HU/BG 7.30: Difference between revisions
(Created page with "B30 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETED...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|H30]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.29]] '''[[HU/BG 7.29|BG 7.29]] - [[HU/BG 8.1|BG 8.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 8.1]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.29]] '''[[HU/BG 7.29|BG 7.29]] - [[HU/BG 8.1|BG 8.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 8.1]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 30. VERS ==== | ==== 30. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:साधिभूताधिदैवं मां साधियज्ञं च ये विदुः । | |||
:प्रयाणकालेऽपि च मां ते विदुर्युक्तचेतसः ॥३०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
sa-adhibhūta – és az anyagi megnyilvánulás irányító elveként; adhidaivam – az összes félisten irányítójaként; mām – Engem; sa-adhiyajñam – és minden áldozat irányítójaként; ca – is; ye – akik; viduḥ – ismernek; prayāṇa – a halálnak; kāle – idején; api – még; ca – és; mām – Engem; te – ők; viduḥ – ismernek; yukta-cetasaḥ – Bennem elmerülő elmével. | ''sa-adhibhūta'' – és az anyagi megnyilvánulás irányító elveként; ''adhidaivam'' – az összes félisten irányítójaként; ''mām'' – Engem; ''sa-adhiyajñam'' – és minden áldozat irányítójaként; ''ca'' – is; ''ye'' – akik; ''viduḥ'' – ismernek; ''prayāṇa'' – a halálnak; ''kāle'' – idején; ''api'' – még; ''ca'' – és; ''mām'' – Engem; ''te'' – ők; ''viduḥ'' – ismernek; ''yukta-cetasaḥ'' – Bennem elmerülő elmével. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 33: | Line 38: | ||
Ez a fejezet számtalan témát tárgyalt. Beszélt a szenvedő, a kíváncsi és az anyagi javakra vágyó emberről; a Brahmanról és a Paramātmāról szóló tudásról; arról, hogyan szabadulhat meg valaki a születéstől, a haláltól és a betegségtől; valamint a Legfelsőbb Úr imádatáról. Az igazán emelkedett gondolkodású Kṛṣṇa-tudatú embert azonban nem érdeklik a különféle ösvények. Közvetlenül a Kṛṣṇa-tudat tetteit végzi, s így valóban visszatér eredeti helyzetébe, az Úr Kṛṣṇa örök szolgálatába. Ezen a síkon nagy örömét leli a Legfelsőbb Úr tiszta odaadó szolgálatában, abban, hogy Róla hall és Őt dicsőíti, s meggyőződése, hogy ha így cselekszik, minden vágya teljesülni fog. Ezt az eltökélt hitet nevezik dṛḍha-vratának, s ez a bhakti-yoga, vagyis a transzcendentális szerető szolgálat kezdete. Ez valamennyi szentírás véleménye. A Bhagavad-gītā hetedik fejezete ennek a meggyőződésnek a lényegét tárja fel. | Ez a fejezet számtalan témát tárgyalt. Beszélt a szenvedő, a kíváncsi és az anyagi javakra vágyó emberről; a Brahmanról és a Paramātmāról szóló tudásról; arról, hogyan szabadulhat meg valaki a születéstől, a haláltól és a betegségtől; valamint a Legfelsőbb Úr imádatáról. Az igazán emelkedett gondolkodású Kṛṣṇa-tudatú embert azonban nem érdeklik a különféle ösvények. Közvetlenül a Kṛṣṇa-tudat tetteit végzi, s így valóban visszatér eredeti helyzetébe, az Úr Kṛṣṇa örök szolgálatába. Ezen a síkon nagy örömét leli a Legfelsőbb Úr tiszta odaadó szolgálatában, abban, hogy Róla hall és Őt dicsőíti, s meggyőződése, hogy ha így cselekszik, minden vágya teljesülni fog. Ezt az eltökélt hitet nevezik dṛḍha-vratának, s ez a bhakti-yoga, vagyis a transzcendentális szerető szolgálat kezdete. Ez valamennyi szentírás véleménye. A Bhagavad-gītā hetedik fejezete ennek a meggyőződésnek a lényegét tárja fel. | ||
</div> | |||
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā hetedik fejezetéhez, melynek címe: „Az Abszolútról szóló tudás”. | ''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā hetedik fejezetéhez, melynek címe: „Az Abszolútról szóló tudás”.'' | ||
Latest revision as of 22:00, 27 June 2018
30. VERS
- साधिभूताधिदैवं मां साधियज्ञं च ये विदुः ।
- प्रयाणकालेऽपि च मां ते विदुर्युक्तचेतसः ॥३०॥
- sādhibhūtādhidaivaṁ māṁ
- sādhiyajñaṁ ca ye viduḥ
- prayāṇa-kāle ’pi ca māṁ
- te vidur yukta-cetasaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sa-adhibhūta – és az anyagi megnyilvánulás irányító elveként; adhidaivam – az összes félisten irányítójaként; mām – Engem; sa-adhiyajñam – és minden áldozat irányítójaként; ca – is; ye – akik; viduḥ – ismernek; prayāṇa – a halálnak; kāle – idején; api – még; ca – és; mām – Engem; te – ők; viduḥ – ismernek; yukta-cetasaḥ – Bennem elmerülő elmével.
FORDÍTÁS
Akiknek tudata teljesen elmerül Bennem, akik úgy ismernek Engem, a Legfelsőbb Urat, mint az anyagi megnyilvánulás, a félistenek és valamennyi áldozati folyamat irányító elvét, azok képesek megérteni és megismerni Engem, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét még a halál pillanatában is.
MAGYARÁZAT
A Kṛṣṇa-tudatban cselekvők sohasem térnek le az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljes megismerésének útjáról. A Kṛṣṇa-tudat transzcendentális hatásának köszönhetően az ember megértheti, hogy a Legfelsőbb Úr a valódi irányítója az anyagi megnyilvánulásnak, sőt a félisteneknek is. E transzcendentális közösségben fokozatosan teljes hite alakul ki az Istenség Legfelsőbb Személyiségében, s ebben a Kṛṣṇa-tudatban a halál pillanatában sem felejti el Kṛṣṇát. Ennek következtében természetesen a Legfelsőbb Úr bolygójára, Goloka-Vṛndāvanára kerül.
A hetedik fejezet főként azt magyarázza el, miképpen válhat az ember teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá. A Kṛṣṇa-tudat azzal kezdődik, hogy azok társaságát keressük, akik Kṛṣṇa-tudatúak. Ez a kapcsolat lelki természetű. Általa közvetlenül kapcsolatba kerülünk a Legfelsőbb Úrral, majd az Ő kegyéből megérthetjük, hogy Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ezzel egy időben az ember valóban megértheti az élőlény eredeti helyzetét is, valamint azt, hogyan felejti el az élőlény Kṛṣṇát, s hogyan válik az anyagi tettek rabjává. A megfelelő társaságban fokozatosan fejlődünk a Kṛṣṇa-tudatban, s ezáltal megérthetjük, hogy az anyagi természet törvényeinek azért kényszerülünk engedelmeskedni, mert megfeledkeztünk Kṛṣṇáról. Azt is felismerhetjük, hogy a Kṛṣṇa-tudat visszanyerésére ez az emberi létforma ad esélyt, ezért emberi életünket teljes mértékben arra kell használnunk, hogy elnyerjük a Legfelsőbb Úr indokolatlan kegyét.
Ez a fejezet számtalan témát tárgyalt. Beszélt a szenvedő, a kíváncsi és az anyagi javakra vágyó emberről; a Brahmanról és a Paramātmāról szóló tudásról; arról, hogyan szabadulhat meg valaki a születéstől, a haláltól és a betegségtől; valamint a Legfelsőbb Úr imádatáról. Az igazán emelkedett gondolkodású Kṛṣṇa-tudatú embert azonban nem érdeklik a különféle ösvények. Közvetlenül a Kṛṣṇa-tudat tetteit végzi, s így valóban visszatér eredeti helyzetébe, az Úr Kṛṣṇa örök szolgálatába. Ezen a síkon nagy örömét leli a Legfelsőbb Úr tiszta odaadó szolgálatában, abban, hogy Róla hall és Őt dicsőíti, s meggyőződése, hogy ha így cselekszik, minden vágya teljesülni fog. Ezt az eltökélt hitet nevezik dṛḍha-vratának, s ez a bhakti-yoga, vagyis a transzcendentális szerető szolgálat kezdete. Ez valamennyi szentírás véleménye. A Bhagavad-gītā hetedik fejezete ennek a meggyőződésnek a lényegét tárja fel.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā hetedik fejezetéhez, melynek címe: „Az Abszolútról szóló tudás”.