HU/BG 18.22: Difference between revisions

Latest revision as of 20:15, 27 June 2018

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás

BG 18.21 - BG 18.23

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

22. VERS

यत्तु कृत्स्नवदेकस्मिन्कार्ये सक्तमहैतुकम् ।

अतत्त्वार्थवदल्पं च तत्तामसमुदाहृतम् ॥२२॥

yat tu kṛtsna-vad ekasmin

kārye saktam ahaitukam

atattvārtha-vad alpaṁ ca

tat tāmasam udāhṛtam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yat – ami; tu – de; kṛtsna-vat – mintha az lenne a minden; ekasmin – egy; kārye – munkához; saktam – ragaszkodó; ahaitukam – ok nélküli; atattva-artha-vat – a valóságot nem ismerő; alpam – nagyon csekély; ca – és; tat – az; tāmasam – a sötétség kötőerejében lévő; udāhṛtam – úgy mondják.

FORDÍTÁS

Az igazságról mit sem tudó, csekély ismeretről, amelynek birtokában úgy vonzódik az ember egy bizonyos fajta munkához, mintha az lenne az egyetlen, azt mondják, hogy a tudatlanság kötőerejébe tartozik.

MAGYARÁZAT

A közönséges ember „tudása” mindig a sötétség vagy tudatlanság kötőerejében van, mert valamennyi feltételekhez kötött lélek ebben a kötőerőben születik meg. Aki nem tesz szert tudásra a felsőbb, hiteles tekintélyeken vagy a kinyilatkoztatott írásokon keresztül, annak ismeretei a testre korlátozódnak. Nem törődik azzal, hogy az írások utasításai szerint cselekedjen. Istene a pénz, a tudás pedig testi vágyainak kielégítését jelenti. Az ilyen tudásnak nincsen kapcsolata az Abszolút Igazsággal. Többé-kevésbé a közönséges állatok tudásszintjével azonos, azaz egyedül az evés, az alvás, a nemi élet és a védekezés ismereteit foglalja magában. Erről a tudásról azt írja ez a vers, hogy a sötétség kötőerejének terméke. Más szóval tehát a testen túli lélekről szóló tudás a jóság minőségébe, a közönséges logikára és spekulációra épülő, sokféle elméletet és doktrínát létrehozó ismeret a szenvedély kötőerejébe, míg az olyan tudás, melynek célja egyedül a test kényelmének fenntartása, a tudatlanság kötőerejébe tartozik.

BG 18.21 - BG 18.23

@@ Line 1: / Line 1: @@
-[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|B22]]
+[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|H22]]
 <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.21]] '''[[HU/BG 18.21| BG 18.21]] - [[HU/BG 18.23|BG 18.23]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.23]]</div>
-{{RandomImageHu}}
+{{RandomImage|Hungarian}}
 ==== 22. VERS   ====
+<div class="devanagari">
+:यत्तु कृत्स्नवदेकस्मिन्कार्ये सक्तमहैतुकम् ।
+:अतत्त्वार्थवदल्पं च तत्तामसमुदाहृतम् ॥२२॥
+</div>
 <div class="verse">
-: yat tu kṛtsna-vad ekasmin
+:yat tu kṛtsna-vad ekasmin
 :kārye saktam ahaitukam
 :atattvārtha-vad alpaṁ ca
-:tat tāmasam udāhṛtam </div>
+:tat tāmasam udāhṛtam
+</div>
 ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====
 <div class="synonyms">
-yat – ami; tu – de; kṛtsna-vat – mintha az lenne a minden; ekasmin – egy; kārye – munkához; saktam – ragaszkodó; ahaitukam – ok nélküli; atattva-artha-vat – a valóságot nem ismerő; alpam – nagyon csekély; ca – és; tat – az; tāmasam – a sötétség kötőerejében lévő; udāhṛtam – úgy mondják.</div>
+''yat'' – ami; ''tu'' – de; ''kṛtsna-vat'' – mintha az lenne a minden; ''ekasmin'' – egy; ''kārye'' – munkához; ''saktam'' – ragaszkodó; ''ahaitukam'' – ok nélküli; ''atattva-artha-vat'' – a valóságot nem ismerő; ''alpam'' – nagyon csekély; ''ca'' – és; ''tat'' – az; ''tāmasam'' – a sötétség kötőerejében lévő; ''udāhṛtam'' – úgy mondják.
+</div>
 ==== FORDÍTÁS ====