HU/BG 4.24: Difference between revisions
(Created page with "B04 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 4|NEGYE...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet|H24]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.23]] '''[[HU/BG 4.23|BG 4.23]] - [[HU/BG 4.25|BG 4.25]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.25]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.23]] '''[[HU/BG 4.23|BG 4.23]] - [[HU/BG 4.25|BG 4.25]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.25]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== | ==== 24. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:ब्रह्मार्पणं ब्रह्म हविर्ब्रह्माग्नौ ब्रह्मणा हुतम् । | |||
:ब्रह्मैव तेन गन्तव्यं ब्रह्मकर्मसमाधिना ॥२४॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
brahma – lelki természetű; arpaṇam – hozzájárulás; brahma – a Legfelsőbb; haviḥ – vaj; brahma – lelki; agnau – a felajánlás tüzében; brahmaṇā – a lélek által; hutam – felajánlott; brahma – a lelki birodalom; eva – bizony; tena – általa; gantavyam – elérendő; brahma – lelki; karma – cselekedetekben; samādhinā – teljes elmélyedéssel. | ''brahma'' – lelki természetű; ''arpaṇam'' – hozzájárulás; ''brahma'' – a Legfelsőbb; ''haviḥ'' – vaj; ''brahma'' – lelki; ''agnau'' – a felajánlás tüzében; ''brahmaṇā'' – a lélek által; ''hutam'' – felajánlott; ''brahma'' – a lelki birodalom; ''eva'' – bizony; ''tena'' – általa; ''gantavyam'' – elérendő; ''brahma'' – lelki; ''karma'' – cselekedetekben; ''samādhinā'' – teljes elmélyedéssel. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
'''A Kṛṣṇa-tudatban teljesen elmerülő ember bizonyosan eljut a lelki birodalomba, mert teljes mértékben átadja magát a lelki tetteknek, melyek eredménye abszolút, s az általuk bemutatott áldozat ugyanúgy lelki természetű. ''' | '''A Kṛṣṇa-tudatban teljesen elmerülő ember bizonyosan eljut a lelki birodalomba, mert teljes mértékben átadja magát a lelki tetteknek, melyek eredménye abszolút, s az általuk bemutatott áldozat ugyanúgy lelki természetű.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 30: | Line 35: | ||
Ez a vers azt írja le, hogyan vezethetik az embert a Kṛṣṇa-tudatú tettek végül a lelki célhoz. A Kṛṣṇa-tudat különféle cselekedeteiről a következő versek írnak, míg ebben a versben magának a Kṛṣṇa-tudatnak az elvéről olvashatunk. Az anyagi szennyeződés fertőjébe merült feltételekhez kötött lélek csakis az anyagi atmoszférában cselekedhet, ám ki kell kerülnie ebből a közegből. Ezt a célt szolgálja a Kṛṣṇa-tudat folyamata. Ahogyan a túl sok tejtermék fogyasztásától bélrendszeri bántalmakban szenvedő embert egy másik tejtermék, a túró hozza helyre, úgy az anyagban elmerült lelket a Kṛṣṇa-tudatban végrehajtott tettek gyógyítják ki, ahogyan azt a Gītā itt kijelenti. Ezt a folyamatot általában yajñának nevezik, olyan tetteknek (áldozatoknak), amelyeket kizárólag Viṣṇu, Kṛṣṇa érdekében hajtanak végre. Minél több Kṛṣṇa-tudatú – azaz egyedül Viṣṇu örömét szolgáló – cselekedetet végzünk az anyagi világban, a teljes elmélyülés következtében annál inkább lelkivé válik az atmoszféra. A brahma (Brahman) szó jelentése: „lelki természetű”. Az Úr transzcendentális, és lelki testének sugarait brahmajyotinak, lelki ragyogásnak nevezik. Minden, ami létezik, ebben a brahmajyotiban van, ám amikor ezt a jyotit az illúzió (māyā), vagyis az érzékkielégítés fedi be, akkor anyagnak hívják. Ezt az anyagi fátylat azonban a Kṛṣṇa-tudattal azonnal el lehet távolítani. Így a Kṛṣṇa-tudat érdekét szolgáló felajánlás, az ilyen áldozatot vagy hozzájárulást elfogadó közeg, az elfogadás folyamata, az áldozó és az eredmény is mind Brahman – vagyis az Abszolút Igazság. A māyāval befedett Abszolút Igazságot anyagnak hívják. Az Abszolút Igazsággal kapcsolatba kerülő anyag visszanyeri lelki természetét. A Kṛṣṇa-tudat az a folyamat, amivel az illúzióban lévő tudatot Brahmanná, vagyis a Legfelsőbbé változtatjuk át. Amikor az elme teljesen elmerül a Kṛṣṇa-tudatban, azt samādhinak, transznak nevezik. Ilyen transzcendentális tudatban bármit teszünk, azt yajñának, az Abszolút kedvéért végzett áldozatnak hívják. A lelki tudat ezen állapotában az áldozó, a hozzájárulás, az áldozat folyamata, az áldozat végrehajtója vagy vezetője és az eredmény vagy a végső nyereség mind eggyé válik az Abszolútban, vagyis a Legfelsőbb Brahmanban. Ez a Kṛṣṇa-tudat módszere. | Ez a vers azt írja le, hogyan vezethetik az embert a Kṛṣṇa-tudatú tettek végül a lelki célhoz. A Kṛṣṇa-tudat különféle cselekedeteiről a következő versek írnak, míg ebben a versben magának a Kṛṣṇa-tudatnak az elvéről olvashatunk. Az anyagi szennyeződés fertőjébe merült feltételekhez kötött lélek csakis az anyagi atmoszférában cselekedhet, ám ki kell kerülnie ebből a közegből. Ezt a célt szolgálja a Kṛṣṇa-tudat folyamata. Ahogyan a túl sok tejtermék fogyasztásától bélrendszeri bántalmakban szenvedő embert egy másik tejtermék, a túró hozza helyre, úgy az anyagban elmerült lelket a Kṛṣṇa-tudatban végrehajtott tettek gyógyítják ki, ahogyan azt a Gītā itt kijelenti. Ezt a folyamatot általában yajñának nevezik, olyan tetteknek (áldozatoknak), amelyeket kizárólag Viṣṇu, Kṛṣṇa érdekében hajtanak végre. Minél több Kṛṣṇa-tudatú – azaz egyedül Viṣṇu örömét szolgáló – cselekedetet végzünk az anyagi világban, a teljes elmélyülés következtében annál inkább lelkivé válik az atmoszféra. A brahma (Brahman) szó jelentése: „lelki természetű”. Az Úr transzcendentális, és lelki testének sugarait brahmajyotinak, lelki ragyogásnak nevezik. Minden, ami létezik, ebben a brahmajyotiban van, ám amikor ezt a jyotit az illúzió (māyā), vagyis az érzékkielégítés fedi be, akkor anyagnak hívják. Ezt az anyagi fátylat azonban a Kṛṣṇa-tudattal azonnal el lehet távolítani. Így a Kṛṣṇa-tudat érdekét szolgáló felajánlás, az ilyen áldozatot vagy hozzájárulást elfogadó közeg, az elfogadás folyamata, az áldozó és az eredmény is mind Brahman – vagyis az Abszolút Igazság. A māyāval befedett Abszolút Igazságot anyagnak hívják. Az Abszolút Igazsággal kapcsolatba kerülő anyag visszanyeri lelki természetét. A Kṛṣṇa-tudat az a folyamat, amivel az illúzióban lévő tudatot Brahmanná, vagyis a Legfelsőbbé változtatjuk át. Amikor az elme teljesen elmerül a Kṛṣṇa-tudatban, azt samādhinak, transznak nevezik. Ilyen transzcendentális tudatban bármit teszünk, azt yajñának, az Abszolút kedvéért végzett áldozatnak hívják. A lelki tudat ezen állapotában az áldozó, a hozzájárulás, az áldozat folyamata, az áldozat végrehajtója vagy vezetője és az eredmény vagy a végső nyereség mind eggyé válik az Abszolútban, vagyis a Legfelsőbb Brahmanban. Ez a Kṛṣṇa-tudat módszere. | ||
</div> | </div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.23]] '''[[HU/BG 4.23|BG 4.23]] - [[HU/BG 4.25|BG 4.25]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.25]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.23]] '''[[HU/BG 4.23|BG 4.23]] - [[HU/BG 4.25|BG 4.25]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.25]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 21:20, 27 June 2018
24. VERS
- ब्रह्मार्पणं ब्रह्म हविर्ब्रह्माग्नौ ब्रह्मणा हुतम् ।
- ब्रह्मैव तेन गन्तव्यं ब्रह्मकर्मसमाधिना ॥२४॥
- brahmārpaṇaṁ brahma havir
- brahmāgnau brahmaṇā hutam
- brahmaiva tena gantavyaṁ
- brahma-karma-samādhinā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
brahma – lelki természetű; arpaṇam – hozzájárulás; brahma – a Legfelsőbb; haviḥ – vaj; brahma – lelki; agnau – a felajánlás tüzében; brahmaṇā – a lélek által; hutam – felajánlott; brahma – a lelki birodalom; eva – bizony; tena – általa; gantavyam – elérendő; brahma – lelki; karma – cselekedetekben; samādhinā – teljes elmélyedéssel.
FORDÍTÁS
A Kṛṣṇa-tudatban teljesen elmerülő ember bizonyosan eljut a lelki birodalomba, mert teljes mértékben átadja magát a lelki tetteknek, melyek eredménye abszolút, s az általuk bemutatott áldozat ugyanúgy lelki természetű.
MAGYARÁZAT
Ez a vers azt írja le, hogyan vezethetik az embert a Kṛṣṇa-tudatú tettek végül a lelki célhoz. A Kṛṣṇa-tudat különféle cselekedeteiről a következő versek írnak, míg ebben a versben magának a Kṛṣṇa-tudatnak az elvéről olvashatunk. Az anyagi szennyeződés fertőjébe merült feltételekhez kötött lélek csakis az anyagi atmoszférában cselekedhet, ám ki kell kerülnie ebből a közegből. Ezt a célt szolgálja a Kṛṣṇa-tudat folyamata. Ahogyan a túl sok tejtermék fogyasztásától bélrendszeri bántalmakban szenvedő embert egy másik tejtermék, a túró hozza helyre, úgy az anyagban elmerült lelket a Kṛṣṇa-tudatban végrehajtott tettek gyógyítják ki, ahogyan azt a Gītā itt kijelenti. Ezt a folyamatot általában yajñának nevezik, olyan tetteknek (áldozatoknak), amelyeket kizárólag Viṣṇu, Kṛṣṇa érdekében hajtanak végre. Minél több Kṛṣṇa-tudatú – azaz egyedül Viṣṇu örömét szolgáló – cselekedetet végzünk az anyagi világban, a teljes elmélyülés következtében annál inkább lelkivé válik az atmoszféra. A brahma (Brahman) szó jelentése: „lelki természetű”. Az Úr transzcendentális, és lelki testének sugarait brahmajyotinak, lelki ragyogásnak nevezik. Minden, ami létezik, ebben a brahmajyotiban van, ám amikor ezt a jyotit az illúzió (māyā), vagyis az érzékkielégítés fedi be, akkor anyagnak hívják. Ezt az anyagi fátylat azonban a Kṛṣṇa-tudattal azonnal el lehet távolítani. Így a Kṛṣṇa-tudat érdekét szolgáló felajánlás, az ilyen áldozatot vagy hozzájárulást elfogadó közeg, az elfogadás folyamata, az áldozó és az eredmény is mind Brahman – vagyis az Abszolút Igazság. A māyāval befedett Abszolút Igazságot anyagnak hívják. Az Abszolút Igazsággal kapcsolatba kerülő anyag visszanyeri lelki természetét. A Kṛṣṇa-tudat az a folyamat, amivel az illúzióban lévő tudatot Brahmanná, vagyis a Legfelsőbbé változtatjuk át. Amikor az elme teljesen elmerül a Kṛṣṇa-tudatban, azt samādhinak, transznak nevezik. Ilyen transzcendentális tudatban bármit teszünk, azt yajñának, az Abszolút kedvéért végzett áldozatnak hívják. A lelki tudat ezen állapotában az áldozó, a hozzájárulás, az áldozat folyamata, az áldozat végrehajtója vagy vezetője és az eredmény vagy a végső nyereség mind eggyé válik az Abszolútban, vagyis a Legfelsőbb Brahmanban. Ez a Kṛṣṇa-tudat módszere.