HU/BG 5.18: Difference between revisions
(Created page with "B18 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H18]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.17]] '''[[HU/BG 5.17| BG 5.17]] - [[HU/BG 5.19|BG 5.19]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.19]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.17]] '''[[HU/BG 5.17| BG 5.17]] - [[HU/BG 5.19|BG 5.19]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.19]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 18. VERS ==== | ==== 18. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:विद्याविनयसम्पन्ने ब्राह्मणे गवि हस्तिनि । | |||
:शुनि चैव श्वपाके च पण्डिताः समदर्शिनः ॥१८॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: vidyā-vinaya-sampanne | :vidyā-vinaya-sampanne | ||
: brāhmaṇe gavi hastini | :brāhmaṇe gavi hastini | ||
: śuni caiva śva-pāke ca | :śuni caiva śva-pāke ca | ||
: paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ | :paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ | ||
</div> | </div> | ||
Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
vidyā – a műveltséggel; vinaya – és kedvességgel; sampanne – teljes mértékben rendelkező; brāhmaṇe – brāhmaṇára; gavi – a tehénre; hastini – az elefántra; śuni – a kutyára; ca – és; eva – bizony; śva-pāke – a kutyaevőre (a kaszton kívülire); ca – egyaránt; paṇḍitāḥ – a bölcsek; sama-darśinaḥ – ugyanúgy tekintenek. | ''vidyā'' – a műveltséggel; ''vinaya'' – és kedvességgel; ''sampanne'' – teljes mértékben rendelkező; ''brāhmaṇe'' – brāhmaṇára; ''gavi'' – a tehénre; ''hastini'' – az elefántra; ''śuni'' – a kutyára; ''ca'' – és; ''eva'' – bizony; ''śva-pāke'' – a kutyaevőre (a kaszton kívülire); ''ca'' – egyaránt; ''paṇḍitāḥ'' – a bölcsek; ''sama-darśinaḥ'' – ugyanúgy tekintenek. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 21:32, 27 June 2018
18. VERS
- विद्याविनयसम्पन्ने ब्राह्मणे गवि हस्तिनि ।
- शुनि चैव श्वपाके च पण्डिताः समदर्शिनः ॥१८॥
- vidyā-vinaya-sampanne
- brāhmaṇe gavi hastini
- śuni caiva śva-pāke ca
- paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vidyā – a műveltséggel; vinaya – és kedvességgel; sampanne – teljes mértékben rendelkező; brāhmaṇe – brāhmaṇára; gavi – a tehénre; hastini – az elefántra; śuni – a kutyára; ca – és; eva – bizony; śva-pāke – a kutyaevőre (a kaszton kívülire); ca – egyaránt; paṇḍitāḥ – a bölcsek; sama-darśinaḥ – ugyanúgy tekintenek.
FORDÍTÁS
Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén ugyanúgy tekintenek a tanult és szelíd brāhmaṇára, a tehénre, az elefántra, a kutyára és a kutyaevőre [a kaszton kívülire] is.
MAGYARÁZAT
A Kṛṣṇa-tudatú ember nem tesz semmilyen különbséget a fajok vagy kasztok között. A brāhmaṇa és a kaszton kívüli ember társadalmi szemszögből különbözhet egymástól, s a kutya, a tehén vagy az elefánt is a fajtáját tekintve, ám a művelt transzcendentalista számára ezek a testi különbségek nem jelentenek semmit. Ennek az az oka, hogy valamennyien kapcsolatban állnak a Legfelsőbbel, hiszen a Legfelsőbb Úr Paramātmāként, saját teljes részeként mindenki szívében jelen van. Ha ezt megértjük, igazi tudásra teszünk szert. Ami pedig a különféle fajokban vagy kasztokban megszülető testeket illeti, az Úr mindenkihez egyformán kedves, mert minden élőlényt a barátjának tekint, ám mindig megmarad Paramātmānak, függetlenül az élőlények körülményeitől. Az Úr Paramātmāként jelen van a kaszton kívüli és a brāhmaṇa szívében is, noha e két test különbözik egymástól. A testek az anyagi természet különféle kötőerőinek anyagi termékei, ám a testen belüli lélek és a Felsőlélek egyaránt lelki természetű. A kettőjük között fennálló minőségi hasonlóság azonban nem teszi őket mennyiség szempontjából is egyenlővé, mivel az egyéni lélek csak egy adott testben van jelen, míg a Paramātmā minden testben ott lakozik. A Kṛṣṇa-tudatú ember tökéletesen tisztában van ezzel, ezért hát valóban művelt, s mindenkit egyenlőnek lát. A lélek és a Felsőlélek közös jellemzője, hogy mindkettő tudattal rendelkezik, örökkévaló és boldogsággal teli. A különbség annyi közöttük, hogy az egyéni lélek tudata csak a test korlátolt hatáskörére terjed ki, míg a Felsőléleké minden testre. Ő tehát valamennyi testben jelen van, megkülönböztetés nélkül.