HU/BG 7.1: Difference between revisions

Latest revision as of 13:54, 4 March 2019

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás

BG 6.47 - BG 7.2

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

1. VERS

श्रीभगवानुवाच ।

मय्यासक्तमनाः पार्थ योगं युञ्जन्मदाश्रयः ।

असंशयं समग्रं मां यथा ज्ञास्यसि तच्छृणु ॥१॥

śrī-bhagavān uvāca

mayy āsakta-manāḥ pārtha

yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ

asaṁśayaṁ samagraṁ māṁ

yathā jñāsyasi tac chṛṇu

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-bhagavān uvāca – a Legfelsőbb Úr mondta; mayi – Hozzám; āsakta-manāḥ – ragaszkodó elme; pārtha – ó, Pṛthā fia; yogam – önmegvalósítást; yuñjan – gyakorolva; mat-āśrayaḥ – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); asaṁśayam – kétség nélkül; samagram – teljesen; mām – Engem; yathā – hogyan; jñāsyasi – ismerhetsz meg; tat – azt; śṛṇu – halld.

FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Halld most, ó, Pṛthā fia, hogyan ismerhetsz meg Engem teljesen, kétségektől mentesen, ha tudatodat Bennem elmerítve, elmédet Rám szögezve gyakorlod a yogát!

MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītā hetedik fejezete teljes leírást ad a Kṛṣṇa-tudat természetéről. Kṛṣṇa minden fenséges jellemvonással a legteljesebb mértékben rendelkezik, s hogy ezeket hogyan nyilvánítja ki, arról ebben a fejezetben olvashatunk. Ezenkívül leírást találhatunk a négyféle szerencsés emberről, akik kapcsolatba kerülnek Kṛṣṇával, illetve a négyféle szerencsétlen emberről, akik sohasem fordulnak Hozzá.

A Bhagavad-gītā első hat fejezete nem anyagi természetű lelki lényként írta le az élőlényt, aki a különféle yoga-folyamatok révén az önmegvalósítás síkjára emelkedhet. A hatodik fejezet vége egyértelműen kijelenti, hogy az elme Kṛṣṇára való rendíthetetlen összpontosítása – vagyis a Kṛṣṇa-tudat – a yoga valamennyi formája közül a legmagasabb rendű. Az ember csakis akkor ismerheti meg az Abszolút Igazságot teljesen, ha elméjét Kṛṣṇára függeszti. Tudatára ébredni a személytelen brahmajyotinak vagy a helyhez kötött Paramātmānak részlegessége miatt nem nevezhető az Abszolút Igazság tökéletes ismeretének. Kṛṣṇa ismerete jelenti a teljes és megvalósított tudást, s a Kṛṣṇa-tudatú ember előtt minden feltárul. Aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, az belátja, hogy minden kétséget kizáróan Kṛṣṇa a végső tudás. A különféle yoga-folyamatok csupán lépcsőfokok a Kṛṣṇa-tudat útján. Aki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz fordul, az minden külön erőfeszítés nélkül teljes ismeretet szerez a brahmajyotiról és a Paramātmāról is. A Kṛṣṇa-tudat yogájának gyakorlásával az ember mindent a maga teljességében ismerhet meg: az Abszolút Igazságot, az élőlényeket, az anyagi természetet és mindezek megnyilvánulásait, minden hozzájuk tartozó dologgal együtt.

Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: tac chṛṇu, azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.

A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját (SB 1.2.17–21):

śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ

puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ

hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi

vidhunoti suhṛt satām

naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu

nityaṁ bhāgavata-sevayā

bhagavaty uttama-śloke

bhaktir bhavati naiṣṭhikī

tadā rajas-tamo-bhāvāḥ

kāma-lobhādayaś ca ye

ceta etair anāviddhaṁ

sthitaṁ sattve prasīdati

evaṁ prasanna-manaso

bhagavad-bhakti-yogataḥ

bhagavat-tattva-vijñānaṁ

mukta-saṅgasya jāyate

bhidyate hṛdaya-granthiś

chidyante sarva-saṁśayāḥ

kṣīyante cāsya karmāṇi

dṛṣṭa evātmanīśvare

„Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az asaṁśayam samagram, vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”

A Kṛṣṇáról szóló tudományt tehát csakis akkor értheti meg az ember, ha Kṛṣṇától vagy Kṛṣṇa-tudatos bhaktájától hallja.

BG 6.47 - BG 7.2

@@ Line 1: / Line 1: @@
-[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|B1]]
+[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|H01]]
 <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.47]] '''[[HU/BG 6.47|BG 6.47]] - [[HU/BG 7.2|BG 7.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.2]]</div>
-{{RandomImageHu}}
+{{RandomImage|Hungarian}}
 ==== 1. VERS ====
+<div class="devanagari">
+:श्रीभगवानुवाच ।
+:मय्यासक्तमनाः पार्थ योगं युञ्जन्मदाश्रयः ।
+:असंशयं समग्रं मां यथा ज्ञास्यसि तच्छृणु ॥१॥
+</div>
 <div class="verse">
 :śrī-bhagavān uvāca
 :mayy āsakta-manāḥ pārtha
 :yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ
@@ Line 17: / Line 25: @@
 <div class="synonyms">
-śrī-bhagavān uvāca – a Legfelsőbb Úr mondta; mayi – Hozzám; āsakta-manāḥ – ragaszkodó elme; pārtha – ó, Pṛthā fia; yogam – önmegvalósítást; yuñjan – gyakorolva; mat-āśrayaḥ – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); asaṁśayam – kétség nélkül; samagram – teljesen; mām – Engem; yathā – hogyan; jñāsyasi – ismerhetsz meg; tat – azt; śṛṇu – halld.
+''śrī-bhagavān uvāca'' – a Legfelsőbb Úr mondta; ''mayi'' – Hozzám; ''āsakta-manāḥ'' – ragaszkodó elme; ''pārtha'' – ó, Pṛthā fia; ''yogam'' – önmegvalósítást; ''yuñjan'' – gyakorolva; ''mat-āśrayaḥ'' – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); ''asaṁśayam'' – kétség nélkül; ''samagram'' – teljesen; ''mām'' – Engem; ''yathā'' – hogyan; ''jñāsyasi'' – ismerhetsz meg; ''tat'' – azt; ''śṛṇu'' – halld.
 </div>
@@ Line 33: / Line 41: @@
 A Bhagavad-gītā első hat fejezete nem anyagi természetű lelki lényként írta le az élőlényt, aki a különféle yoga-folyamatok révén az önmegvalósítás síkjára emelkedhet. A hatodik fejezet vége egyértelműen kijelenti, hogy az elme Kṛṣṇára való rendíthetetlen összpontosítása – vagyis a Kṛṣṇa-tudat – a yoga valamennyi formája közül a legmagasabb rendű. Az ember csakis akkor ismerheti meg az Abszolút Igazságot teljesen, ha elméjét Kṛṣṇára függeszti. Tudatára ébredni a személytelen brahmajyotinak vagy a helyhez kötött Paramātmānak részlegessége miatt nem nevezhető az Abszolút Igazság tökéletes ismeretének. Kṛṣṇa ismerete jelenti a teljes és megvalósított tudást, s a Kṛṣṇa-tudatú ember előtt minden feltárul. Aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, az belátja, hogy minden kétséget kizáróan Kṛṣṇa a végső tudás. A különféle yoga-folyamatok csupán lépcsőfokok a Kṛṣṇa-tudat útján. Aki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz fordul, az minden külön erőfeszítés nélkül teljes ismeretet szerez a brahmajyotiról és a Paramātmāról is. A Kṛṣṇa-tudat yogájának gyakorlásával az ember mindent a maga teljességében ismerhet meg: az Abszolút Igazságot, az élőlényeket, az anyagi természetet és mindezek megnyilvánulásait, minden hozzájuk tartozó dologgal együtt.
-Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: tac chṛṇu, azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.
+Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: ''tac chṛṇu'', azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.
-A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját (1.2.17–21):
+A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját ([[HU/SB 1.2.17|SB 1.2.17–21]]):
-:śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ
+:''śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ
-:puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ
+:''puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ
-:hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi
+:''hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi
-:vidhunoti suhṛt satām
+:''vidhunoti suhṛt satām
-:naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu
+:''naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu
-:nityaṁ bhāgavata-sevayā
+:''nityaṁ bhāgavata-sevayā
-:bhagavaty uttama-śloke
+:''bhagavaty uttama-śloke
-:bhaktir bhavati naiṣṭhikī
+:''bhaktir bhavati naiṣṭhikī
-:tadā rajas-tamo-bhāvāḥ
+:''tadā rajas-tamo-bhāvāḥ
-:kāma-lobhādayaś ca ye
+:''kāma-lobhādayaś ca ye
-:ceta etair anāviddhaṁ
+:''ceta etair anāviddhaṁ
-:sthitaṁ sattve prasīdati
+:''sthitaṁ sattve prasīdati
-:evaṁ prasanna-manaso
+:''evaṁ prasanna-manaso
-:bhagavad-bhakti-yogataḥ
+:''bhagavad-bhakti-yogataḥ
-:bhagavat-tattva-vijñānaṁ
+:''bhagavat-tattva-vijñānaṁ
-:mukta-saṅgasya jāyate
+:''mukta-saṅgasya jāyate
-:bhidyate hṛdaya-granthiś
+:''bhidyate hṛdaya-granthiś
-:chidyante sarva-saṁśayāḥ
+:''chidyante sarva-saṁśayāḥ
-:kṣīyante cāsya karmāṇi
+:''kṣīyante cāsya karmāṇi
-:dṛṣṭa evātmanīśvare
+:''dṛṣṭa evātmanīśvare
-„Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az asaṁśayam samagram, vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”
+„Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az ''asaṁśayam samagram'', vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”
 A Kṛṣṇáról szóló tudományt tehát csakis akkor értheti meg az ember, ha Kṛṣṇától vagy Kṛṣṇa-tudatos bhaktájától hallja.