HU/BG 2.38: Difference between revisions

(Created page with "B38 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO...")
 
mNo edit summary
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|B38]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|H38]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.37]] '''[[HU/BG 2.37| BG 2.37]] - [[HU/BG 2.39|BG 2.39]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.39]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.37]] '''[[HU/BG 2.37| BG 2.37]] - [[HU/BG 2.39|BG 2.39]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.39]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 38. VERS  ====
==== 38. VERS  ====
<div class="devanagari">
:सुखदुःखे समे कृत्वा लाभालाभौ जयाजयौ ।
:ततो युद्धाय युज्यस्व नैवं पापमवाप्स्यसि ॥३८॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
Line 16: Line 21:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
sukha – boldogságot; duḥkhe – és nyomorúságot; same – egyformának; kṛtvā – tartva; lābha-alābhau – nyereséget és veszteséget; jaya-ajayau – győzelmet és vereséget; tataḥ – ezután; yuddhāya – a harc kedvéért; yujyasva – harcolj; na – sohasem; evam – ily módon; pāpam – bűnös visszahatást; avāpsyasi – szerezni fogsz.
''sukha'' – boldogságot; ''duḥkhe'' – és nyomorúságot; ''same'' – egyformának; ''kṛtvā'' – tartva; ''lābha-alābhau'' – nyereséget és veszteséget; ''jaya-ajayau'' – győzelmet és vereséget; ''tataḥ'' – ezután; ''yuddhāya'' – a harc kedvéért; ''yujyasva'' – harcolj; ''na'' – sohasem; ''evam'' – ily módon; ''pāpam'' – bűnös visszahatást; ''avāpsyasi'' – szerezni fogsz.
</div>
</div>


Line 28: Line 33:


<div class="purport">
<div class="purport">
Az Úr Kṛṣṇa most egyenesen megmondja Arjunának, hogy a harc kedvéért kell harcolnia, mert Ő akarja a csatát. A Kṛṣṇa-tudatban cselekvő nem törődik boldogsággal vagy boldogtalansággal, nyereséggel vagy veszteséggel, győzelemmel vagy vereséggel. Az a tudat, amikor mindent Kṛṣṇa érdekében teszünk, transzcendentális, s így az anyagi tettek nem járnak semmilyen visszahatással. Aki saját érzékei kielégítéséért cselekszik – akár a jóság, akár a szenvedély kötőerejében –, az jó vagy rossz visszahatásoknak teszi ki magát. Ám aki teljesen átadta magát a Kṛṣṇa-tudatú tetteknek, az a közönséges tetteket végrehajtó emberrel szemben már nem tartozik kötelességgel senki felé, s nem is adósa senkinek. Az írásokban (Śrīmad-Bhāgavatam 11.5.41) ez áll:
Az Úr Kṛṣṇa most egyenesen megmondja Arjunának, hogy a harc kedvéért kell harcolnia, mert Ő akarja a csatát. A Kṛṣṇa-tudatban cselekvő nem törődik boldogsággal vagy boldogtalansággal, nyereséggel vagy veszteséggel, győzelemmel vagy vereséggel. Az a tudat, amikor mindent Kṛṣṇa érdekében teszünk, transzcendentális, s így az anyagi tettek nem járnak semmilyen visszahatással. Aki saját érzékei kielégítéséért cselekszik – akár a jóság, akár a szenvedély kötőerejében –, az jó vagy rossz visszahatásoknak teszi ki magát. Ám aki teljesen átadta magát a Kṛṣṇa-tudatú tetteknek, az a közönséges tetteket végrehajtó emberrel szemben már nem tartozik kötelességgel senki felé, s nem is adósa senkinek. Az írásokban ([[vanisource:SB 11.5.41|Śrīmad-Bhāgavatam 11.5.41]]) ez áll:


:devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṝṇāṁ
:''devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṝṇāṁ
:na kiṅkaro nāyam ṛṇī ca rājan
:''na kiṅkaro nāyam ṛṇī ca rājan
:sarvātmanā yaḥ śaraṇaṁ śaraṇyaṁ
:''sarvātmanā yaḥ śaraṇaṁ śaraṇyaṁ
:gato mukundaṁ parihṛtya kartam
:''gato mukundaṁ parihṛtya kartam


„Aki teljesen meghódolt Kṛṣṇának, azaz Mukundának, s aki minden más kötelességgel felhagyott, az nem tartozik senkinek, és kötelességei sincsenek sem a félistenekkel, sem a bölcsekkel, sem a közönséges emberekkel, sem a hozzátartozóival, sem az emberiséggel, sem az ősatyákkal szemben.” Erre céloz Kṛṣṇa burkoltan Arjunának ebben a versben, s a következő versek még világosabban kifejtik ezt.
„Aki teljesen meghódolt Kṛṣṇának, azaz Mukundának, s aki minden más kötelességgel felhagyott, az nem tartozik senkinek, és kötelességei sincsenek sem a félistenekkel, sem a bölcsekkel, sem a közönséges emberekkel, sem a hozzátartozóival, sem az emberiséggel, sem az ősatyákkal szemben.” Erre céloz Kṛṣṇa burkoltan Arjunának ebben a versben, s a következő versek még világosabban kifejtik ezt.

Latest revision as of 14:04, 23 January 2019

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


38. VERS

सुखदुःखे समे कृत्वा लाभालाभौ जयाजयौ ।
ततो युद्धाय युज्यस्व नैवं पापमवाप्स्यसि ॥३८॥
sukha-duḥkhe same kṛtvā
lābhālābhau jayājayau
tato yuddhāya yujyasva
naivaṁ pāpam avāpsyasi

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sukha – boldogságot; duḥkhe – és nyomorúságot; same – egyformának; kṛtvā – tartva; lābha-alābhau – nyereséget és veszteséget; jaya-ajayau – győzelmet és vereséget; tataḥ – ezután; yuddhāya – a harc kedvéért; yujyasva – harcolj; na – sohasem; evam – ily módon; pāpam – bűnös visszahatást; avāpsyasi – szerezni fogsz.

FORDÍTÁS

Harcolj a harc kedvéért, s ne gondolj boldogságra vagy szomorúságra, nyereségre vagy veszteségre, győzelemre vagy vereségre! Így cselekedvén sohasem fogsz bűnt elkövetni.

MAGYARÁZAT

Az Úr Kṛṣṇa most egyenesen megmondja Arjunának, hogy a harc kedvéért kell harcolnia, mert Ő akarja a csatát. A Kṛṣṇa-tudatban cselekvő nem törődik boldogsággal vagy boldogtalansággal, nyereséggel vagy veszteséggel, győzelemmel vagy vereséggel. Az a tudat, amikor mindent Kṛṣṇa érdekében teszünk, transzcendentális, s így az anyagi tettek nem járnak semmilyen visszahatással. Aki saját érzékei kielégítéséért cselekszik – akár a jóság, akár a szenvedély kötőerejében –, az jó vagy rossz visszahatásoknak teszi ki magát. Ám aki teljesen átadta magát a Kṛṣṇa-tudatú tetteknek, az a közönséges tetteket végrehajtó emberrel szemben már nem tartozik kötelességgel senki felé, s nem is adósa senkinek. Az írásokban (Śrīmad-Bhāgavatam 11.5.41) ez áll:

devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṝṇāṁ
na kiṅkaro nāyam ṛṇī ca rājan
sarvātmanā yaḥ śaraṇaṁ śaraṇyaṁ
gato mukundaṁ parihṛtya kartam

„Aki teljesen meghódolt Kṛṣṇának, azaz Mukundának, s aki minden más kötelességgel felhagyott, az nem tartozik senkinek, és kötelességei sincsenek sem a félistenekkel, sem a bölcsekkel, sem a közönséges emberekkel, sem a hozzátartozóival, sem az emberiséggel, sem az ősatyákkal szemben.” Erre céloz Kṛṣṇa burkoltan Arjunának ebben a versben, s a következő versek még világosabban kifejtik ezt.