HU/BG 18.17: Difference between revisions
(Created page with "B017 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 18|TI...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|H17]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.16]] '''[[HU/BG 18.16| BG 18.16]] - [[HU/BG 18.18|BG 18.18]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.18]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.16]] '''[[HU/BG 18.16| BG 18.16]] - [[HU/BG 18.18|BG 18.18]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.18]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 17. VERS | ==== 17. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:यस्य नाहंकृतो भावो बुद्धिर्यस्य न लिप्यते । | |||
:हत्वाऽपि स इमाँल्लोकान्न हन्ति न निबध्यते ॥१७॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: yasya nāhaṅkṛto bhāvo | :yasya nāhaṅkṛto bhāvo | ||
:buddhir yasya na lipyate | :buddhir yasya na lipyate | ||
:hatvāpi sa | :hatvāpi sa imā́ḻ lokān | ||
:na hanti na nibadhyate </div> | :na hanti na nibadhyate | ||
</div> | |||
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
yasya – akinek; na – sohasem; ahaṅkṛtaḥ – hamis egóból származó; bhāvaḥ – a természete; buddhiḥ – az értelme; yasya – akinek; na – sohasem; lipyate – ragaszkodik; hatvā – megölve; api – habár; saḥ – ő; imān – ezeket; lokān – az embereket; na – sohasem; hanti – öl; na – sohasem; nibadhyate – kötődik.</div> | ''yasya'' – akinek; ''na'' – sohasem; ''ahaṅkṛtaḥ'' – hamis egóból származó; ''bhāvaḥ'' – a természete; ''buddhiḥ'' – az értelme; ''yasya'' – akinek; ''na'' – sohasem; ''lipyate'' – ragaszkodik; ''hatvā'' – megölve; ''api'' – habár; ''saḥ'' – ő; ''imān'' – ezeket; ''lokān'' – az embereket; ''na'' – sohasem; ''hanti'' – öl; ''na'' – sohasem; ''nibadhyate'' – kötődik. | ||
</div> | |||
==== FORDÍTÁS ==== | ==== FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Akit nem a hamis ego ösztönöz, és értelme mentes az anyagi kötelékektől, az nem gyilkos, még ha embereket is öl e világban, s tettei nem kötik le.''' | '''Akit nem a hamis ego ösztönöz, és értelme mentes az anyagi kötelékektől, az nem gyilkos, még ha embereket is öl e világban, s tettei nem kötik le.''' | ||
</div> | </div> | ||
Line 26: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ebben a versben az Úr elmondja Arjunának, hogy az a vágya, hogy ne harcoljon, hamis egójából fakad. Arjuna azt hitte, ő a cselekvő, s nem gondolt arra, hogy minden tetthez a kívülről és belülről érkező legfelsőbb jóváhagyás szükséges. Miért is cselekedne valaki, ha nem tud a felsőbb jóváhagyásról? Aki azonban ismeri a tettek eszközeit, és tudja, hogy ő a cselekvő, a Legfelsőbb Úr pedig a végső szentesítő, az mindent tökéletesen hajt végre. Az ilyen ember soha sincs illúzióban. A saját magunkra vonatkoztatott tevékenység és felelősség a hamis egóból és istentagadásból, illetve a Kṛṣṇa-tudat hiányából fakad. Aki Kṛṣṇa-tudatban, a Felsőlélek vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítása alatt cselekszik, az nem öl, még ha úgy is tűnik, s az ölés visszahatásainak sincs kitéve soha. Azt a katonát, aki feljebbvalója parancsára öl, nem tekintik bűnösnek. Ha azonban személyes érdekből ont vért, akkor tettét a bíróság bizonyosan elítéli.</div> | Ebben a versben az Úr elmondja Arjunának, hogy az a vágya, hogy ne harcoljon, hamis egójából fakad. Arjuna azt hitte, ő a cselekvő, s nem gondolt arra, hogy minden tetthez a kívülről és belülről érkező legfelsőbb jóváhagyás szükséges. Miért is cselekedne valaki, ha nem tud a felsőbb jóváhagyásról? Aki azonban ismeri a tettek eszközeit, és tudja, hogy ő a cselekvő, a Legfelsőbb Úr pedig a végső szentesítő, az mindent tökéletesen hajt végre. Az ilyen ember soha sincs illúzióban. A saját magunkra vonatkoztatott tevékenység és felelősség a hamis egóból és istentagadásból, illetve a Kṛṣṇa-tudat hiányából fakad. Aki Kṛṣṇa-tudatban, a Felsőlélek vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítása alatt cselekszik, az nem öl, még ha úgy is tűnik, s az ölés visszahatásainak sincs kitéve soha. Azt a katonát, aki feljebbvalója parancsára öl, nem tekintik bűnösnek. Ha azonban személyes érdekből ont vért, akkor tettét a bíróság bizonyosan elítéli. | ||
</div> | |||
Latest revision as of 20:13, 27 June 2018
17. VERS
- यस्य नाहंकृतो भावो बुद्धिर्यस्य न लिप्यते ।
- हत्वाऽपि स इमाँल्लोकान्न हन्ति न निबध्यते ॥१७॥
- yasya nāhaṅkṛto bhāvo
- buddhir yasya na lipyate
- hatvāpi sa imā́ḻ lokān
- na hanti na nibadhyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yasya – akinek; na – sohasem; ahaṅkṛtaḥ – hamis egóból származó; bhāvaḥ – a természete; buddhiḥ – az értelme; yasya – akinek; na – sohasem; lipyate – ragaszkodik; hatvā – megölve; api – habár; saḥ – ő; imān – ezeket; lokān – az embereket; na – sohasem; hanti – öl; na – sohasem; nibadhyate – kötődik.
FORDÍTÁS
Akit nem a hamis ego ösztönöz, és értelme mentes az anyagi kötelékektől, az nem gyilkos, még ha embereket is öl e világban, s tettei nem kötik le.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben az Úr elmondja Arjunának, hogy az a vágya, hogy ne harcoljon, hamis egójából fakad. Arjuna azt hitte, ő a cselekvő, s nem gondolt arra, hogy minden tetthez a kívülről és belülről érkező legfelsőbb jóváhagyás szükséges. Miért is cselekedne valaki, ha nem tud a felsőbb jóváhagyásról? Aki azonban ismeri a tettek eszközeit, és tudja, hogy ő a cselekvő, a Legfelsőbb Úr pedig a végső szentesítő, az mindent tökéletesen hajt végre. Az ilyen ember soha sincs illúzióban. A saját magunkra vonatkoztatott tevékenység és felelősség a hamis egóból és istentagadásból, illetve a Kṛṣṇa-tudat hiányából fakad. Aki Kṛṣṇa-tudatban, a Felsőlélek vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítása alatt cselekszik, az nem öl, még ha úgy is tűnik, s az ölés visszahatásainak sincs kitéve soha. Azt a katonát, aki feljebbvalója parancsára öl, nem tekintik bűnösnek. Ha azonban személyes érdekből ont vért, akkor tettét a bíróság bizonyosan elítéli.