HU/BG 3.43: Difference between revisions
(Created page with "B43 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|H43]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.42]] '''[[HU/BG 3.42| BG 3.42]] - [[HU/BG 4.1|BG 4.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.1]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.42]] '''[[HU/BG 3.42| BG 3.42]] - [[HU/BG 4.1|BG 4.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.1]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 43. VERS | ==== 43. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:एवं बुद्धेः परं बुद्ध्वा संस्तभ्यात्मानमात्मना । | |||
:जहि शत्रुं महाबाहो कामरूपं दुरासदम् ॥४३॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: evaṁ buddheḥ paraṁ buddhvā | :evaṁ buddheḥ paraṁ buddhvā | ||
: saṁstabhyātmānam ātmanā | :saṁstabhyātmānam ātmanā | ||
: jahi śatruṁ mahā-bāho | :jahi śatruṁ mahā-bāho | ||
: kāma-rūpaṁ durāsadam | :kāma-rūpaṁ durāsadam | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
evam – így; buddheḥ – értelemnél; param – felsőbbrendűnek; buddhvā – tudva; saṁstabhya – megszilárdítva; ātmānam – az elmét; ātmanā – a megfontolt értelem által; jahi – győzd le; śatrum – az ellenséget; mahā-bāho – ó, erős karú; kāma-rūpam – a kéjvágy formájában; durāsadam – félelmetest. | ''evam'' – így; ''buddheḥ'' – értelemnél; ''param'' – felsőbbrendűnek; ''buddhvā'' – tudva; ''saṁstabhya'' – megszilárdítva; ''ātmānam'' – az elmét; ''ātmanā'' – a megfontolt értelem által; ''jahi'' – győzd le; ''śatrum'' – az ellenséget; ''mahā-bāho'' – ó, erős karú; ''kāma-rūpam'' – a kéjvágy formájában; ''durāsadam'' – félelmetest. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 29: | Line 34: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A Bhagavad-gītā harmadik fejezetének végkövetkeztetése a Kṛṣṇa-tudathoz vezeti el az embert, aki így felismeri, hogy ő az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örök szolgája, s végső célja nem a személytelen üresség. Az anyagi létben a kéjvágy és az anyagi természet javai fölötti uralomra való vágy kétségtelenül mindenkit befolyásol. Az uralkodás és az érzékkielégítés utáni vágy a feltételekhez kötött lélek legnagyobb ellensége, a Kṛṣṇa-tudat segítségével azonban bárki képes lehet az anyagi érzékszervek, az elme és az értelem irányítására. Ha nem is fordít hátat azon nyomban a munkának és az előírt kötelességeknek, a Kṛṣṇa-tudat fokozatos kifejlesztésével, a tiszta azonosságára irányított rendíthetetlen értelme révén eljuthat a transzcendentális síkra, ahol az anyagi érzékek és az elme többé nem befolyásolják. Ez a mondanivalója ennek a fejezetnek. Az anyagi lét éretlen állapotában a filozófiai spekuláció és az a természetellenes törekvés, hogy yoga-testtartások által szabályozzuk az érzékeket, sohasem vezetnek el a lelki élethez. Egy magasabb rendű értelem segítségével a Kṛṣṇa-tudatot kell elsajátítanunk. | A Bhagavad-gītā harmadik fejezetének végkövetkeztetése a Kṛṣṇa-tudathoz vezeti el az embert, aki így felismeri, hogy ő az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örök szolgája, s végső célja nem a személytelen üresség. Az anyagi létben a kéjvágy és az anyagi természet javai fölötti uralomra való vágy kétségtelenül mindenkit befolyásol. Az uralkodás és az érzékkielégítés utáni vágy a feltételekhez kötött lélek legnagyobb ellensége, a Kṛṣṇa-tudat segítségével azonban bárki képes lehet az anyagi érzékszervek, az elme és az értelem irányítására. Ha nem is fordít hátat azon nyomban a munkának és az előírt kötelességeknek, a Kṛṣṇa-tudat fokozatos kifejlesztésével, a tiszta azonosságára irányított rendíthetetlen értelme révén eljuthat a transzcendentális síkra, ahol az anyagi érzékek és az elme többé nem befolyásolják. Ez a mondanivalója ennek a fejezetnek. Az anyagi lét éretlen állapotában a filozófiai spekuláció és az a természetellenes törekvés, hogy yoga-testtartások által szabályozzuk az érzékeket, sohasem vezetnek el a lelki élethez. Egy magasabb rendű értelem segítségével a Kṛṣṇa-tudatot kell elsajátítanunk. | ||
</div> | |||
''Így végződnek a Bhaktivedanta magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā harmadik fejezetéhez, melynek címe: „Karma-yoga”, azaz a Kṛṣṇa-tudatban végzett előírt kötelességek.'' | ''Így végződnek a Bhaktivedanta magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā harmadik fejezetéhez, melynek címe: „Karma-yoga”, azaz a Kṛṣṇa-tudatban végzett előírt kötelességek.'' | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.42]] '''[[HU/BG 3.42| BG 3.42]] - [[HU/BG 4.1|BG 4.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.1]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.42]] '''[[HU/BG 3.42| BG 3.42]] - [[HU/BG 4.1|BG 4.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.1]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 21:12, 27 June 2018
43. VERS
- एवं बुद्धेः परं बुद्ध्वा संस्तभ्यात्मानमात्मना ।
- जहि शत्रुं महाबाहो कामरूपं दुरासदम् ॥४३॥
- evaṁ buddheḥ paraṁ buddhvā
- saṁstabhyātmānam ātmanā
- jahi śatruṁ mahā-bāho
- kāma-rūpaṁ durāsadam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
evam – így; buddheḥ – értelemnél; param – felsőbbrendűnek; buddhvā – tudva; saṁstabhya – megszilárdítva; ātmānam – az elmét; ātmanā – a megfontolt értelem által; jahi – győzd le; śatrum – az ellenséget; mahā-bāho – ó, erős karú; kāma-rūpam – a kéjvágy formájában; durāsadam – félelmetest.
FORDÍTÁS
Ó, erős karú Arjuna! Ha megértette, hogy transzcendentális az anyagi érzékekhez, az elméhez és az értelemhez képest, az ember megfontolt lelki értelmével [Kṛṣṇa-tudatával] szilárdítsa meg elméjét, s lelki erejével győzze le a kéjvágyként ismert telhetetlen ellenséget.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā harmadik fejezetének végkövetkeztetése a Kṛṣṇa-tudathoz vezeti el az embert, aki így felismeri, hogy ő az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örök szolgája, s végső célja nem a személytelen üresség. Az anyagi létben a kéjvágy és az anyagi természet javai fölötti uralomra való vágy kétségtelenül mindenkit befolyásol. Az uralkodás és az érzékkielégítés utáni vágy a feltételekhez kötött lélek legnagyobb ellensége, a Kṛṣṇa-tudat segítségével azonban bárki képes lehet az anyagi érzékszervek, az elme és az értelem irányítására. Ha nem is fordít hátat azon nyomban a munkának és az előírt kötelességeknek, a Kṛṣṇa-tudat fokozatos kifejlesztésével, a tiszta azonosságára irányított rendíthetetlen értelme révén eljuthat a transzcendentális síkra, ahol az anyagi érzékek és az elme többé nem befolyásolják. Ez a mondanivalója ennek a fejezetnek. Az anyagi lét éretlen állapotában a filozófiai spekuláció és az a természetellenes törekvés, hogy yoga-testtartások által szabályozzuk az érzékeket, sohasem vezetnek el a lelki élethez. Egy magasabb rendű értelem segítségével a Kṛṣṇa-tudatot kell elsajátítanunk.
Így végződnek a Bhaktivedanta magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā harmadik fejezetéhez, melynek címe: „Karma-yoga”, azaz a Kṛṣṇa-tudatban végzett előírt kötelességek.