HU/BG 2.61: Difference between revisions
(Created page with "B61 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|H61]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása | ||
]]'''</div> | ]]''' | ||
</div> | |||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.60]] '''[[HU/BG 2.60| BG 2.60]] - [[HU/BG 2.62|BG 2.62]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.62]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.60]] '''[[HU/BG 2.60| BG 2.60]] - [[HU/BG 2.62|BG 2.62]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.62]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 61. VERS ==== | ==== 61. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:तानि सर्वाणि संयम्य युक्त आसीत मत्परः । | |||
:वशे हि यस्येन्द्रियाणि तस्य प्रज्ञा प्रतिष्ठिता ॥६१॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 17: | Line 23: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
tāni – azokat az érzékeket; sarvāṇi – mindegyiket; saṁyamya – leigázva; yuktaḥ – lekötött; āsīta – legyen ilyen helyzetben; mat-paraḥ – Velem kapcsolatban; vaśe – teljesen leigázva; hi – bizony; yasya – akinek; indriyāṇi – érzékszervei; tasya – annak; prajñā – tudata; pratiṣṭhitā – szilárd. | ''tāni'' – azokat az érzékeket; ''sarvāṇi'' – mindegyiket; ''saṁyamya'' – leigázva; ''yuktaḥ'' – lekötött; ''āsīta'' – legyen ilyen helyzetben; ''mat-paraḥ'' – Velem kapcsolatban; ''vaśe'' – teljesen leigázva; ''hi'' – bizony; ''yasya'' – akinek; ''indriyāṇi'' – érzékszervei; ''tasya'' – annak; ''prajñā'' – tudata; ''pratiṣṭhitā'' – szilárd. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 23: | Line 29: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Aki az érzékeit megzabolázva, azokat teljesen irányítása alatt tartva tudatát Rám szögezi, azt rendíthetetlen értelműnek ismerik. ''' | '''Aki az érzékeit megzabolázva, azokat teljesen irányítása alatt tartva tudatát Rám szögezi, azt rendíthetetlen értelműnek ismerik.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 29: | Line 35: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ez a vers világosan elmagyarázza, hogy a Kṛṣṇa-tudat a yoga legmagasabb rendű és legtökéletesebb formája. Az ember nem képes uralkodni az érzékszervein addig, míg nem válik Kṛṣṇa-tudatúvá. Az előzőekben már említettük, hogy a nagy bölcs, Durvāsā Muni vitába bocsátkozott Ambarīṣa Mahārājával, s miután büszkesége miatt minden ok nélkül méregbe gurult, nem tudott többé uralkodni érzékein. A király nem volt olyan hatalmas yogī, mint a bölcs, ám az Úr bhaktája volt, aki szó nélkül tűrte a bölcs minden igazságtalanságát, s így ő került ki győztesen. Azért tudta féken tartani az érzékszerveit, mert rendelkezett azokkal a tulajdonságokkal, melyekről a Śrīmad-Bhāgavatam (9.4.18–20) ír: | Ez a vers világosan elmagyarázza, hogy a Kṛṣṇa-tudat a yoga legmagasabb rendű és legtökéletesebb formája. Az ember nem képes uralkodni az érzékszervein addig, míg nem válik Kṛṣṇa-tudatúvá. Az előzőekben már említettük, hogy a nagy bölcs, Durvāsā Muni vitába bocsátkozott Ambarīṣa Mahārājával, s miután büszkesége miatt minden ok nélkül méregbe gurult, nem tudott többé uralkodni érzékein. A király nem volt olyan hatalmas yogī, mint a bölcs, ám az Úr bhaktája volt, aki szó nélkül tűrte a bölcs minden igazságtalanságát, s így ő került ki győztesen. Azért tudta féken tartani az érzékszerveit, mert rendelkezett azokkal a tulajdonságokkal, melyekről a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 9.4.18-20|SB 9.4.18–20]]) ír: | ||
:sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayor | :''sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayor | ||
:vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane | :''vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane | ||
:karau harer mandira-mārjanādiṣu | :''karau harer mandira-mārjanādiṣu | ||
:śrutiṁ cakārācyuta-sat-kathodaye | :''śrutiṁ cakārācyuta-sat-kathodaye | ||
:mukunda-liṅgālaya-darśane dṛśau | :''mukunda-liṅgālaya-darśane dṛśau | ||
:tad-bhṛtya-gātra-sparśe ’ṅga-saṅgamam | :''tad-bhṛtya-gātra-sparśe ’ṅga-saṅgamam | ||
:ghrāṇaṁ ca tat-pāda-saroja-saurabhe | :''ghrāṇaṁ ca tat-pāda-saroja-saurabhe | ||
:śrīmat-tulasyā rasanāṁ tad-arpite | :''śrīmat-tulasyā rasanāṁ tad-arpite | ||
:pādau hareḥ kṣetra-padānusarpaṇe | :''pādau hareḥ kṣetra-padānusarpaṇe | ||
:śiro hṛṣīkeśa-padābhivandane | :''śiro hṛṣīkeśa-padābhivandane | ||
:kāmaṁ ca dāsye na tu kāma-kāmyayā | :''kāmaṁ ca dāsye na tu kāma-kāmyayā | ||
:yathottamaśloka-janāśrayā ratiḥ | :''yathottamaśloka-janāśrayā ratiḥ | ||
„Ambarīṣa király az elméjét az Úr Kṛṣṇa lótuszlábára rögzítette, szavaival az Ő hajlékát írta le, két kezével az Ő templomát tisztította, fülével az Úr kedvteléseit hallgatta, szemével az Úr formáját nézte, testével a bhakták testét érintette, orrával az Úr lótuszlábának ajánlott virágok illatát szagolta, nyelvével a Neki felajánlott tulasī-leveleket ízlelte, lábával a szent helyre ment, ahol az Ő temploma áll, fejével hódolatát ajánlotta az Úrnak, vágyait pedig az Ő kívánságainak teljesítésére használta. Ezek a tulajdonságok alkalmassá tették arra, hogy az Úr mat-para bhaktája legyen.” | „Ambarīṣa király az elméjét az Úr Kṛṣṇa lótuszlábára rögzítette, szavaival az Ő hajlékát írta le, két kezével az Ő templomát tisztította, fülével az Úr kedvteléseit hallgatta, szemével az Úr formáját nézte, testével a bhakták testét érintette, orrával az Úr lótuszlábának ajánlott virágok illatát szagolta, nyelvével a Neki felajánlott tulasī-leveleket ízlelte, lábával a szent helyre ment, ahol az Ő temploma áll, fejével hódolatát ajánlotta az Úrnak, vágyait pedig az Ő kívánságainak teljesítésére használta. Ezek a tulajdonságok alkalmassá tették arra, hogy az Úr mat-para bhaktája legyen.” | ||
A mat-para szónak ebben a vonatkozásban nagy jelentősége van. Ambarīṣa Mahārāja életéből megtudhatjuk, hogyan válhat valakiből mat-para. Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a mat-para lánc nagy tudósa és ācāryája megjegyzi: mad-bhakti-prabhāvena sarvendriya-vijaya-pūrvikā svātma-dṛṣṭiḥ sulabheti bhāvaḥ. „Az érzékeken csakis a Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálat révén lehet teljes mértékben uralkodni.” Néha a tűz példáját is használjuk erre: „Ahogyan a lángoló tűz mindent felemészt egy szobában, úgy éget föl minden tisztátalanságot az Úr Viṣṇu, aki a yogī szívében lakozik.” A Yoga-sūtra szintén azt írja elő, hogy Viṣṇun kell meditálnunk, nem pedig a semmin. Azok az állítólagos yogīk, akik meditációjuk középpontjába nem Viṣṇu alakját helyezik, csupán idejüket vesztegetik, amikor hiábavalóan holmi álomvilág után kutatnak. Kṛṣṇa-tudatúvá, az Istenség Személyiségének odaadó hívévé kell válnunk. Ez az igazi yoga célja. | A mat-para szónak ebben a vonatkozásban nagy jelentősége van. Ambarīṣa Mahārāja életéből megtudhatjuk, hogyan válhat valakiből mat-para. Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a mat-para lánc nagy tudósa és ācāryája megjegyzi: ''mad-bhakti-prabhāvena sarvendriya-vijaya-pūrvikā svātma-dṛṣṭiḥ sulabheti bhāvaḥ''. „Az érzékeken csakis a Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálat révén lehet teljes mértékben uralkodni.” Néha a tűz példáját is használjuk erre: „Ahogyan a lángoló tűz mindent felemészt egy szobában, úgy éget föl minden tisztátalanságot az Úr Viṣṇu, aki a yogī szívében lakozik.” A Yoga-sūtra szintén azt írja elő, hogy Viṣṇun kell meditálnunk, nem pedig a semmin. Azok az állítólagos yogīk, akik meditációjuk középpontjába nem Viṣṇu alakját helyezik, csupán idejüket vesztegetik, amikor hiábavalóan holmi álomvilág után kutatnak. Kṛṣṇa-tudatúvá, az Istenség Személyiségének odaadó hívévé kell válnunk. Ez az igazi yoga célja. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 19:53, 17 September 2020
61. VERS
- तानि सर्वाणि संयम्य युक्त आसीत मत्परः ।
- वशे हि यस्येन्द्रियाणि तस्य प्रज्ञा प्रतिष्ठिता ॥६१॥
- tāni sarvāṇi saṁyamya
- yukta āsīta mat-paraḥ
- vaśe hi yasyendriyāṇi
- tasya prajñā pratiṣṭhitā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tāni – azokat az érzékeket; sarvāṇi – mindegyiket; saṁyamya – leigázva; yuktaḥ – lekötött; āsīta – legyen ilyen helyzetben; mat-paraḥ – Velem kapcsolatban; vaśe – teljesen leigázva; hi – bizony; yasya – akinek; indriyāṇi – érzékszervei; tasya – annak; prajñā – tudata; pratiṣṭhitā – szilárd.
FORDÍTÁS
Aki az érzékeit megzabolázva, azokat teljesen irányítása alatt tartva tudatát Rám szögezi, azt rendíthetetlen értelműnek ismerik.
MAGYARÁZAT
Ez a vers világosan elmagyarázza, hogy a Kṛṣṇa-tudat a yoga legmagasabb rendű és legtökéletesebb formája. Az ember nem képes uralkodni az érzékszervein addig, míg nem válik Kṛṣṇa-tudatúvá. Az előzőekben már említettük, hogy a nagy bölcs, Durvāsā Muni vitába bocsátkozott Ambarīṣa Mahārājával, s miután büszkesége miatt minden ok nélkül méregbe gurult, nem tudott többé uralkodni érzékein. A király nem volt olyan hatalmas yogī, mint a bölcs, ám az Úr bhaktája volt, aki szó nélkül tűrte a bölcs minden igazságtalanságát, s így ő került ki győztesen. Azért tudta féken tartani az érzékszerveit, mert rendelkezett azokkal a tulajdonságokkal, melyekről a Śrīmad-Bhāgavatam (SB 9.4.18–20) ír:
- sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayor
- vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane
- karau harer mandira-mārjanādiṣu
- śrutiṁ cakārācyuta-sat-kathodaye
- mukunda-liṅgālaya-darśane dṛśau
- tad-bhṛtya-gātra-sparśe ’ṅga-saṅgamam
- ghrāṇaṁ ca tat-pāda-saroja-saurabhe
- śrīmat-tulasyā rasanāṁ tad-arpite
- pādau hareḥ kṣetra-padānusarpaṇe
- śiro hṛṣīkeśa-padābhivandane
- kāmaṁ ca dāsye na tu kāma-kāmyayā
- yathottamaśloka-janāśrayā ratiḥ
„Ambarīṣa király az elméjét az Úr Kṛṣṇa lótuszlábára rögzítette, szavaival az Ő hajlékát írta le, két kezével az Ő templomát tisztította, fülével az Úr kedvteléseit hallgatta, szemével az Úr formáját nézte, testével a bhakták testét érintette, orrával az Úr lótuszlábának ajánlott virágok illatát szagolta, nyelvével a Neki felajánlott tulasī-leveleket ízlelte, lábával a szent helyre ment, ahol az Ő temploma áll, fejével hódolatát ajánlotta az Úrnak, vágyait pedig az Ő kívánságainak teljesítésére használta. Ezek a tulajdonságok alkalmassá tették arra, hogy az Úr mat-para bhaktája legyen.”
A mat-para szónak ebben a vonatkozásban nagy jelentősége van. Ambarīṣa Mahārāja életéből megtudhatjuk, hogyan válhat valakiből mat-para. Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a mat-para lánc nagy tudósa és ācāryája megjegyzi: mad-bhakti-prabhāvena sarvendriya-vijaya-pūrvikā svātma-dṛṣṭiḥ sulabheti bhāvaḥ. „Az érzékeken csakis a Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálat révén lehet teljes mértékben uralkodni.” Néha a tűz példáját is használjuk erre: „Ahogyan a lángoló tűz mindent felemészt egy szobában, úgy éget föl minden tisztátalanságot az Úr Viṣṇu, aki a yogī szívében lakozik.” A Yoga-sūtra szintén azt írja elő, hogy Viṣṇun kell meditálnunk, nem pedig a semmin. Azok az állítólagos yogīk, akik meditációjuk középpontjába nem Viṣṇu alakját helyezik, csupán idejüket vesztegetik, amikor hiábavalóan holmi álomvilág után kutatnak. Kṛṣṇa-tudatúvá, az Istenség Személyiségének odaadó hívévé kell válnunk. Ez az igazi yoga célja.