HU/BG 5.13: Difference between revisions
(Created page with "B13 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...") |
mNo edit summary |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H13]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.12]] '''[[HU/BG 5.12| BG 5.12]] - [[HU/BG 5.14|BG 5.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.14]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.12]] '''[[HU/BG 5.12| BG 5.12]] - [[HU/BG 5.14|BG 5.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.14]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 13. VERS ==== | ==== 13. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:सर्वकर्माणि मनसा संन्यस्यास्ते सुखं वशी । | |||
:नवद्वारे पुरे देही नैव कुर्वन्न कारयन् ॥१३॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: sarva-karmāṇi manasā | :sarva-karmāṇi manasā | ||
: sannyasyāste sukhaṁ vaśī | :sannyasyāste sukhaṁ vaśī | ||
: nava-dvāre pure dehī | :nava-dvāre pure dehī | ||
: naiva kurvan na kārayan </div> | :naiva kurvan na kārayan | ||
</div> | |||
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
sarva – minden; karmāṇi – tettekről; manasā – az elme által; sannyasya – lemondva; āste – marad; sukham – boldogságban; vaśī – aki önfegyelmezett; nava-dvāre – a kilenckapus; pure – a városban; dehī – a megtestesült lélek; na – sohasem; eva – bizony; kurvan – bármit téve; na – nem; kārayan – okozva tettet. | ''sarva'' – minden; ''karmāṇi'' – tettekről; ''manasā'' – az elme által; ''sannyasya'' – lemondva; ''āste'' – marad; ''sukham'' – boldogságban; ''vaśī'' – aki önfegyelmezett; ''nava-dvāre'' – a kilenckapus; ''pure'' – a városban; ''dehī'' – a megtestesült lélek; ''na'' – sohasem; ''eva'' – bizony; ''kurvan'' – bármit téve; ''na'' – nem; ''kārayan'' – okozva tettet. | ||
</div> | </div> | ||
Line 21: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Amikor a megtestesült lélek fegyelmezi jellemét, és elméjében lemond minden tettről, akkor boldogan él a kilenckapus városban [az anyagi testben]. Nem cselekszik ő, s nem is oka semmilyen tettnek.''' | '''Amikor a megtestesült lélek fegyelmezi jellemét, és elméjében lemond minden tettről, akkor boldogan él a kilenckapus városban [az anyagi testben]. Nem cselekszik ő, s nem is oka semmilyen tettnek.''' | ||
</div> | </div> | ||
Line 29: | Line 35: | ||
A megtestesült lélek a kilenckapus városban él. A testnek, azaz a test képletes városának a cselekedeteit a természet sajátos kötőerői automatikusan irányítják. A lélek, noha aláveti magát a test nyújtotta feltételeknek, ha úgy akarja, felül is emelkedhet azokon. Szenvedése kizárólag annak köszönhető, hogy megfeledkezett felsőbbrendű természetéről, s ezért az anyagi testtel azonosítja magát. A Kṛṣṇa-tudat segítségével visszatérhet eredeti helyzetébe, s megszabadulhat az anyagi testtől. Aki a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásához kezd, az azonnal és teljesen megválik a testi cselekedetektől. Az ilyen fegyelmezett, megváltozott felfogású ember boldogan él a kilenckapus városban. A Śvetāśvatara-upaniṣad (3.18) is említést tesz a kilenc kapuról: | A megtestesült lélek a kilenckapus városban él. A testnek, azaz a test képletes városának a cselekedeteit a természet sajátos kötőerői automatikusan irányítják. A lélek, noha aláveti magát a test nyújtotta feltételeknek, ha úgy akarja, felül is emelkedhet azokon. Szenvedése kizárólag annak köszönhető, hogy megfeledkezett felsőbbrendű természetéről, s ezért az anyagi testtel azonosítja magát. A Kṛṣṇa-tudat segítségével visszatérhet eredeti helyzetébe, s megszabadulhat az anyagi testtől. Aki a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásához kezd, az azonnal és teljesen megválik a testi cselekedetektől. Az ilyen fegyelmezett, megváltozott felfogású ember boldogan él a kilenckapus városban. A Śvetāśvatara-upaniṣad (3.18) is említést tesz a kilenc kapuról: | ||
: nava-dvāre pure dehī | :''nava-dvāre pure dehī | ||
: haṁso lelāyate bahiḥ | :''haṁso lelāyate bahiḥ | ||
: vaśī sarvasya lokasya | :''vaśī sarvasya lokasya | ||
: sthāvarasya carasya ca | :''sthāvarasya carasya ca | ||
„Az Istenség Legfelsőbb Személyisége – aki ott van az élőlény testében – irányítja a világegyetem valamennyi élőlényét. A testnek kilenc kapuja van [a két szem, a két orrlyuk, a két fül, a száj, a végbél és a nemi szerv]. Feltételekhez kötött állapotában az élőlény a testtel azonosítja magát, ám még ebben a testben olyan szabaddá válhat, mint az Úr, ha a benne élő Úrral azonosul.” | „Az Istenség Legfelsőbb Személyisége – aki ott van az élőlény testében – irányítja a világegyetem valamennyi élőlényét. A testnek kilenc kapuja van [a két szem, a két orrlyuk, a két fül, a száj, a végbél és a nemi szerv]. Feltételekhez kötött állapotában az élőlény a testtel azonosítja magát, ám még ebben a testben olyan szabaddá válhat, mint az Úr, ha a benne élő Úrral azonosul.” |
Latest revision as of 11:22, 31 January 2019
13. VERS
- सर्वकर्माणि मनसा संन्यस्यास्ते सुखं वशी ।
- नवद्वारे पुरे देही नैव कुर्वन्न कारयन् ॥१३॥
- sarva-karmāṇi manasā
- sannyasyāste sukhaṁ vaśī
- nava-dvāre pure dehī
- naiva kurvan na kārayan
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sarva – minden; karmāṇi – tettekről; manasā – az elme által; sannyasya – lemondva; āste – marad; sukham – boldogságban; vaśī – aki önfegyelmezett; nava-dvāre – a kilenckapus; pure – a városban; dehī – a megtestesült lélek; na – sohasem; eva – bizony; kurvan – bármit téve; na – nem; kārayan – okozva tettet.
FORDÍTÁS
Amikor a megtestesült lélek fegyelmezi jellemét, és elméjében lemond minden tettről, akkor boldogan él a kilenckapus városban [az anyagi testben]. Nem cselekszik ő, s nem is oka semmilyen tettnek.
MAGYARÁZAT
A megtestesült lélek a kilenckapus városban él. A testnek, azaz a test képletes városának a cselekedeteit a természet sajátos kötőerői automatikusan irányítják. A lélek, noha aláveti magát a test nyújtotta feltételeknek, ha úgy akarja, felül is emelkedhet azokon. Szenvedése kizárólag annak köszönhető, hogy megfeledkezett felsőbbrendű természetéről, s ezért az anyagi testtel azonosítja magát. A Kṛṣṇa-tudat segítségével visszatérhet eredeti helyzetébe, s megszabadulhat az anyagi testtől. Aki a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásához kezd, az azonnal és teljesen megválik a testi cselekedetektől. Az ilyen fegyelmezett, megváltozott felfogású ember boldogan él a kilenckapus városban. A Śvetāśvatara-upaniṣad (3.18) is említést tesz a kilenc kapuról:
- nava-dvāre pure dehī
- haṁso lelāyate bahiḥ
- vaśī sarvasya lokasya
- sthāvarasya carasya ca
„Az Istenség Legfelsőbb Személyisége – aki ott van az élőlény testében – irányítja a világegyetem valamennyi élőlényét. A testnek kilenc kapuja van [a két szem, a két orrlyuk, a két fül, a száj, a végbél és a nemi szerv]. Feltételekhez kötött állapotában az élőlény a testtel azonosítja magát, ám még ebben a testben olyan szabaddá válhat, mint az Úr, ha a benne élő Úrral azonosul.”
Láthatjuk tehát, hogy a Kṛṣṇa-tudatú ember az anyagi test külső és belső tetteitől egyaránt mentes.