HU/BG 6.32: Difference between revisions
(Created page with "B32 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet|H32]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.31]] '''[[HU/BG 6.31| BG 6.31]] - [[HU/BG 6.33|BG 6.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.33]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.31]] '''[[HU/BG 6.31| BG 6.31]] - [[HU/BG 6.33|BG 6.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.33]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 32. VERS ==== | ==== 32. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:आत्मौपम्येन सर्वत्र समं पश्यति योऽर्जुन । | |||
:सुखं वा यदि वा दुःखं स योगी परमो मतः ॥३२॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
ātma – az önvalójával; aupamyena – összehasonlítással; sarvatra – mindenhol; samam – egyenlőséget; paśyati – lát; yaḥ – aki; arjuna – ó, Arjuna; sukham – boldogságot; vā – vagy; yadi – ha; vā – vagy; duḥkham – boldogtalanságot; saḥ – az ilyen; yogī – transzcendentalista; paramaḥ – tökéletesnek; mataḥ – tekinthető. | ''ātma'' – az önvalójával; ''aupamyena'' – összehasonlítással; ''sarvatra'' – mindenhol; ''samam'' – egyenlőséget; ''paśyati'' – lát; ''yaḥ'' – aki; ''arjuna'' – ó, Arjuna; ''sukham'' – boldogságot; ''vā'' – vagy; ''yadi'' – ha; ''vā'' – vagy; ''duḥkham'' – boldogtalanságot; ''saḥ'' – az ilyen; ''yogī'' – transzcendentalista; ''paramaḥ'' – tökéletesnek; ''mataḥ'' – tekinthető. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ó, Arjuna! A tökéletes yogī az, aki saját magához hasonlítva minden élőlényt – legyenek azok akár boldogok, akár boldogtalanok – valóban egyenlőnek lát.''' | '''Ó, Arjuna! A tökéletes yogī az, aki saját magához hasonlítva minden élőlényt – legyenek azok akár boldogok, akár boldogtalanok – valóban egyenlőnek lát.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A tökéletes yogī az, aki Kṛṣṇa-tudatú. Saját tapasztalatának köszönhetően tudatában van mindenki boldogságának és boldogtalanságának. Mindenki azért szenved, mert megfeledkezett Istennel való kapcsolatáról, míg boldogságot az okoz, ha valaki tudja, hogy Kṛṣṇa az emberi lény tetteinek legfelsőbb élvezője, minden föld, minden bolygó tulajdonosa és minden élőlény legőszintébb barátja. A tökéletes yogī tudja, hogy az anyagi természet kötőerői által feltételekhez kötött élőlények amiatt, hogy megfeledkeztek Kṛṣṇához fűződő kapcsolatukról, arra kényszerülnek, hogy szenvedjenek a háromféle anyagi gyötrelemtől. A Kṛṣṇa-tudatú bhakta azonban boldog, ezért arra törekszik, hogy mindenhol elterjessze a Kṛṣṇáról szóló tudást. A tökéletes yogī azon fáradozik, hogy mindenhol elmondja, milyen fontos Kṛṣṇa-tudatúvá válni, ezért ő a világ legjobb filantrópja, s az Úr legkedvesebb szolgája. Na ca tasmān manuṣyeṣu kaścin me priya-kṛttamaḥ ([[HU/BG 18.69| BG 18.69]]) Más szóval az Úr bhaktája egyedül az élőlények boldogulásával törődik, így valóban mindenki jó barátja. Ő a legnagyszerűbb yogī, mert nem csupán a saját érdekében vágyik a yoga tökéletes szintjének elérésére, hanem másokon is segíteni akar ezáltal. Az ilyen ember sohasem irigy élőlénytársaira. Láthatjuk tehát a határozott különbséget az Úr tiszta bhaktája és az olyan yogī között, akit csak saját fejlődése érdekel. A yogī, aki a tökéletes meditáció érdekében egy elhagyatott helyre vonul, nem lehet olyan tökéletes, mint a bhakta, aki mindent elkövet, hogy mindenkit Kṛṣṇa-tudatúvá tegyen. | A tökéletes yogī az, aki Kṛṣṇa-tudatú. Saját tapasztalatának köszönhetően tudatában van mindenki boldogságának és boldogtalanságának. Mindenki azért szenved, mert megfeledkezett Istennel való kapcsolatáról, míg boldogságot az okoz, ha valaki tudja, hogy Kṛṣṇa az emberi lény tetteinek legfelsőbb élvezője, minden föld, minden bolygó tulajdonosa és minden élőlény legőszintébb barátja. A tökéletes yogī tudja, hogy az anyagi természet kötőerői által feltételekhez kötött élőlények amiatt, hogy megfeledkeztek Kṛṣṇához fűződő kapcsolatukról, arra kényszerülnek, hogy szenvedjenek a háromféle anyagi gyötrelemtől. A Kṛṣṇa-tudatú bhakta azonban boldog, ezért arra törekszik, hogy mindenhol elterjessze a Kṛṣṇáról szóló tudást. A tökéletes yogī azon fáradozik, hogy mindenhol elmondja, milyen fontos Kṛṣṇa-tudatúvá válni, ezért ő a világ legjobb filantrópja, s az Úr legkedvesebb szolgája. ''Na ca tasmān manuṣyeṣu kaścin me priya-kṛttamaḥ'' ([[HU/BG 18.69|BG 18.69]]). Más szóval az Úr bhaktája egyedül az élőlények boldogulásával törődik, így valóban mindenki jó barátja. Ő a legnagyszerűbb yogī, mert nem csupán a saját érdekében vágyik a yoga tökéletes szintjének elérésére, hanem másokon is segíteni akar ezáltal. Az ilyen ember sohasem irigy élőlénytársaira. Láthatjuk tehát a határozott különbséget az Úr tiszta bhaktája és az olyan yogī között, akit csak saját fejlődése érdekel. A yogī, aki a tökéletes meditáció érdekében egy elhagyatott helyre vonul, nem lehet olyan tökéletes, mint a bhakta, aki mindent elkövet, hogy mindenkit Kṛṣṇa-tudatúvá tegyen. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 13:27, 4 March 2019
32. VERS
- आत्मौपम्येन सर्वत्र समं पश्यति योऽर्जुन ।
- सुखं वा यदि वा दुःखं स योगी परमो मतः ॥३२॥
- ātmaupamyena sarvatra
- samaṁ paśyati yo ’rjuna
- sukhaṁ vā yadi vā duḥkhaṁ
- sa yogī paramo mataḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ātma – az önvalójával; aupamyena – összehasonlítással; sarvatra – mindenhol; samam – egyenlőséget; paśyati – lát; yaḥ – aki; arjuna – ó, Arjuna; sukham – boldogságot; vā – vagy; yadi – ha; vā – vagy; duḥkham – boldogtalanságot; saḥ – az ilyen; yogī – transzcendentalista; paramaḥ – tökéletesnek; mataḥ – tekinthető.
FORDÍTÁS
Ó, Arjuna! A tökéletes yogī az, aki saját magához hasonlítva minden élőlényt – legyenek azok akár boldogok, akár boldogtalanok – valóban egyenlőnek lát.
MAGYARÁZAT
A tökéletes yogī az, aki Kṛṣṇa-tudatú. Saját tapasztalatának köszönhetően tudatában van mindenki boldogságának és boldogtalanságának. Mindenki azért szenved, mert megfeledkezett Istennel való kapcsolatáról, míg boldogságot az okoz, ha valaki tudja, hogy Kṛṣṇa az emberi lény tetteinek legfelsőbb élvezője, minden föld, minden bolygó tulajdonosa és minden élőlény legőszintébb barátja. A tökéletes yogī tudja, hogy az anyagi természet kötőerői által feltételekhez kötött élőlények amiatt, hogy megfeledkeztek Kṛṣṇához fűződő kapcsolatukról, arra kényszerülnek, hogy szenvedjenek a háromféle anyagi gyötrelemtől. A Kṛṣṇa-tudatú bhakta azonban boldog, ezért arra törekszik, hogy mindenhol elterjessze a Kṛṣṇáról szóló tudást. A tökéletes yogī azon fáradozik, hogy mindenhol elmondja, milyen fontos Kṛṣṇa-tudatúvá válni, ezért ő a világ legjobb filantrópja, s az Úr legkedvesebb szolgája. Na ca tasmān manuṣyeṣu kaścin me priya-kṛttamaḥ (BG 18.69). Más szóval az Úr bhaktája egyedül az élőlények boldogulásával törődik, így valóban mindenki jó barátja. Ő a legnagyszerűbb yogī, mert nem csupán a saját érdekében vágyik a yoga tökéletes szintjének elérésére, hanem másokon is segíteni akar ezáltal. Az ilyen ember sohasem irigy élőlénytársaira. Láthatjuk tehát a határozott különbséget az Úr tiszta bhaktája és az olyan yogī között, akit csak saját fejlődése érdekel. A yogī, aki a tökéletes meditáció érdekében egy elhagyatott helyre vonul, nem lehet olyan tökéletes, mint a bhakta, aki mindent elkövet, hogy mindenkit Kṛṣṇa-tudatúvá tegyen.