HU/BG 5.1: Difference between revisions
(Created page with "B01 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H01]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga – | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga – cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.42]] '''[[HU/BG 4.42|BG 4.42]] - [[HU/BG 5.2|BG 5.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.2]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.42]] '''[[HU/BG 4.42|BG 4.42]] - [[HU/BG 5.2|BG 5.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.2]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 1. VERS ==== | ==== 1. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:अर्जुन उवाच | |||
:संन्यासं कर्मणां कृष्ण पुनर्योगं च शंससि । | |||
:यच्छ्रेय एतयोरेकं तन्मे ब्रूहि सुनिश्चितम् ॥१॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
:arjuna uvāca | :arjuna uvāca | ||
:sannyāsaṁ karmaṇāṁ kṛṣṇa | :sannyāsaṁ karmaṇāṁ kṛṣṇa | ||
:punar yogaṁ ca śaṁsasi | :punar yogaṁ ca śaṁsasi | ||
| Line 18: | Line 25: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
''sannyāsam'' – lemondást; ''karmaṇām'' – minden tettről; ''kṛṣṇa'' – ó, Kṛṣṇa; ''punaḥ'' – megint; ''yogam'' – odaadó szolgálatot; ''ca'' – is; ''śaṁsasi'' – dicséred; ''yat'' – ami; ''śreyaḥ'' – hasznosabb; ''etayoḥ'' – e kettő közül; ''ekam'' – egyet; ''tat'' – azt; ''me'' – nekem; ''brūhi'' – kérlek, mondd meg; ''su-niścitam'' – határozottan. | |||
</div> | </div> | ||
| Line 35: | Line 42: | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.42]] '''[[HU/BG 4.42|BG 4.42]] - [[HU/BG 5.2|BG 5.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.2]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.42]] '''[[HU/BG 4.42|BG 4.42]] - [[HU/BG 5.2|BG 5.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.2]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 13:52, 31 January 2019
1. VERS
- अर्जुन उवाच
- संन्यासं कर्मणां कृष्ण पुनर्योगं च शंससि ।
- यच्छ्रेय एतयोरेकं तन्मे ब्रूहि सुनिश्चितम् ॥१॥
- arjuna uvāca
- sannyāsaṁ karmaṇāṁ kṛṣṇa
- punar yogaṁ ca śaṁsasi
- yac chreya etayor ekaṁ
- tan me brūhi su-niścitam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sannyāsam – lemondást; karmaṇām – minden tettről; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; punaḥ – megint; yogam – odaadó szolgálatot; ca – is; śaṁsasi – dicséred; yat – ami; śreyaḥ – hasznosabb; etayoḥ – e kettő közül; ekam – egyet; tat – azt; me – nekem; brūhi – kérlek, mondd meg; su-niścitam – határozottan.
FORDÍTÁS
Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa, először azt kéred, mondjak le a tettekről, majd az odaadással végzett munkát ajánlod. Kérlek, mondd meg határozottan, hogy a kettő közül melyik a hasznosabb?
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītānak ebben a fejezetében az Úr kijelenti, hogy az odaadó szolgálatban végzett munka jobb az unalmas spekulációnál, s könnyebb is, mert transzcendentális természeténél fogva megszabadítja az embert a visszahatásoktól. A második fejezet a lélekről szóló tudás alapjait és a lélek anyagi testben való rabságát magyarázta el, valamint azt, hogyan lehet a buddhi-yoga, az odaadó szolgálat által kiszabadulni az anyag börtönéből. A harmadik fejezet arról szólt, hogy annak, aki eljutott a tudás síkjára, már nincsenek végrehajtandó kötelességei, a negyedik fejezetben pedig azt mondta el az Úr Arjunának, hogy minden áldozati tett a tudásban tetőzik. E fejezet végén azonban azt tanácsolta neki: ébredjen fel, s a tökéletes tudás birtokában harcoljon. Arjunát némileg összezavarta és elbizonytalanította, hogy Kṛṣṇa egyidejűleg hangsúlyozta az odaadással végzett munka és a tudással teli tétlenség fontosságát. Arjuna megértette, hogy a tudással történő lemondás mindenfajta érzéktevékenység beszüntetését jelenti. De hogyan szüntessük be a tetteket, ha odaadó szolgálatban cselekszünk? Más szóval Arjuna, mivel a tett és a lemondás összeegyeztethetetlennek tűnt számára, úgy vélte, hogy a sannyāsának, vagyis a tudással történő lemondásnak teljes egészében mentesnek kell lennie mindenféle cselekedettől. Úgy látszik, nem értette meg, hogy a teljes tudással végzett tett nem jár visszahatásokkal, tehát ugyanaz, mint a tétlenség. Ezért tette fel a kérdést: hagyjon-e abba minden tettet, vagy teljes tudásban cselekedjen?