HU/BG 4.25: Difference between revisions

Latest revision as of 21:20, 27 June 2018

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás

BG 4.24 - BG 4.26

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

25. VERS

दैवमेवापरे यज्ञं योगिनः पर्युपासते ।

ब्रह्माग्नावपरे यज्ञं यज्ञेनैवोपजुह्वति ॥२५॥

daivam evāpare yajñaṁ

yoginaḥ paryupāsate

brahmāgnāv apare yajñaṁ

yajñenaivopajuhvati

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

daivam – a félistenek imádatában; eva – így; apare – néhányan; yajñam – áldozatot; yoginaḥ – a misztikusok; paryupāsate – tökéletesen bemutatnak; brahma – az Abszolút Igazságnak; agnau – a tüzében; apare – mások; yajñam – az áldozatot; yajñena – az áldozattal; eva – ily módon; upajuhvati – felajánlják.

FORDÍTÁS

Némely yogī a félisteneket imádja tökéletesen, különféle áldozatokat ajánlva fel nekik, míg mások a Legfelsőbb Brahman tüzébe ajánlják áldozataikat.

MAGYARÁZAT

Ahogyan korábban olvashattuk, a kötelességét Kṛṣṇa-tudatban végző embert tökéletes yogīnak, első rangú misztikusnak nevezik. Vannak azonban, akik a félistenek számára mutatnak be hasonló áldozatokat, mások pedig a Legfelsőbb Brahmannak, vagyis a Legfelsőbb Úr személytelen arculatának áldoznak. Tehát a különféle kategóriáknak megfelelően különféle áldozatok vannak. A sokféle végrehajtó sokféle áldozatvégzése csupán látszólag tér el egymástól. Az áldozat valójában a Yajñának is nevezett Legfelsőbb Úr, Viṣṇu kielégítését jelenti. A különféle áldozatokat két fő csoportba sorolhatjuk:

világi javak feláldozása és
áldozat a transzcendentális tudás művelésével.

Akik Kṛṣṇa-tudatúak, azok minden anyagi tulajdonukat feláldozzák, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat, míg akik ideiglenes anyagi boldogságra vágynak, földi javaik felajánlásával a félisteneknek, többek között Indrának vagy a napistennek akarnak a kedvében járni. Az imperszonalisták önazonosságukat áldozzák fel, amikor a személytelen Brahmanba olvadnak. A félistenek olyan nagy hatalmú élőlények, akiket a Legfelsőbb Úr bízott meg azzal, hogy gondoskodjanak az anyagi világ valamennyi aspektusának működésről, vagyis az univerzum hő-, víz- és fényellátásáról, ügyeljenek annak fenntartására, és tartsák az ellenőrzésük alatt. Az anyagi jólétre vágyakozók a félisteneket imádják a védikus szertartásokkal, különféle áldozatok végrehajtásával. Bahv-īśvara-vādīknak, azaz sokistenhívőknek nevezik őket. Mások, akik az Abszolút Igazság személytelen aspektusát imádják, s a félistenek formáit ideiglenesnek tekintik, egyéni önazonosságukat áldozzák a legfelsőbb tűzbe, s a Legfelsőbb létébe olvadva véget vetnek egyéni létüknek. Ezek az imperszonalisták filozófiai spekulációval töltik az idejüket, így próbálják megérteni a Legfelsőbb transzcendentális természetét. Összefoglalva tehát a munka gyümölcseiért dolgozók az anyagi élvezet reményében javaikat áldozzák fel, míg az imperszonalisták anyagi megjelöléseikről mondanak le, hogy a Legfelsőbb létébe merüljenek. Az imperszonalista számára a Legfelsőbb Brahman az áldozás tűzoltára, felajánlása pedig az önvaló, melyet a Brahman lángja emészt fel. Ezzel szemben a Kṛṣṇa-tudatú ember – amilyen Arjuna is volt – azért áldoz fel mindent, hogy Kṛṣṇa kedvében járjon, s mindenét, minden anyagi tulajdonát és önmagát is Kṛṣṇának adja. Ő tehát a legkiválóbb yogī, aki azonban egyéni létét nem veszíti el.

BG 4.24 - BG 4.26

@@ Line 1: / Line 1: @@
-[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet|B04]]
+[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet|H25]]
 <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.24]] '''[[HU/BG 4.24|BG 4.24]] - [[HU/BG 4.26|BG 4.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.26]]</div>
-{{RandomImageHu}}
+{{RandomImage|Hungarian}}
-==== 4. VERS ====
+==== 25. VERS ====
+<div class="devanagari">
+:दैवमेवापरे यज्ञं योगिनः पर्युपासते ।
+:ब्रह्माग्नावपरे यज्ञं यज्ञेनैवोपजुह्वति ॥२५॥
+</div>
 <div class="verse">
@@ Line 16: / Line 21: @@
 <div class="synonyms">
-daivam – a félistenek imádatában; eva – így; apare – néhányan; yajñam – áldozatot; yoginaḥ – a misztikusok; paryupāsate – tökéletesen bemutatnak; brahma – az Abszolút Igazságnak; agnau – a tüzében; apare – mások; yajñam – az áldozatot; yajñena – az áldozattal; eva – ily módon; upajuhvati – felajánlják.
+''daivam'' – a félistenek imádatában; ''eva'' – így; ''apare'' – néhányan; ''yajñam'' – áldozatot; ''yoginaḥ'' – a misztikusok; ''paryupāsate'' – tökéletesen bemutatnak; ''brahma'' – az Abszolút Igazságnak; ''agnau'' – a tüzében; ''apare'' – mások; ''yajñam'' – az áldozatot; ''yajñena'' – az áldozattal; ''eva'' – ily módon; ''upajuhvati'' – felajánlják.
 </div>
@@ Line 22: / Line 27: @@
 <div class="translation">
-'''Némely yogī a félisteneket imádja tökéletesen, különféle áldozatokat ajánlva fel nekik, míg mások a Legfelsőbb Brahman tüzébe ajánlják áldozataikat. '''
+'''Némely yogī a félisteneket imádja tökéletesen, különféle áldozatokat ajánlva fel nekik, míg mások a Legfelsőbb Brahman tüzébe ajánlják áldozataikat.'''
 </div>
@@ Line 28: / Line 33: @@
 <div class="purport">
-Ahogyan korábban olvashattuk, a kötelességét Kṛṣṇa-tudatban végző embert tökéletes yogīnak, első rangú misztikusnak nevezik. Vannak azonban, akik a félistenek számára mutatnak be hasonló áldozatokat, mások pedig a Legfelsőbb Brahmannak, vagyis a Legfelsőbb Úr személytelen arculatának áldoznak. Tehát a különféle kategóriáknak megfelelően különféle áldozatok vannak. A sokféle végrehajtó sokféle áldozatvégzése csupán látszólag tér el egymástól. Az áldozat valójában a Yajñának is nevezett Legfelsőbb Úr, Viṣṇu kielégítését jelenti. A különféle áldozatokat két fő csoportba sorolhatjuk: 1. világi javak feláldozása és 2. áldozat a transzcendentális tudás művelésével. Akik Kṛṣṇa-tudatúak, azok minden anyagi tulajdonukat feláldozzák, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat, míg akik ideiglenes anyagi boldogságra vágynak, földi javaik felajánlásával a félisteneknek, többek között Indrának vagy a napistennek akarnak a kedvében járni. Az imperszonalisták önazonosságukat áldozzák fel, amikor a személytelen Brahmanba olvadnak. A félistenek olyan nagy hatalmú élőlények, akiket a Legfelsőbb Úr bízott meg azzal, hogy gondoskodjanak az anyagi világ valamennyi aspektusának működésről, vagyis az univerzum hő-, víz- és fényellátásáról, ügyeljenek annak fenntartására, és tartsák az ellenőrzésük alatt. Az anyagi jólétre vágyakozók a félisteneket imádják a védikus szertartásokkal, különféle áldozatok végrehajtásával. Bahv-īśvara-vādīknak, azaz sokistenhívőknek nevezik őket. Mások, akik az Abszolút Igazság személytelen aspektusát imádják, s a félistenek formáit ideiglenesnek tekintik, egyéni önazonosságukat áldozzák a legfelsőbb tűzbe, s a Legfelsőbb létébe olvadva véget vetnek egyéni létüknek. Ezek az imperszonalisták filozófiai spekulációval töltik az idejüket, így próbálják megérteni a Legfelsőbb transzcendentális természetét. Összefoglalva tehát a munka gyümölcseiért dolgozók az anyagi élvezet reményében javaikat áldozzák fel, míg az imperszonalisták anyagi megjelöléseikről mondanak le, hogy a Legfelsőbb létébe merüljenek. Az imperszonalista számára a Legfelsőbb Brahman az áldozás tűzoltára, felajánlása pedig az önvaló, melyet a Brahman lángja emészt fel. Ezzel szemben a Kṛṣṇa-tudatú ember – amilyen Arjuna is volt – azért áldoz fel mindent, hogy Kṛṣṇa kedvében járjon, s mindenét, minden anyagi tulajdonát és önmagát is Kṛṣṇának adja. Ő tehát a legkiválóbb yogī, aki azonban egyéni létét nem veszíti el.
+Ahogyan korábban olvashattuk, a kötelességét Kṛṣṇa-tudatban végző embert tökéletes yogīnak, első rangú misztikusnak nevezik. Vannak azonban, akik a félistenek számára mutatnak be hasonló áldozatokat, mások pedig a Legfelsőbb Brahmannak, vagyis a Legfelsőbb Úr személytelen arculatának áldoznak. Tehát a különféle kategóriáknak megfelelően különféle áldozatok vannak. A sokféle végrehajtó sokféle áldozatvégzése csupán látszólag tér el egymástól. Az áldozat valójában a Yajñának is nevezett Legfelsőbb Úr, Viṣṇu kielégítését jelenti. A különféle áldozatokat két fő csoportba sorolhatjuk:
+#világi javak feláldozása és
+#áldozat a transzcendentális tudás művelésével.
+Akik Kṛṣṇa-tudatúak, azok minden anyagi tulajdonukat feláldozzák, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat, míg akik ideiglenes anyagi boldogságra vágynak, földi javaik felajánlásával a félisteneknek, többek között Indrának vagy a napistennek akarnak a kedvében járni. Az imperszonalisták önazonosságukat áldozzák fel, amikor a személytelen Brahmanba olvadnak. A félistenek olyan nagy hatalmú élőlények, akiket a Legfelsőbb Úr bízott meg azzal, hogy gondoskodjanak az anyagi világ valamennyi aspektusának működésről, vagyis az univerzum hő-, víz- és fényellátásáról, ügyeljenek annak fenntartására, és tartsák az ellenőrzésük alatt. Az anyagi jólétre vágyakozók a félisteneket imádják a védikus szertartásokkal, különféle áldozatok végrehajtásával. Bahv-īśvara-vādīknak, azaz sokistenhívőknek nevezik őket. Mások, akik az Abszolút Igazság személytelen aspektusát imádják, s a félistenek formáit ideiglenesnek tekintik, egyéni önazonosságukat áldozzák a legfelsőbb tűzbe, s a Legfelsőbb létébe olvadva véget vetnek egyéni létüknek. Ezek az imperszonalisták filozófiai spekulációval töltik az idejüket, így próbálják megérteni a Legfelsőbb transzcendentális természetét. Összefoglalva tehát a munka gyümölcseiért dolgozók az anyagi élvezet reményében javaikat áldozzák fel, míg az imperszonalisták anyagi megjelöléseikről mondanak le, hogy a Legfelsőbb létébe merüljenek. Az imperszonalista számára a Legfelsőbb Brahman az áldozás tűzoltára, felajánlása pedig az önvaló, melyet a Brahman lángja emészt fel. Ezzel szemben a Kṛṣṇa-tudatú ember – amilyen Arjuna is volt – azért áldoz fel mindent, hogy Kṛṣṇa kedvében járjon, s mindenét, minden anyagi tulajdonát és önmagát is Kṛṣṇának adja. Ő tehát a legkiválóbb yogī, aki azonban egyéni létét nem veszíti el.
 </div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.24]] '''[[HU/BG 4.24|BG 4.24]] - [[HU/BG 4.26|BG 4.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.26]]</div>
 __NOTOC__
 __NOEDITSECTION__