HU/BG 3.10: Difference between revisions
(Created page with "B10 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|H10]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.9]] '''[[HU/BG 3.9| BG 3.9]] - [[HU/BG 3.11|BG 3.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.11]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.9]] '''[[HU/BG 3.9| BG 3.9]] - [[HU/BG 3.11|BG 3.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.11]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 10. VERS ==== | ==== 10. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:सहयज्ञाः प्रजाः सृष्ट्वा पुरोवाच प्रजापतिः । | |||
:अनेन प्रसविष्यध्वमेष वोऽस्त्विष्टकामधुक् ॥१०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
:saha-yajñāḥ prajāḥ sṛṣṭvā | :saha-yajñāḥ prajāḥ sṛṣṭvā | ||
:purovāca prajāpatiḥ | :purovāca prajāpatiḥ | ||
:anena prasaviṣyadhvam | :anena prasaviṣyadhvam | ||
:eṣa vo ’stv iṣṭa-kāma-dhuk | :eṣa vo ’stv iṣṭa-kāma-dhuk | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
saha – együtt; yajñāḥ – az áldozatokkal; prajāḥ – nemzedékeket; sṛṣṭvā – teremtve; purā – az ősi időkben; uvāca – mondta; prajā-patiḥ – a teremtmények Ura; anena – ezáltal; prasaviṣyadhvam – éljetek mind jobban és jobban; eṣaḥ – ez; vaḥ – tiétek; astu – legyen; iṣṭa – minden kívánatos dolog; kāma-dhuk – adományozó. | ''saha'' – együtt; ''yajñāḥ'' – az áldozatokkal; ''prajāḥ'' – nemzedékeket; ''sṛṣṭvā'' – teremtve; ''purā'' – az ősi időkben; ''uvāca'' – mondta; ''prajā-patiḥ'' – a teremtmények Ura; ''anena'' – ezáltal; ''prasaviṣyadhvam'' – éljetek mind jobban és jobban; ''eṣaḥ'' – ez; ''vaḥ'' – tiétek; ''astu'' – legyen; ''iṣṭa'' – minden kívánatos dolog; ''kāma-dhuk'' – adományozó. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit teremtette meg Viṣṇunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván: „Legyetek boldogok e yajña [áldozat] által, mert ennek végrehajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!” ''' | '''A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit teremtette meg Viṣṇunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván: „Legyetek boldogok e yajña [áldozat] által, mert ennek végrehajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!” ''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az élőlények Ura (Viṣṇu) anyagi teremtése lehetőséget nyújt a feltételekhez kötött lelkek számára, hogy hazatérjenek, viszsza Istenhez. Az anyagi teremtésen belül minden élőlényt feltételekhez köt az anyagi természet, mert megfeledkeztek a Viṣṇuhoz, vagyis Kṛṣṇához, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fűződő kapcsolatukról. A védikus elvek azért vannak, hogy segítsenek bennünket ezen örök kapcsolat megértésében, ahogyan azt a Bhagavad-gītā elmondja: vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ. Az Úr kijelenti, hogy a Védák célja az Ő megismerése. A védikus himnuszokban az áll: patiṁ viśvasyātmeśvaram. Az élőlények Ura az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu. A Śrīmad-Bhāgavatamban (2.4.20) Śrīla Śukadeva Gosvāmī szintén újra és újra patinak nevezi az Urat: | Az élőlények Ura (Viṣṇu) anyagi teremtése lehetőséget nyújt a feltételekhez kötött lelkek számára, hogy hazatérjenek, viszsza Istenhez. Az anyagi teremtésen belül minden élőlényt feltételekhez köt az anyagi természet, mert megfeledkeztek a Viṣṇuhoz, vagyis Kṛṣṇához, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fűződő kapcsolatukról. A védikus elvek azért vannak, hogy segítsenek bennünket ezen örök kapcsolat megértésében, ahogyan azt a Bhagavad-gītā elmondja: ''vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ'' ([[HU/BG 15.15|BG 15.15]]). Az Úr kijelenti, hogy a Védák célja az Ő megismerése. A védikus himnuszokban az áll: ''patiṁ viśvasyātmeśvaram''. Az élőlények Ura az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu. A Śrīmad-Bhāgavatamban ([[HU/SB 2.4.20|SB 2.4.20]]) Śrīla Śukadeva Gosvāmī szintén újra és újra patinak nevezi az Urat: | ||
:''śriyaḥ patir yajña-patiḥ prajā-patir | |||
:''dhiyāṁ patir loka-patir dharā-patiḥ | |||
:''patir gatiś cāndhaka-vṛṣṇi-sātvatāṁ | |||
:''prasīdatāṁ me bhagavān satāṁ patiḥ | |||
: | A prajā-pati az Úr Viṣṇu: Ő az Ura valamennyi élőlénynek, minden világnak és minden szépségnek, és Ő védelmez mindenkit. Az Úr azért teremtette ezt az anyagi világot, hogy a feltételekhez kötött lelkek megtanulhassák, hogyan kell yajñákat (áldozatokat) végrehajtaniuk Viṣṇu elégedettsége érdekében, hogy nagyon kényelmesen, aggodalom nélkül éljenek, amíg az anyagi világban vannak, s hogy aztán jelenlegi anyagi testük halála után beléphessenek Isten birodalmába. Ez az Úr terve a feltételekhez kötött lelkek számára, akik a yajña végzésével fokozatosan Kṛṣṇa-tudatúvá és minden tekintetben jámborrá válhatnak. A védikus írások e Kali-korszak számára a saṅkīrtana-yajñát (Isten szent neveinek éneklését) ajánlják. Ezt a transzcendentális folyamatot az Úr Caitanya vezette be, hogy e korszakban valamennyi ember felszabadulhasson. A saṅkīrtana-yajña és a Kṛṣṇa-tudat nagyon jól összeillenek. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[vanisource:SB 11.5.32|SB 11.5.32]]) így ír az Úr Kṛṣṇa bhaktaként (az Úr Caitanyaként) megjelenő formájáról, különösen kiemelve a saṅkīrtana-yajñát: | ||
: | |||
: | |||
:''kṛṣṇa-varṇaṁ tviṣākṛṣṇaṁ | |||
:''sāṅgopāṅgāstra-pārṣadam | |||
:''yajñaiḥ saṅkīrtana-prāyair | |||
:''yajanti hi su-medhasaḥ | |||
„Az igazán intelligens emberek a Kali-korszakban a saṅkīrtana-yajña végzésével imádják majd a társaival együtt megjelenő Urat.” A védikus irodalomban leírt többi yajñát nagyon nehéz végrehajtani ebben a Kali-korszakban, ám a saṅkīrtana-yajña minden szempontból rendkívül könnyű és nagyszerű. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.14|BG 9.14]]) szintén ezt az áldozatot javasolja. | |||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 21:45, 14 January 2020
10. VERS
- सहयज्ञाः प्रजाः सृष्ट्वा पुरोवाच प्रजापतिः ।
- अनेन प्रसविष्यध्वमेष वोऽस्त्विष्टकामधुक् ॥१०॥
- saha-yajñāḥ prajāḥ sṛṣṭvā
- purovāca prajāpatiḥ
- anena prasaviṣyadhvam
- eṣa vo ’stv iṣṭa-kāma-dhuk
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saha – együtt; yajñāḥ – az áldozatokkal; prajāḥ – nemzedékeket; sṛṣṭvā – teremtve; purā – az ősi időkben; uvāca – mondta; prajā-patiḥ – a teremtmények Ura; anena – ezáltal; prasaviṣyadhvam – éljetek mind jobban és jobban; eṣaḥ – ez; vaḥ – tiétek; astu – legyen; iṣṭa – minden kívánatos dolog; kāma-dhuk – adományozó.
FORDÍTÁS
A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit teremtette meg Viṣṇunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván: „Legyetek boldogok e yajña [áldozat] által, mert ennek végrehajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!”
MAGYARÁZAT
Az élőlények Ura (Viṣṇu) anyagi teremtése lehetőséget nyújt a feltételekhez kötött lelkek számára, hogy hazatérjenek, viszsza Istenhez. Az anyagi teremtésen belül minden élőlényt feltételekhez köt az anyagi természet, mert megfeledkeztek a Viṣṇuhoz, vagyis Kṛṣṇához, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fűződő kapcsolatukról. A védikus elvek azért vannak, hogy segítsenek bennünket ezen örök kapcsolat megértésében, ahogyan azt a Bhagavad-gītā elmondja: vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ (BG 15.15). Az Úr kijelenti, hogy a Védák célja az Ő megismerése. A védikus himnuszokban az áll: patiṁ viśvasyātmeśvaram. Az élőlények Ura az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu. A Śrīmad-Bhāgavatamban (SB 2.4.20) Śrīla Śukadeva Gosvāmī szintén újra és újra patinak nevezi az Urat:
- śriyaḥ patir yajña-patiḥ prajā-patir
- dhiyāṁ patir loka-patir dharā-patiḥ
- patir gatiś cāndhaka-vṛṣṇi-sātvatāṁ
- prasīdatāṁ me bhagavān satāṁ patiḥ
A prajā-pati az Úr Viṣṇu: Ő az Ura valamennyi élőlénynek, minden világnak és minden szépségnek, és Ő védelmez mindenkit. Az Úr azért teremtette ezt az anyagi világot, hogy a feltételekhez kötött lelkek megtanulhassák, hogyan kell yajñákat (áldozatokat) végrehajtaniuk Viṣṇu elégedettsége érdekében, hogy nagyon kényelmesen, aggodalom nélkül éljenek, amíg az anyagi világban vannak, s hogy aztán jelenlegi anyagi testük halála után beléphessenek Isten birodalmába. Ez az Úr terve a feltételekhez kötött lelkek számára, akik a yajña végzésével fokozatosan Kṛṣṇa-tudatúvá és minden tekintetben jámborrá válhatnak. A védikus írások e Kali-korszak számára a saṅkīrtana-yajñát (Isten szent neveinek éneklését) ajánlják. Ezt a transzcendentális folyamatot az Úr Caitanya vezette be, hogy e korszakban valamennyi ember felszabadulhasson. A saṅkīrtana-yajña és a Kṛṣṇa-tudat nagyon jól összeillenek. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 11.5.32) így ír az Úr Kṛṣṇa bhaktaként (az Úr Caitanyaként) megjelenő formájáról, különösen kiemelve a saṅkīrtana-yajñát:
- kṛṣṇa-varṇaṁ tviṣākṛṣṇaṁ
- sāṅgopāṅgāstra-pārṣadam
- yajñaiḥ saṅkīrtana-prāyair
- yajanti hi su-medhasaḥ
„Az igazán intelligens emberek a Kali-korszakban a saṅkīrtana-yajña végzésével imádják majd a társaival együtt megjelenő Urat.” A védikus irodalomban leírt többi yajñát nagyon nehéz végrehajtani ebben a Kali-korszakban, ám a saṅkīrtana-yajña minden szempontból rendkívül könnyű és nagyszerű. A Bhagavad-gītā (BG 9.14) szintén ezt az áldozatot javasolja.