HU/BG 5.5: Difference between revisions

(Created page with "B05 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...")
 
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists)
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|B05]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H05]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.4]] '''[[HU/BG 5.4| BG 5.4]] - [[HU/BG 5.6|BG 5.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.6]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.4]] '''[[HU/BG 5.4| BG 5.4]] - [[HU/BG 5.6|BG 5.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.6]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 5. VERS  ====
==== 5. VERS  ====
<div class="devanagari">
:यत्साङ्ख्यैः प्राप्यते स्थानं तद्योगैरपि गम्यते ।
:एकं साङ्ख्यं च योगं च यः पश्यति स पश्यति ॥५॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
: yat sāṅkhyaiḥ prāpyate sthānaṁ  
:yat sāṅkhyaiḥ prāpyate sthānaṁ  
: tad yogair api gamyate
:tad yogair api gamyate
: ekaṁ sāṅkhyaṁ ca yogaṁ ca  
:ekaṁ sāṅkhyaṁ ca yogaṁ ca  
: yaḥ paśyati sa paśyati  
:yaḥ paśyati sa paśyati
</div>
</div>


Line 16: Line 21:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
yat – ami; sāṅkhyaiḥ – a sāṅkhya filozófia által; prāpyate – elérhető; sthānam – hely; tat – az; yogaiḥ – az odaadó szolgálat által; api – is; gamyate – elérhető; ekam – egy; sāṅkhyam – elemző tanulmányozás; ca – és; yogam – odaadással végzett cselekedet; ca – és; yaḥ – aki; paśyati – látja; saḥ – ő; paśyati – valóban lát.
''yat'' – ami; ''sāṅkhyaiḥ'' – a sāṅkhya filozófia által; ''prāpyate'' – elérhető; ''sthānam'' – hely; ''tat'' – az; ''yogaiḥ'' – az odaadó szolgálat által; ''api'' – is; ''gamyate'' – elérhető; ''ekam'' – egy; ''sāṅkhyam'' – elemző tanulmányozás; ''ca'' – és; ''yogam'' – odaadással végzett cselekedet; ''ca'' – és; ''yaḥ'' – aki; ''paśyati'' – látja; ''saḥ'' – ő; ''paśyati'' – valóban lát.
</div>
</div>



Latest revision as of 21:37, 27 June 2018

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


5. VERS

यत्साङ्ख्यैः प्राप्यते स्थानं तद्योगैरपि गम्यते ।
एकं साङ्ख्यं च योगं च यः पश्यति स पश्यति ॥५॥
yat sāṅkhyaiḥ prāpyate sthānaṁ
tad yogair api gamyate
ekaṁ sāṅkhyaṁ ca yogaṁ ca
yaḥ paśyati sa paśyati

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yat – ami; sāṅkhyaiḥ – a sāṅkhya filozófia által; prāpyate – elérhető; sthānam – hely; tat – az; yogaiḥ – az odaadó szolgálat által; api – is; gamyate – elérhető; ekam – egy; sāṅkhyam – elemző tanulmányozás; ca – és; yogam – odaadással végzett cselekedet; ca – és; yaḥ – aki; paśyati – látja; saḥ – ő; paśyati – valóban lát.

FORDÍTÁS

Aki tudja, hogy odaadó szolgálattal is elérhető az a helyzet, amihez az elemző tanulmányozás vezet, s aki ezért az elemző tanulmányozást és az odaadó szolgálatot egy szinten állónak látja, az valóban lát.

MAGYARÁZAT

A filozófiai kutatás az élet végső célját akarja felfedezni, s mivel az élet végső célja az önmegvalósítás, a két folyamat végkövetkeztetése között nincsen különbség. A sāṅkhya filozófiai kutatás által az ember arra a megállapításra jut, hogy az élőlény nem az anyagi világ, hanem a legfelsőbb lelki egész szerves része. Ebből következően a léleknek semmi köze az anyagi világhoz: tetteinek a Legfelsőbbel kell kapcsolatban állniuk. Eredeti helyzetébe valójában akkor kerül, amikor Kṛṣṇa-tudatban cselekszik. Az első folyamat, a sāṅkhya során külön kell válni az anyagtól, az odaadó yoga-folyamatban pedig ragaszkodni kell a Kṛṣṇa kedvéért végzett tettekhez. Valójában a két folyamat azonos, noha az egyik látszólagos közönyt, a másik pedig ragaszkodást alkalmaz. Ám távol tartani magunkat az anyagtól és ragaszkodni Kṛṣṇához egy és ugyanaz. Aki látja ezt, az igazán lát.