HU/SB 3.21.14: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 24: | Line 24: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
''ye''—azok; ''māyayā''—a megtévesztő energia által; ''te''—Neked; ''hata''—elveszett; ''medhasaḥ''—akinek az intelligenciája; ''tvat''—Tiéd; ''pāda-aravindam''—lótuszlábak; ''bhava''—az anyagi létnek; ''sindhu''—az óceán; ''potam''—a hajó, amivel át lehet szelni; ''upāsate''—imádat; ''kāma-lavāya''—csekély örömök eléréséért; ''teṣām''—övék; ''rāsi''—Te adsz; ''īśa'' | ''ye''—azok; ''māyayā''—a megtévesztő energia által; ''te''—Neked; ''hata''—elveszett; ''medhasaḥ''—akinek az intelligenciája; ''tvat''—Tiéd; ''pāda-aravindam''—lótuszlábak; ''bhava''—az anyagi létnek; ''sindhu''—az óceán; ''potam''—a hajó, amivel át lehet szelni; ''upāsate''—imádat; ''kāma-lavāya''—csekély örömök eléréséért; ''teṣām''—övék; ''rāsi''—Te adsz; ''īśa''—ó, Uram; ''kāmān''—vágyak; ''niraye''—a pokolban; ''api''—még; ''ye''—amely vágyak; ''syuḥ''—teljesülhetnek. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 31: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
Lótuszlábad az a megbízható csónak, mellyel átszelhetjük az anyagi tudatlanság óceánját. Csak akiket a megtévesztő energia varázsa megfosztott minden értelmüktől, azok imádják ezeket a lábakat az érzékek csekély és pillanatnyi öröméért, amiben még a pokolban | Lótuszlábad az a megbízható csónak, mellyel átszelhetjük az anyagi tudatlanság óceánját. Csak akiket a megtévesztő energia varázsa megfosztott minden értelmüktől, azok imádják ezeket a lábakat az érzékek csekély és pillanatnyi öröméért, amiben még a pokolban rothadóknak is részük lehet. Te azonban, ó, Uram, olyan kegyes vagy, hogy még őket is megáldod kegyeddel! | ||
</div> | </div> | ||
| Line 40: | Line 40: | ||
Ahogy a Bhagavad-gītā hetedik fejezetéből megtudhatjuk, kétféle bhakta van: aki anyagi örömökre vágyik, s aki az Úr szolgálatán kívül semmi mást nem akar. Anyagi élvezetben még a disznóknak és a kutyáknak is részük lehet, akik mindnyájan pokoli helyzetben vannak. A kutya is eszik, alszik, élvezi a szexuális életet, és ő is rendkívül elégedett az anyagi lét e pokoli élvezetével. Napjaink yogījai azt mondják, hogy mivel az ember rendelkezik érzékekkel, a lehető legtöbb élvezetre kell törekednie, mint a macskáknak és a kutyáknak, s emellett a yogát is gyakorolhatja. Kardama Muni elítéli ezt ebben a versben, amikor azt mondja, hogy ez az anyagi élvezet még a macskák és kutyák számára is elérhető pokoli körülményeik között. Az Úr olyan kegyes, hogy ha ezeknek az állítólagos yogīknak elégedettséget okoz a pokoli élvezet, megadja nekik a lehetőséget, hogy minden anyagi örömben részük legyen, amire vágynak, ám sohasem érhetik el azt a tökéletes szintet, melyre Kardama Muni eljutott. | Ahogy a Bhagavad-gītā hetedik fejezetéből megtudhatjuk, kétféle bhakta van: aki anyagi örömökre vágyik, s aki az Úr szolgálatán kívül semmi mást nem akar. Anyagi élvezetben még a disznóknak és a kutyáknak is részük lehet, akik mindnyájan pokoli helyzetben vannak. A kutya is eszik, alszik, élvezi a szexuális életet, és ő is rendkívül elégedett az anyagi lét e pokoli élvezetével. Napjaink yogījai azt mondják, hogy mivel az ember rendelkezik érzékekkel, a lehető legtöbb élvezetre kell törekednie, mint a macskáknak és a kutyáknak, s emellett a yogát is gyakorolhatja. Kardama Muni elítéli ezt ebben a versben, amikor azt mondja, hogy ez az anyagi élvezet még a macskák és kutyák számára is elérhető pokoli körülményeik között. Az Úr olyan kegyes, hogy ha ezeknek az állítólagos yogīknak elégedettséget okoz a pokoli élvezet, megadja nekik a lehetőséget, hogy minden anyagi örömben részük legyen, amire vágynak, ám sohasem érhetik el azt a tökéletes szintet, melyre Kardama Muni eljutott. | ||
A pokoli és démonikus mentalitású emberek valójában nem tudják, mi jelenti a tökéletesség végső szintjét, ezért azt gondolják, hogy az élet legfőbb célja az érzékkielégítés. Azt mondják, hogy az ember nyugodtan kielégítheti az érzékeit, ugyanakkor néhány mantra elmondása és némi testgyakorlás révén könnyedén elérheti a tökéletességet. Az ilyen embereket a vers hata-medhasaḥnak nevezi, aminek jelentése: „azok, akiknek | A pokoli és démonikus mentalitású emberek valójában nem tudják, mi jelenti a tökéletesség végső szintjét, ezért azt gondolják, hogy az élet legfőbb célja az érzékkielégítés. Azt mondják, hogy az ember nyugodtan kielégítheti az érzékeit, ugyanakkor néhány mantra elmondása és némi testgyakorlás révén könnyedén elérheti a tökéletességet. Az ilyen embereket a vers hata-medhasaḥnak nevezi, aminek jelentése: „azok, akiknek az agya megbomlott”. A yoga tökéletességének elérésével vagy meditációval akarnak anyagi élvezethez jutni. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy azok, akik a félisteneket imádják, minden intelligenciájukat elvesztették. Kardama Muni szintén azt mondja, hogy aki a yoga gyakorlásával akar anyagi élvezethez jutni, az elvesztette a józan eszét, s a legnagyobb ostobának számít. Annak, aki intelligens, a yoga gyakorlásakor nem szabad semmi másra vágynia, mint arra, hogy az Istenség Személyiségét imádva átszelje a tudatlanság óceánját, s meglássa az Úr lótuszlábát. Ám az Úr olyan kegyes, hogy még a modern kori emberek esetében is, akik elvesztették józan eszüket, áldását adja arra, hogy macskákká, kutyákká vagy disznókká váljanak, s élvezhessék a nemi életből és az érzékkielégítésből származó anyagi boldogságot. Az Úr megerősíti ezt az áldást a Bhagavad-gītāban: „Bármit akar valaki Tőlem, Én teljesítem, amire vágyik.” | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 12:32, 8 April 2019
14. VERS
- ye māyayā te hata-medhasas tvat-
- pādāravindaṁ bhava-sindhu-potam
- upāsate kāma-lavāya teṣāṁ
- rāsīśa kāmān niraye ’pi ye syuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ye—azok; māyayā—a megtévesztő energia által; te—Neked; hata—elveszett; medhasaḥ—akinek az intelligenciája; tvat—Tiéd; pāda-aravindam—lótuszlábak; bhava—az anyagi létnek; sindhu—az óceán; potam—a hajó, amivel át lehet szelni; upāsate—imádat; kāma-lavāya—csekély örömök eléréséért; teṣām—övék; rāsi—Te adsz; īśa—ó, Uram; kāmān—vágyak; niraye—a pokolban; api—még; ye—amely vágyak; syuḥ—teljesülhetnek.
FORDÍTÁS
Lótuszlábad az a megbízható csónak, mellyel átszelhetjük az anyagi tudatlanság óceánját. Csak akiket a megtévesztő energia varázsa megfosztott minden értelmüktől, azok imádják ezeket a lábakat az érzékek csekély és pillanatnyi öröméért, amiben még a pokolban rothadóknak is részük lehet. Te azonban, ó, Uram, olyan kegyes vagy, hogy még őket is megáldod kegyeddel!
MAGYARÁZAT
Ahogy a Bhagavad-gītā hetedik fejezetéből megtudhatjuk, kétféle bhakta van: aki anyagi örömökre vágyik, s aki az Úr szolgálatán kívül semmi mást nem akar. Anyagi élvezetben még a disznóknak és a kutyáknak is részük lehet, akik mindnyájan pokoli helyzetben vannak. A kutya is eszik, alszik, élvezi a szexuális életet, és ő is rendkívül elégedett az anyagi lét e pokoli élvezetével. Napjaink yogījai azt mondják, hogy mivel az ember rendelkezik érzékekkel, a lehető legtöbb élvezetre kell törekednie, mint a macskáknak és a kutyáknak, s emellett a yogát is gyakorolhatja. Kardama Muni elítéli ezt ebben a versben, amikor azt mondja, hogy ez az anyagi élvezet még a macskák és kutyák számára is elérhető pokoli körülményeik között. Az Úr olyan kegyes, hogy ha ezeknek az állítólagos yogīknak elégedettséget okoz a pokoli élvezet, megadja nekik a lehetőséget, hogy minden anyagi örömben részük legyen, amire vágynak, ám sohasem érhetik el azt a tökéletes szintet, melyre Kardama Muni eljutott.
A pokoli és démonikus mentalitású emberek valójában nem tudják, mi jelenti a tökéletesség végső szintjét, ezért azt gondolják, hogy az élet legfőbb célja az érzékkielégítés. Azt mondják, hogy az ember nyugodtan kielégítheti az érzékeit, ugyanakkor néhány mantra elmondása és némi testgyakorlás révén könnyedén elérheti a tökéletességet. Az ilyen embereket a vers hata-medhasaḥnak nevezi, aminek jelentése: „azok, akiknek az agya megbomlott”. A yoga tökéletességének elérésével vagy meditációval akarnak anyagi élvezethez jutni. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy azok, akik a félisteneket imádják, minden intelligenciájukat elvesztették. Kardama Muni szintén azt mondja, hogy aki a yoga gyakorlásával akar anyagi élvezethez jutni, az elvesztette a józan eszét, s a legnagyobb ostobának számít. Annak, aki intelligens, a yoga gyakorlásakor nem szabad semmi másra vágynia, mint arra, hogy az Istenség Személyiségét imádva átszelje a tudatlanság óceánját, s meglássa az Úr lótuszlábát. Ám az Úr olyan kegyes, hogy még a modern kori emberek esetében is, akik elvesztették józan eszüket, áldását adja arra, hogy macskákká, kutyákká vagy disznókká váljanak, s élvezhessék a nemi életből és az érzékkielégítésből származó anyagi boldogságot. Az Úr megerősíti ezt az áldást a Bhagavad-gītāban: „Bármit akar valaki Tőlem, Én teljesítem, amire vágyik.”