HU/SB 10.13.16

Śrīmad-Bhāgavatam - Tizedik Ének - TIZENHARMADIK FEJEZET: Brahmā elrabolja a fiúkat és a borjakat

SB 10.13.15 - SB 10.13.17

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

16. VERS

tato vatsān adṛṣṭvaitya

puline ’pi ca vatsapān

ubhāv api vane kṛṣṇo

vicikāya samantataḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tataḥ—ezután; vatsān—a borjakat; adṛṣṭvā—nem látva az erdőben; etya—utána; puline api—a Yamunā partjára; ca—szintén; vatsapān—nem látta a tehénpásztorfiúkat; ubhau api—mindannyian (a borjak és a tehénpásztorfiúk); vane—az erdőben; kṛṣṇaḥ—az Úr Kṛṣṇa; vicikāya—mindenfelé kereste; samantataḥ—itt és ott.

FORDÍTÁS

Amikor Kṛṣṇa nem találta a borjakat, visszatért a folyó partjára, ott azonban már a tehénpásztorfiúkat sem látta többé. Így aztán mintha mit sem tudott volna arról, hogy mi történt, mindannyiukat keresni kezdte.

MAGYARÁZAT

Kṛṣṇa azonnal rájött, hogy a borjakat és a fiúkat is Brahmā rabolta el, de mintha csak egy ártatlan gyerek lenne, mindenütt keresni kezdte őket, hogy Brahmā ne értse meg Kṛṣṇa māyāját. Mindez csupán színielőadás volt. A színész tud mindent, mégis úgy játszik a színpadon, hogy mások ne értsék meg őt.

SB 10.13.15 - SB 10.13.17