HU/SB 3.32.6: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 31: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
Azáltal, hogy az ember hivatása szerinti kötelességeit végzi, ragaszkodástól és birtoklásérzettől vagy hamis egoizmustól mentesen, tudata teljes megtisztulásának hatására az ember eredeti helyzetébe kerül, s így az úgynevezett anyagi kötelességei végrehajtásával könnyűszerrel beléphet Isten országába. | |||
</div> | </div> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A nivṛtti-dharma-niratāḥ szavak itt azt jelentik, hogy „állandóan vallásos tetteket végez az elkülönülés érdekében”. A vallás gyakorlásának két fajtája van. Az egyiket pravṛtti-dharmának nevezik, s a gṛhamedhīk által végzett vallásos cselekedeteket jelenti, amelyek révén a felsőbb bolygókra akarnak emelkedni, vagy anyagi jólétet akarnak elérni, s melyek végső célja az érzékkielégítés. Mindannyian, akik ebbe az anyagi világba kerültünk, hajlamosak vagyunk az uralkodásra. Ezt nevezik pravṛttinek. Ezzel ellentétben a vallás gyakorlásának másik fajtája, amit nivṛttinek neveznek, az, amikor az ember az Istenség Legfelsőbb Személyiségéért cselekszik. Amikor odaadó szolgálatot végez, és Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, akkor nem tartja magát semmi tulajdonosának, és nem áll a hamis ego hatása alatt, hogy azt gondolná, ő Isten, vagy ő az úr. Mindig | A ''nivṛtti-dharma-niratāḥ'' szavak itt azt jelentik, hogy „állandóan vallásos tetteket végez az elkülönülés érdekében”. A vallás gyakorlásának két fajtája van. Az egyiket ''pravṛtti-dharmának'' nevezik, s a gṛhamedhīk által végzett vallásos cselekedeteket jelenti, amelyek révén a felsőbb bolygókra akarnak emelkedni, vagy anyagi jólétet akarnak elérni, s melyek végső célja az érzékkielégítés. Mindannyian, akik ebbe az anyagi világba kerültünk, hajlamosak vagyunk az uralkodásra. Ezt nevezik ''pravṛttinek''. Ezzel ellentétben a vallás gyakorlásának másik fajtája, amit ''nivṛttinek'' neveznek, az, amikor az ember az Istenség Legfelsőbb Személyiségéért cselekszik. Amikor odaadó szolgálatot végez, és Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, akkor nem tartja magát semmi tulajdonosának, és nem áll a hamis ego hatása alatt, hogy azt gondolná, ő Isten, vagy ő az úr. Mindig szolgaként tekinti magát. Ez a tudat tisztításának folyamata. Isten országába csakis tiszta tudattal léphet be az ember. A materialista emberek emelkedett helyzetüknek köszönhetően eljuthatnak bármelyik bolygóra ebben az anyagi világban, ám mindannyiuknak újra és újra el kell pusztulniuk. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 11:41, 25 September 2020
6. VERS
- nivṛtti-dharma-niratā
- nirmamā nirahaṅkṛtāḥ
- sva-dharmāptena sattvena
- pariśuddhena cetasā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
nivṛtti-dharma—az elkülönülés érdekében végzett vallásos cselekedetekben; niratāḥ—állandóan végez; nirmamāḥ—birtoklásérzet nélkül; nirahaṅkṛtāḥ—hamis egoizmus nélkül; sva-dharma—az ember saját kötelessége által; āptena—végezte; sattvena—a jóság által; pariśuddhena—teljesen megtisztult; cetasā—a tudat által.
FORDÍTÁS
Azáltal, hogy az ember hivatása szerinti kötelességeit végzi, ragaszkodástól és birtoklásérzettől vagy hamis egoizmustól mentesen, tudata teljes megtisztulásának hatására az ember eredeti helyzetébe kerül, s így az úgynevezett anyagi kötelességei végrehajtásával könnyűszerrel beléphet Isten országába.
MAGYARÁZAT
A nivṛtti-dharma-niratāḥ szavak itt azt jelentik, hogy „állandóan vallásos tetteket végez az elkülönülés érdekében”. A vallás gyakorlásának két fajtája van. Az egyiket pravṛtti-dharmának nevezik, s a gṛhamedhīk által végzett vallásos cselekedeteket jelenti, amelyek révén a felsőbb bolygókra akarnak emelkedni, vagy anyagi jólétet akarnak elérni, s melyek végső célja az érzékkielégítés. Mindannyian, akik ebbe az anyagi világba kerültünk, hajlamosak vagyunk az uralkodásra. Ezt nevezik pravṛttinek. Ezzel ellentétben a vallás gyakorlásának másik fajtája, amit nivṛttinek neveznek, az, amikor az ember az Istenség Legfelsőbb Személyiségéért cselekszik. Amikor odaadó szolgálatot végez, és Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, akkor nem tartja magát semmi tulajdonosának, és nem áll a hamis ego hatása alatt, hogy azt gondolná, ő Isten, vagy ő az úr. Mindig szolgaként tekinti magát. Ez a tudat tisztításának folyamata. Isten országába csakis tiszta tudattal léphet be az ember. A materialista emberek emelkedett helyzetüknek köszönhetően eljuthatnak bármelyik bolygóra ebben az anyagi világban, ám mindannyiuknak újra és újra el kell pusztulniuk.