HU/BG 18.21: Difference between revisions
(Created page with "B21 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 18|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|H21]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.20]] '''[[HU/BG 18.20| BG 18.20]] - [[HU/BG 18.22|BG 18.22]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.22]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.20]] '''[[HU/BG 18.20| BG 18.20]] - [[HU/BG 18.22|BG 18.22]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.22]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 21. VERS ==== | ==== 21. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:पृथक्त्वेन तु यज्ज्ञानं नानाभावान्पृथग्विधान् । | |||
:वेत्ति सर्वेषु भूतेषु तज्ज्ञानं विद्धि राजसम् ॥२१॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: pṛthaktvena tu yaj jñānaṁ | :pṛthaktvena tu yaj jñānaṁ | ||
:nānā-bhāvān pṛthag-vidhān | :nānā-bhāvān pṛthag-vidhān | ||
:vetti sarveṣu bhūteṣu | :vetti sarveṣu bhūteṣu | ||
:taj jñānaṁ viddhi rājasam </div> | :taj jñānaṁ viddhi rājasam | ||
</div> | |||
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ==== | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
pṛthaktvena – a felosztottság miatt; tu – de; yat – amit; jñānam – tudást; nānā-bhāvān – sokféle helyzetet; pṛthak-vidhān – különbözőt; vetti – ismeri; sarveṣu – minden; bhūteṣu – élőlényben; tat – azt; jñānam – a tudást; viddhi – tudd; rājasam – a szenvedélyben lévőnek.</div> | ''pṛthaktvena'' – a felosztottság miatt; ''tu'' – de; ''yat'' – amit; ''jñānam'' – tudást; ''nānā-bhāvān'' – sokféle helyzetet; ''pṛthak-vidhān'' – különbözőt; ''vetti'' – ismeri; ''sarveṣu'' – minden; ''bhūteṣu'' – élőlényben; ''tat'' – azt; ''jñānam'' – a tudást; ''viddhi'' – tudd; ''rājasam'' – a szenvedélyben lévőnek. | ||
</div> | |||
==== FORDÍTÁS ==== | ==== FORDÍTÁS ==== | ||
| Line 26: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Azt az elképzelést, miszerint az élőlény az anyagi testtel azonos, s a test pusztulásával a tudat is megsemmisül, a szenvedély kötelékébe tartozó tudásnak hívják. E tudás szerint a testek közötti eltérés az eltérő tudatformák kialakulásának következménye, s nincs különálló lélek, amelyből a tudat fakad. A test maga a lélek, s nincsen lélek, ami a test fölött állna. Ez a szemlélet ideiglenesnek tekinti a tudatot. Egy másik felfogás szerint nincsenek egyéni lelkek, de egy mindent átható, tudással teli lélek mégis létezik, s ez a test az ideiglenes tudatlanság megnyilvánulása. Van olyan elképzelés is, hogy a testen túl nem létezik sem egyéni, sem legfelsőbb lélek. Ezek az elméletek mind a szenvedély kötőerejének termékei.</div> | Azt az elképzelést, miszerint az élőlény az anyagi testtel azonos, s a test pusztulásával a tudat is megsemmisül, a szenvedély kötelékébe tartozó tudásnak hívják. E tudás szerint a testek közötti eltérés az eltérő tudatformák kialakulásának következménye, s nincs különálló lélek, amelyből a tudat fakad. A test maga a lélek, s nincsen lélek, ami a test fölött állna. Ez a szemlélet ideiglenesnek tekinti a tudatot. Egy másik felfogás szerint nincsenek egyéni lelkek, de egy mindent átható, tudással teli lélek mégis létezik, s ez a test az ideiglenes tudatlanság megnyilvánulása. Van olyan elképzelés is, hogy a testen túl nem létezik sem egyéni, sem legfelsőbb lélek. Ezek az elméletek mind a szenvedély kötőerejének termékei. | ||
</div> | |||
Latest revision as of 20:14, 27 June 2018
21. VERS
- पृथक्त्वेन तु यज्ज्ञानं नानाभावान्पृथग्विधान् ।
- वेत्ति सर्वेषु भूतेषु तज्ज्ञानं विद्धि राजसम् ॥२१॥
- pṛthaktvena tu yaj jñānaṁ
- nānā-bhāvān pṛthag-vidhān
- vetti sarveṣu bhūteṣu
- taj jñānaṁ viddhi rājasam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pṛthaktvena – a felosztottság miatt; tu – de; yat – amit; jñānam – tudást; nānā-bhāvān – sokféle helyzetet; pṛthak-vidhān – különbözőt; vetti – ismeri; sarveṣu – minden; bhūteṣu – élőlényben; tat – azt; jñānam – a tudást; viddhi – tudd; rājasam – a szenvedélyben lévőnek.
FORDÍTÁS
A szenvedély kötőerejébe az a tudás tartozik, amelynek alapján a különböző testekben az ember különféle élőlényeket lát.
MAGYARÁZAT
Azt az elképzelést, miszerint az élőlény az anyagi testtel azonos, s a test pusztulásával a tudat is megsemmisül, a szenvedély kötelékébe tartozó tudásnak hívják. E tudás szerint a testek közötti eltérés az eltérő tudatformák kialakulásának következménye, s nincs különálló lélek, amelyből a tudat fakad. A test maga a lélek, s nincsen lélek, ami a test fölött állna. Ez a szemlélet ideiglenesnek tekinti a tudatot. Egy másik felfogás szerint nincsenek egyéni lelkek, de egy mindent átható, tudással teli lélek mégis létezik, s ez a test az ideiglenes tudatlanság megnyilvánulása. Van olyan elképzelés is, hogy a testen túl nem létezik sem egyéni, sem legfelsőbb lélek. Ezek az elméletek mind a szenvedély kötőerejének termékei.