HU/BG 5.20: Difference between revisions
(Created page with "B20 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H20]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.19]] '''[[HU/BG 5.19| BG 5.19]] - [[HU/BG 5.21|BG 5.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.21]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.19]] '''[[HU/BG 5.19| BG 5.19]] - [[HU/BG 5.21|BG 5.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.21]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 20. VERS ==== | ==== 20. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:न प्रहृष्येत्प्रियं प्राप्य नोद्विजेत्प्राप्य चाप्रियम् । | |||
:स्थिरबुद्धिरसम्मूढो ब्रह्मविद् ब्रह्मणि स्थितः ॥२०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: na prahṛṣyet priyaṁ prāpya | :na prahṛṣyet priyaṁ prāpya | ||
: nodvijet prāpya cāpriyam | :nodvijet prāpya cāpriyam | ||
: sthira-buddhir asammūḍho | :sthira-buddhir asammūḍho | ||
: brahma-vid brahmaṇi sthitaḥ | :brahma-vid brahmaṇi sthitaḥ | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
na – sohasem; prahṛṣyet – örvendezik; priyam – a kellemeset; prāpya – elérve; na – nem; udvijet – izgatott lesz; prāpya – elérve; ca – is; apriyam – a kellemetlent; sthira-buddhiḥ – rendületlen értelmű; asammūḍhaḥ – nem zavarodott; brahma-vit – a Legfelsőbbet tökéletesen ismerő; brahmaṇi – a transzcendensben; sthitaḥ – van. | ''na'' – sohasem; ''prahṛṣyet'' – örvendezik; ''priyam'' – a kellemeset; ''prāpya'' – elérve; ''na'' – nem; ''udvijet'' – izgatott lesz; ''prāpya'' – elérve; ''ca'' – is; ''apriyam'' – a kellemetlent; ''sthira-buddhiḥ'' – rendületlen értelmű; ''asammūḍhaḥ'' – nem zavarodott; ''brahma-vit'' – a Legfelsőbbet tökéletesen ismerő; ''brahmaṇi'' – a transzcendensben; ''sthitaḥ'' – van. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 21:33, 27 June 2018
20. VERS
- न प्रहृष्येत्प्रियं प्राप्य नोद्विजेत्प्राप्य चाप्रियम् ।
- स्थिरबुद्धिरसम्मूढो ब्रह्मविद् ब्रह्मणि स्थितः ॥२०॥
- na prahṛṣyet priyaṁ prāpya
- nodvijet prāpya cāpriyam
- sthira-buddhir asammūḍho
- brahma-vid brahmaṇi sthitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na – sohasem; prahṛṣyet – örvendezik; priyam – a kellemeset; prāpya – elérve; na – nem; udvijet – izgatott lesz; prāpya – elérve; ca – is; apriyam – a kellemetlent; sthira-buddhiḥ – rendületlen értelmű; asammūḍhaḥ – nem zavarodott; brahma-vit – a Legfelsőbbet tökéletesen ismerő; brahmaṇi – a transzcendensben; sthitaḥ – van.
FORDÍTÁS
Aki nem örvendezik, ha valami kellemes éri, s nem búsul a kellemetlenen, kinek értelme rendületlen, akit semmi nem téveszt meg, s aki ismeri az Istenről szóló tudományt, az már a transzcendensben állapodott meg.
MAGYARÁZAT
Ez a vers az önmegvalósítást elért ember jellemzőit írja le. Az első jellemvonása az, hogy nem téveszti meg a hamis testi azonosítás, azaz nem gondolja, hogy igazi énje az anyagi test. Tökéletesen tisztában van vele, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének töredék része ő, s nem ez a test. Éppen ezért nem örül, ha megkap valamit, s nem bánkódik semmi olyan dolog elvesztése miatt, ami csak a testtel áll kapcsolatban. Az ilyen szilárd elmeállapotot hívják sthira-buddhinak, vagyis rendíthetetlen értelemnek. Őt tehát sohasem téveszti meg az a felfogás, mely szerint a durvafizikai test egyenlő a lélekkel. Nem fogadja el, hogy a test örökkévaló, és nem tagadja meg a lélek létezését. Ez a tudás olyan helyzetbe emeli, amelyben tökéletes ismerettel rendelkezik az Abszolút Igazság – azaz a Brahman, a Paramātmā és Bhagavān – tudományáról. Ily módon tökéletesen ismeri saját eredeti helyzetét, s nem próbál tévesen minden tekintetben eggyé válni a Legfelsőbbel. Ezt hívják a Brahman-szint elérésének, vagyis önmegvalósításnak, s ez a szilárd tudat a Kṛṣṇa-tudat.