rizsből születik. A rizs azonban nem oka a skorpió születésének; a tojások valójában az anyától származnak. Ehhez hasonlóan az élőlényeket sem az anyagi természet szüli. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége adja a magot, s az egyes élőlények csak látszólag az anyagi természet szülöttei. Korábbi tettei alapján minden élőlény másféle testtel rendelkezik, melyet ez az anyagi természet hoz létre, hogy múltbeli tettei alapján örömben illetve szenvedésben legyen része. Az Úr az oka tehát az élőlények minden megnyilvánulásának ebben az anyagi világban. | ||
| Line 34: | Line 39: | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.2]] '''[[HU/BG 14.2| BG 14.2]] - [[HU/BG 14.4|BG 14.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.4]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.2]] '''[[HU/BG 14.2|BG 14.2]] - [[HU/BG 14.4|BG 14.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.4]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 19:30, 5 March 2019
3. VERS
- मम योनिर्महद् ब्रह्म तस्मिन्गर्भं दधाम्यहम् ।
- सम्भवः सर्वभूतानां ततो भवति भारत ॥३॥
- mama yonir mahad brahma
- tasmin garbhaṁ dadhāmy aham
- sambhavaḥ sarva-bhūtānāṁ
- tato bhavati bhārata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mama – Enyém; yoniḥ – a születés forrása; mahat – a totális anyagi lét; brahma – legfelsőbb; tasmin – abban; garbham – terhességet; dadhāmi – teremtek; aham – Én; sambhavaḥ – lehetősége; sarva-bhūtānām – minden élőlénynek; tataḥ – ezek után; bhavati – lesz; bhārata – ó, Bharata fia.
FORDÍTÁS
Ó, Bharata fia, a brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre.
MAGYARÁZAT
Ez a vers a világot írja le: mindazt, ami történik benne, a kṣetra és a kṣetra-jña, a test és a lélek kombinációja idézi elő. Az anyagi természet és az élőlény egyesülését csakis maga a Legfelsőbb Isten teheti lehetővé. A mahat-tattva a teljes kozmikus megnyilvánulás totális oka. Az anyagi ok totális állományát, ami tartalmazza a természet három kötőerejét, néha brahmannak is nevezik. A Legfelsőbb Személy megtermékenyíti ezt a teljes állományt, s így jön létre a számtalan univerzum. A védikus irodalom (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) tehát brahmannak nevezi a totális anyagállományt, a mahat-tattvát: tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate. Ezt a brahmant termékenyíti meg a Legfelsőbb Személy, az élőlények magjait juttatva bele. A huszonnégy elem (föld, víz, tűz, levegő stb.) az anyagi energiához tartozik, s ezek alkotják a mahad brahmát, vagyis a hatalmas brahmant, az anyagi természetet. A hetedik fejezet már elmagyarázta, hogy ezen a természeten kívül létezik egy másik, felsőbbrendű természet is: az élőlény. A felsőbbrendű természet az Istenség Legfelsőbb Személyiségének akaratából vegyül az anyagi természetbe, s ezután ez az anyagi természet szüli meg az élőlényeket.
A skorpió a rizsszemek közé rakja tojásait, s ezért néha azt mondják, a skorpió a rizsből születik. A rizs azonban nem oka a skorpió születésének; a tojások valójában az anyától származnak. Ehhez hasonlóan az élőlényeket sem az anyagi természet szüli. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége adja a magot, s az egyes élőlények csak látszólag az anyagi természet szülöttei. Korábbi tettei alapján minden élőlény másféle testtel rendelkezik, melyet ez az anyagi természet hoz létre, hogy múltbeli tettei alapján örömben illetve szenvedésben legyen része. Az Úr az oka tehát az élőlények minden megnyilvánulásának ebben az anyagi világban.