HU/SB 6.11.26

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - TIZENEGYEDIK FEJEZET: Vṛtrāsura transzcendentális tulajdonságai

SB 6.11.25 - SB 6.11.27

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

26. VERS

ajāta-pakṣā iva mātaraṁ khagāḥ

stanyaṁ yathā vatsatarāḥ kṣudh-ārtāḥ

priyaṁ priyeva vyuṣitaṁ viṣaṇṇā

mano ’ravindākṣa didṛkṣate tvām

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ajāta-pakṣāḥ—akiknek még nem nőtt ki a szárnyuk; iva—mint; mātaram—az anya; khagāḥ—a madárfiókák; stanyam—a tejet a tőgyből; yathā—éppen úgy; vatsatarāḥ—a fiatal borjak; kṣudh-ārtāḥ—éhségtől szenvedve; priyam—a kedves vagy a férj; priyā—a feleség vagy a szerető; iva—mint; vyuṣitam—aki távol van otthonától; viṣaṇṇā—rosszkedvű; manaḥ—az elmém; aravinda-akṣa—ó, lótuszszemű; didṛkṣate—látni akar; tvām—Téged.

FORDÍTÁS

Ó, lótuszszemű Úr! Ahogy a madárfiókák, amiknek még nem nőtt ki a szárnyuk, lesik, hogy anyjuk visszatérjen és megetesse őket, ahogy a megkötött kisborjak várják türelmetlenül a fejés idejét, hogy anyjuk tejét ihassák, vagy ahogy a bánatos feleség, akinek férje távol van, várja, hogy férje hazatérjen és minden szempontból elégedetté tegye őt, az én örök vágyam az, hogy közvetlenül szolgálhassalak Téged.

MAGYARÁZAT

Egy tiszta bhakta mindig arra szomjazik, hogy személyesen társulhasson az Úrral és szolgálhassa Őt. Az említett példák nagyon szemléletesek. A madárfióka szinte csak akkor elégedett, ha az anyamadár jön, hogy megetesse, egy kisborjú sohasem elégedett addig, amíg nem szophatja a tejet anyja tőgyéből, és egy erényes, odaadó feleség, akinek férje távol van, sohasem elégedett, amíg nem élvezheti újra szeretett férje társaságát.

SB 6.11.25 - SB 6.11.27