HU/BG 2.44: Difference between revisions

Latest revision as of 10:32, 3 March 2019

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása

BG 2.42-43 - BG 2.45

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

44. VERS

भोगैश्वर्यप्रसक्तानां तयापहृतचेतसाम् ।

व्यवसायात्मिका बुद्धिः समाधौ न विधीयते ॥४४॥

bhogaiśvarya-prasaktānāṁ

tayāpahṛta-cetasām

vyavasāyātmikā buddhiḥ

samādhau na vidhīyate

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhoga – az anyagi élvezethez; aiśvarya – és gazdagsághoz; prasaktānām – ragaszkodóknak; tayā – az ilyen dolgok által; apahṛta-cetasām – megtévesztett elméjűeknek; vyavasāya-ātmikā – szilárd elhatározás; buddhiḥ – az Úr odaadó szolgálata; samādhau – a szabályozott elmében; na – sohasem; vidhīyate – létrejön.

FORDÍTÁS

Azoknak az elméjében, akik túlságosan ragaszkodnak az érzéki élvezethez és az anyagi gazdagsághoz, s akiket mindezek megtévesztenek, sohasem ébred szilárd eltökéltség, hogy a Legfelsőbb Úr odaadó szolgálatát végezzék.

MAGYARÁZAT

A samādhi szó jelentése „szilárd elme”. A Nirukti védikus értelmező szótár kijelenti: samyag ādhīyate ’sminn ātma-tattva-yāthātmyam. „Amikor az elme megingathatatlanul megértette az önvalót, azt mondják róla, samādhiban van.” Azok, akiket az anyagi, érzéki gyönyörök érdekelnek, s akiket megtévesztenek az efféle ideiglenes dolgok, nem érhetik el a samādhit. Őket az anyagi energia működése valamilyen szinten kárhozatra ítéli.

BG 2.42-43 - BG 2.45

@@ Line 1: / Line 1: @@
-[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|B44]]
+[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|H44]]
 <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.42-43]] '''[[HU/BG 2.42-43| BG 2.42-43]] - [[HU/BG 2.45|BG 2.45]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.45]]</div>
-{{RandomImageHu}}
+{{RandomImage|Hungarian}}
 ==== 44. VERS   ====
+<div class="devanagari">
+:भोगैश्वर्यप्रसक्तानां तयापहृतचेतसाम् ।
+:व्यवसायात्मिका बुद्धिः समाधौ न विधीयते ॥४४॥
+</div>
 <div class="verse">
@@ Line 16: / Line 21: @@
 <div class="synonyms">
-bhoga – az anyagi élvezethez; aiśvarya – és gazdagsághoz; prasaktānām – ragaszkodóknak; tayā – az ilyen dolgok által; apahṛta-cetasām – megtévesztett elméjűeknek; vyavasāya-ātmikā – szilárd elhatározás; buddhiḥ – az Úr odaadó szolgálata; samādhau – a szabályozott elmében; na – sohasem; vidhīyate – létrejön.
+''bhoga'' – az anyagi élvezethez; ''aiśvarya'' – és gazdagsághoz; ''prasaktānām'' – ragaszkodóknak; ''tayā'' – az ilyen dolgok által; ''apahṛta-cetasām'' – megtévesztett elméjűeknek; ''vyavasāya-ātmikā'' – szilárd elhatározás; ''buddhiḥ'' – az Úr odaadó szolgálata; ''samādhau'' – a szabályozott elmében; ''na'' – sohasem; ''vidhīyate'' – létrejön.
 </div>
@@ Line 28: / Line 33: @@
 <div class="purport">
-A samādhi szó jelentése „szilárd elme”. A Nirukti védikus értelmező szótár kijelenti: samyag ādhīyate ’sminn ātma-tattva-yāthātmyam. „Amikor az elme megingathatatlanul megértette az önvalót, azt mondják róla, samādhiban van.” Azok, akiket az anyagi, érzéki gyönyörök érdekelnek, s akiket megtévesztenek az efféle ideiglenes dolgok, nem érhetik el a samādhit. Őket az anyagi energia működése valamilyen szinten kárhozatra ítéli.
+A samādhi szó jelentése „szilárd elme”. A Nirukti védikus értelmező szótár kijelenti: ''samyag ādhīyate ’sminn ātma-tattva-yāthātmyam''. „Amikor az elme megingathatatlanul megértette az önvalót, azt mondják róla, samādhiban van.” Azok, akiket az anyagi, érzéki gyönyörök érdekelnek, s akiket megtévesztenek az efféle ideiglenes dolgok, nem érhetik el a samādhit. Őket az anyagi energia működése valamilyen szinten kárhozatra ítéli.
 </div>