HU/BG 2.42-43: Difference between revisions
(Created page with "B42 – 43 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU...") |
mNo edit summary |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|H43]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.41]] '''[[HU/BG 2.41| BG 2.41]] - [[HU/BG 2.44|BG 2.44]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.44]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.41]] '''[[HU/BG 2.41| BG 2.41]] - [[HU/BG 2.44|BG 2.44]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.44]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 42. VERS ==== | ==== 42-43. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:यामिमां पुष्पितां वाचं प्रवदन्त्यविपश्चितः । | |||
:वेदवादरताः पार्थ नान्यदस्तीति वादिनः ॥४२॥ | |||
:कामात्मानः स्वर्गपरा जन्मकर्मफलप्रदाम् । | |||
:क्रियाविशेषबहुलां भोगैश्वर्यगतिं प्रति ॥४३॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
Line 21: | Line 29: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
yām imām – mindezeket; puṣpitām – a virágos; vācam – szavakat; pravadanti – mondják; avipaścitaḥ – a csekély tudásúak; veda-vāda-ratāḥ – a Védák állítólagos követői; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – nem; anyat – más; asti – van; iti – így; vādinaḥ – a szószólók; kāma-ātmānaḥ – érzékkielégítésre vágyók; svarga-parāḥ – mennyei bolygók elérésére törekvők; janma-karma-phala-pradām – jó születést és más gyümölcsöző visszahatásokat eredményezőket; kriyā-viśeṣa – pompás szertartásokat; bahulām – különféle; bhoga – érzékkielégítésben; aiśvarya – és gazdagságban; gatim – fejlődés; prati – felé. | ''yām imām'' – mindezeket; ''puṣpitām'' – a virágos; ''vācam'' – szavakat; ''pravadanti'' – mondják; ''avipaścitaḥ'' – a csekély tudásúak; ''veda-vāda-ratāḥ'' – a Védák állítólagos követői; ''pārtha'' – ó, Pṛthā fia; ''na'' – nem; ''anyat'' – más; ''asti'' – van; ''iti'' – így; ''vādinaḥ'' – a szószólók; ''kāma-ātmānaḥ'' – érzékkielégítésre vágyók; ''svarga-parāḥ'' – mennyei bolygók elérésére törekvők; ''janma-karma-phala-pradām'' – jó születést és más gyümölcsöző visszahatásokat eredményezőket; ''kriyā-viśeṣa'' – pompás szertartásokat; ''bahulām'' – különféle; ''bhoga'' – érzékkielégítésben; ''aiśvarya'' – és gazdagságban; ''gatim'' – fejlődés; ''prati'' – felé. | ||
</div> | </div> | ||
Line 27: | Line 35: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' A csekély tudással rendelkezők nagyon vonzódnak a Védák virágos szavaihoz, melyek különféle gyümölcsöző cselekedeteket ajánlanak annak érdekében, hogy az ember eljusson a mennyei bolygókra, hogy előnyös helyzetben szülessen meg, hogy hatalomra tegyen | '''A csekély tudással rendelkezők nagyon vonzódnak a Védák virágos szavaihoz, melyek különféle gyümölcsöző cselekedeteket ajánlanak annak érdekében, hogy az ember eljusson a mennyei bolygókra, hogy előnyös helyzetben szülessen meg, hogy hatalomra tegyen szert és így tovább. Érzékkielégítésre és gazdag életre vágynak, ezért azt mondják, hogy nincs más ezen kívül.''' | ||
</div> | </div> | ||
Line 35: | Line 43: | ||
Az emberek legnagyobb része nem túlságosan intelligens, és tudatlansága következtében rendkívül ragaszkodik azokhoz a gyümölcsöző cselekedetekhez, melyeket a Védák karma-kāṇḍa része ajánl. Csak az érdekli őket, hogyan élvezhet az ember egy érzékkielégítéssel teli életet a felsőbb bolygókon, ahol bor, nők és anyagi gazdagság állnak a rendelkezésére. A Védák sok áldozatot ajánlanak, melyeknek eredményeképpen az ember a felsőbb bolygókra kerülhet, különösen a jyotiṣṭoma áldozatokat. A szentírásokban valóban az áll, hogy a mennyei bolygók eléréséhez elengedhetetlen ezeknek az áldozatoknak a bemutatása, s ezért a csekély tudással rendelkező emberek azt hiszik, hogy ez a védikus bölcsesség egyedüli célja. Az ilyen tapasztalatlan embereknek nagyon nehéz határozottan cselekedniük a Kṛṣṇa-tudatban. Ahogyan az ostobák vonzódnak egy mérgező fa virágaihoz, s nem tudják, mi lesz a következménye, úgy a felvilágosulatlan emberek is vágyódnak a mennyei gazdagságra és a vele járó érzéki élvezetre. | Az emberek legnagyobb része nem túlságosan intelligens, és tudatlansága következtében rendkívül ragaszkodik azokhoz a gyümölcsöző cselekedetekhez, melyeket a Védák karma-kāṇḍa része ajánl. Csak az érdekli őket, hogyan élvezhet az ember egy érzékkielégítéssel teli életet a felsőbb bolygókon, ahol bor, nők és anyagi gazdagság állnak a rendelkezésére. A Védák sok áldozatot ajánlanak, melyeknek eredményeképpen az ember a felsőbb bolygókra kerülhet, különösen a jyotiṣṭoma áldozatokat. A szentírásokban valóban az áll, hogy a mennyei bolygók eléréséhez elengedhetetlen ezeknek az áldozatoknak a bemutatása, s ezért a csekély tudással rendelkező emberek azt hiszik, hogy ez a védikus bölcsesség egyedüli célja. Az ilyen tapasztalatlan embereknek nagyon nehéz határozottan cselekedniük a Kṛṣṇa-tudatban. Ahogyan az ostobák vonzódnak egy mérgező fa virágaihoz, s nem tudják, mi lesz a következménye, úgy a felvilágosulatlan emberek is vágyódnak a mennyei gazdagságra és a vele járó érzéki élvezetre. | ||
A Védák karma-kāṇḍa részében olvashatjuk: apāma somam amṛtā abhūma; akṣayyaṁ ha vai cāturmāsya-yājinaḥ sukṛtaṁ bhavati. Ez azt jelenti, hogy akik végrehajtják a négy hónapig tartó vezeklést, azok lehetőséget kapnak a soma-rasa ital fogyasztására, s így halhatatlanok és örökké boldogok lehetnek. Még a Földön is vannak olyanok, akik nagyon szeretnének szert tenni a soma-rasára, aminek hatására erősek lesznek, s alkalmassá válnak az érzéki élvezetre. Az ilyen emberek nem hisznek abban, hogy meg lehet szabadulni az anyagi kötelékektől, s nagyon ragaszkodnak a védikus áldozatok pompás szertartásaihoz. Leginkább a kéjvágy jellemzi őket, s az élet mennyei gyönyörein kívül nem vágynak semmi másra. Köztudott, hogy a mennyekben találhatók az úgynevezett nandana-kānana kertek, ahol az ember angyali, gyönyörű nők társaságát élvezheti, s bőségesen jut számára a soma-rasa borból is. Az efféle testi gyönyör kétségtelenül az érzékek boldogsága, ezért akik magukat az anyagi világ urainak hiszik, azok csakis az ilyen anyagi és ideiglenes boldogsághoz vonzódnak. | A Védák karma-kāṇḍa részében olvashatjuk: ''apāma somam amṛtā abhūma; akṣayyaṁ ha vai cāturmāsya-yājinaḥ sukṛtaṁ bhavati''. Ez azt jelenti, hogy akik végrehajtják a négy hónapig tartó vezeklést, azok lehetőséget kapnak a soma-rasa ital fogyasztására, s így halhatatlanok és örökké boldogok lehetnek. Még a Földön is vannak olyanok, akik nagyon szeretnének szert tenni a soma-rasára, aminek hatására erősek lesznek, s alkalmassá válnak az érzéki élvezetre. Az ilyen emberek nem hisznek abban, hogy meg lehet szabadulni az anyagi kötelékektől, s nagyon ragaszkodnak a védikus áldozatok pompás szertartásaihoz. Leginkább a kéjvágy jellemzi őket, s az élet mennyei gyönyörein kívül nem vágynak semmi másra. Köztudott, hogy a mennyekben találhatók az úgynevezett nandana-kānana kertek, ahol az ember angyali, gyönyörű nők társaságát élvezheti, s bőségesen jut számára a soma-rasa borból is. Az efféle testi gyönyör kétségtelenül az érzékek boldogsága, ezért akik magukat az anyagi világ urainak hiszik, azok csakis az ilyen anyagi és ideiglenes boldogsághoz vonzódnak. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 10:32, 3 March 2019
42-43. VERS
- यामिमां पुष्पितां वाचं प्रवदन्त्यविपश्चितः ।
- वेदवादरताः पार्थ नान्यदस्तीति वादिनः ॥४२॥
- कामात्मानः स्वर्गपरा जन्मकर्मफलप्रदाम् ।
- क्रियाविशेषबहुलां भोगैश्वर्यगतिं प्रति ॥४३॥
- yām imāṁ puṣpitāṁ vācaṁ
- pravadanty avipaścitaḥ
- veda-vāda-ratāḥ pārtha
- nānyad astīti vādinaḥ
- kāmātmānaḥ svarga-parā
- janma-karma-phala-pradām
- kriyā-viśeṣa-bahulāṁ
- bhogaiśvarya-gatiṁ prati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yām imām – mindezeket; puṣpitām – a virágos; vācam – szavakat; pravadanti – mondják; avipaścitaḥ – a csekély tudásúak; veda-vāda-ratāḥ – a Védák állítólagos követői; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – nem; anyat – más; asti – van; iti – így; vādinaḥ – a szószólók; kāma-ātmānaḥ – érzékkielégítésre vágyók; svarga-parāḥ – mennyei bolygók elérésére törekvők; janma-karma-phala-pradām – jó születést és más gyümölcsöző visszahatásokat eredményezőket; kriyā-viśeṣa – pompás szertartásokat; bahulām – különféle; bhoga – érzékkielégítésben; aiśvarya – és gazdagságban; gatim – fejlődés; prati – felé.
FORDÍTÁS
A csekély tudással rendelkezők nagyon vonzódnak a Védák virágos szavaihoz, melyek különféle gyümölcsöző cselekedeteket ajánlanak annak érdekében, hogy az ember eljusson a mennyei bolygókra, hogy előnyös helyzetben szülessen meg, hogy hatalomra tegyen szert és így tovább. Érzékkielégítésre és gazdag életre vágynak, ezért azt mondják, hogy nincs más ezen kívül.
MAGYARÁZAT
Az emberek legnagyobb része nem túlságosan intelligens, és tudatlansága következtében rendkívül ragaszkodik azokhoz a gyümölcsöző cselekedetekhez, melyeket a Védák karma-kāṇḍa része ajánl. Csak az érdekli őket, hogyan élvezhet az ember egy érzékkielégítéssel teli életet a felsőbb bolygókon, ahol bor, nők és anyagi gazdagság állnak a rendelkezésére. A Védák sok áldozatot ajánlanak, melyeknek eredményeképpen az ember a felsőbb bolygókra kerülhet, különösen a jyotiṣṭoma áldozatokat. A szentírásokban valóban az áll, hogy a mennyei bolygók eléréséhez elengedhetetlen ezeknek az áldozatoknak a bemutatása, s ezért a csekély tudással rendelkező emberek azt hiszik, hogy ez a védikus bölcsesség egyedüli célja. Az ilyen tapasztalatlan embereknek nagyon nehéz határozottan cselekedniük a Kṛṣṇa-tudatban. Ahogyan az ostobák vonzódnak egy mérgező fa virágaihoz, s nem tudják, mi lesz a következménye, úgy a felvilágosulatlan emberek is vágyódnak a mennyei gazdagságra és a vele járó érzéki élvezetre.
A Védák karma-kāṇḍa részében olvashatjuk: apāma somam amṛtā abhūma; akṣayyaṁ ha vai cāturmāsya-yājinaḥ sukṛtaṁ bhavati. Ez azt jelenti, hogy akik végrehajtják a négy hónapig tartó vezeklést, azok lehetőséget kapnak a soma-rasa ital fogyasztására, s így halhatatlanok és örökké boldogok lehetnek. Még a Földön is vannak olyanok, akik nagyon szeretnének szert tenni a soma-rasára, aminek hatására erősek lesznek, s alkalmassá válnak az érzéki élvezetre. Az ilyen emberek nem hisznek abban, hogy meg lehet szabadulni az anyagi kötelékektől, s nagyon ragaszkodnak a védikus áldozatok pompás szertartásaihoz. Leginkább a kéjvágy jellemzi őket, s az élet mennyei gyönyörein kívül nem vágynak semmi másra. Köztudott, hogy a mennyekben találhatók az úgynevezett nandana-kānana kertek, ahol az ember angyali, gyönyörű nők társaságát élvezheti, s bőségesen jut számára a soma-rasa borból is. Az efféle testi gyönyör kétségtelenül az érzékek boldogsága, ezért akik magukat az anyagi világ urainak hiszik, azok csakis az ilyen anyagi és ideiglenes boldogsághoz vonzódnak.