HU/BG 11.2: Difference between revisions
(Created page with "B02 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 11|TIZ...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 11. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 11. fejezet|H02]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 11|TIZENEGYEDIK FEJEZET: A kozmikus forma]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 11|TIZENEGYEDIK FEJEZET: A kozmikus forma]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 11.1]] '''[[HU/BG 11.1| BG 11.1]] - [[HU/BG 11.3|BG 11.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 11.3]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 11.1]] '''[[HU/BG 11.1| BG 11.1]] - [[HU/BG 11.3|BG 11.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 11.3]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 2. VERS ==== | ==== 2. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:भवाप्ययौ हि भूतानां श्रुतौ विस्तरशो मया । | |||
:त्वत्तः कमलपत्राक्ष माहात्म्यमपि चाव्ययम् ॥२॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: bhavāpyayau hi bhūtānāṁ | :bhavāpyayau hi bhūtānāṁ | ||
:śrutau vistaraśo mayā | :śrutau vistaraśo mayā | ||
:tvattaḥ kamala-patrākṣa | :tvattaḥ kamala-patrākṣa | ||
:māhātmyam api cāvyayam </div> | :māhātmyam api cāvyayam | ||
</div> | |||
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
bhava – megjelenése; apyayau – eltávozása; hi – bizony; bhūtānām – minden élőlénynek; śrutau – hallott; vistaraśaḥ – részletesen; mayā – általam; tvattaḥ – Tőled; kamala-patra-akṣa – ó, lótuszszemű; māhātmyam – dicsőséged; api – is; ca – és; avyayam – kimeríthetetlen. | ''bhava'' – megjelenése; ''apyayau'' – eltávozása; ''hi'' – bizony; ''bhūtānām'' – minden élőlénynek; ''śrutau'' – hallott; ''vistaraśaḥ'' – részletesen; ''mayā'' – általam; ''tvattaḥ'' – Tőled; ''kamala-patra-akṣa'' – ó, lótuszszemű; ''māhātmyam'' – dicsőséged; ''api'' – is; ''ca'' – és; ''avyayam'' – kimeríthetetlen. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 27: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Arjuna az Úr Kṛṣṇát örömében lótuszszeműnek szólítja (Kṛṣṇa szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma), mert egy korábbi fejezetben Kṛṣṇa meggyőzte arról, hogy ahaṁ kṛtsnasya jagataḥ prabhavaḥ pralayas tathā: „Én vagyok a forrása az egész anyagi megnyilvánulás megjelenésének és eltűnésének.” Hallotta az Úrtól ennek részletes magyarázatát, s azt is megtanulta, hogy bár Kṛṣṇa a forrása minden teremtésnek és megsemmisülésnek, mégis fölöttük áll. Ahogyan azt az Úr a kilencedik fejezetben elmondta, Ő mindent átható, de személyesen még sincs jelen mindenhol. Ez Kṛṣṇa felfoghatatlan fensége, amit most Arjuna saját bevallása szerint alaposan megértett. | Arjuna az Úr Kṛṣṇát örömében lótuszszeműnek szólítja (Kṛṣṇa szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma), mert egy korábbi fejezetben Kṛṣṇa meggyőzte arról, hogy ''ahaṁ kṛtsnasya jagataḥ prabhavaḥ pralayas tathā'' ([[HU/BG 7.6|BG 7.6]]): „Én vagyok a forrása az egész anyagi megnyilvánulás megjelenésének és eltűnésének.” Hallotta az Úrtól ennek részletes magyarázatát, s azt is megtanulta, hogy bár Kṛṣṇa a forrása minden teremtésnek és megsemmisülésnek, mégis fölöttük áll. Ahogyan azt az Úr a kilencedik fejezetben elmondta, Ő mindent átható, de személyesen még sincs jelen mindenhol. Ez Kṛṣṇa felfoghatatlan fensége, amit most Arjuna saját bevallása szerint alaposan megértett. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 10:43, 5 March 2019
2. VERS
- भवाप्ययौ हि भूतानां श्रुतौ विस्तरशो मया ।
- त्वत्तः कमलपत्राक्ष माहात्म्यमपि चाव्ययम् ॥२॥
- bhavāpyayau hi bhūtānāṁ
- śrutau vistaraśo mayā
- tvattaḥ kamala-patrākṣa
- māhātmyam api cāvyayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhava – megjelenése; apyayau – eltávozása; hi – bizony; bhūtānām – minden élőlénynek; śrutau – hallott; vistaraśaḥ – részletesen; mayā – általam; tvattaḥ – Tőled; kamala-patra-akṣa – ó, lótuszszemű; māhātmyam – dicsőséged; api – is; ca – és; avyayam – kimeríthetetlen.
FORDÍTÁS
Ó, lótuszszemű! Részletesen hallottam Tőled minden élőlény megjelenéséről és eltűnéséről, és megértettem kimeríthetetlen dicsőséged.
MAGYARÁZAT
Arjuna az Úr Kṛṣṇát örömében lótuszszeműnek szólítja (Kṛṣṇa szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma), mert egy korábbi fejezetben Kṛṣṇa meggyőzte arról, hogy ahaṁ kṛtsnasya jagataḥ prabhavaḥ pralayas tathā (BG 7.6): „Én vagyok a forrása az egész anyagi megnyilvánulás megjelenésének és eltűnésének.” Hallotta az Úrtól ennek részletes magyarázatát, s azt is megtanulta, hogy bár Kṛṣṇa a forrása minden teremtésnek és megsemmisülésnek, mégis fölöttük áll. Ahogyan azt az Úr a kilencedik fejezetben elmondta, Ő mindent átható, de személyesen még sincs jelen mindenhol. Ez Kṛṣṇa felfoghatatlan fensége, amit most Arjuna saját bevallása szerint alaposan megértett.