HU/BG 18.51-53: Difference between revisions

Latest revision as of 14:27, 31 January 2019

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás

BG 18.50 - BG 18.54

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

51-53. VERS

बुद्ध्या विशुद्धया युक्तो धृत्यात्मानं नियम्य च ।

शब्दादीन्विषयांस्त्यक्त्वा रागद्वेषौ व्युदस्य च ॥५१॥

विविक्तसेवी लघ्वाशी यतवाक्कायमानसः ।

ध्यानयोगपरो नित्यं वैराग्यं समुपाश्रितः ॥५२॥

अहंकारं बलं दर्पं कामं क्रोधं परिग्रहम् ।

विमुच्य निर्ममः शान्तो ब्रह्मभूयाय कल्पते ॥५३॥

buddhyā viśuddhayā yukto

dhṛtyātmānaṁ niyamya ca

śabdādīn viṣayāṁs tyaktvā

rāga-dveṣau vyudasya ca

vivikta-sevī laghv-āśī

yata-vāk-kāya-mānasaḥ

dhyāna-yoga-paro nityaṁ

vairāgyaṁ samupāśritaḥ

ahaṅkāraṁ balaṁ darpaṁ

kāmaṁ krodhaṁ parigraham

vimucya nirmamaḥ śānto

brahma-bhūyāya kalpate

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

buddhyā – értelemmel; viśuddhayā – teljesen megtisztulttal; yuktaḥ – végezve; dhṛtyā – eltökéltséggel; ātmānam – az önvalót; niyamya – szabályozva; ca – is; śabda-ādīn – mint a hang; viṣayān – az érzékek tárgyait; tyaktvā – elhagyva; rāga – vonzódást; dveṣau – és gyűlöletet; vyudasya – félretéve; ca – is; vivikta-sevī – a magányos helyen élő; laghu-āśī – keveset evő; yata – szabályozott; vāk – beszédű; kāya – testű; mānasaḥ – és elméjű; dhyāna-yoga-paraḥ – a transzba merült; nityam – napi huszonnégy órán át; vairāgyam – lemondásnál; samupāśritaḥ – menedéket kereső; ahaṅkāram – hamis egót; balam – hamis erőt; darpam – álbüszkeséget; kāmam – kéjvágyat; krodham – dühöt; parigraham – és az anyagi dolgok elfogadását; vimucya – elengedve; nirmamaḥ – a birtoklásérzet nélküli; śāntaḥ – a békés; brahma-bhūyāya – az önmegvalósításra; kalpate – alkalmas.

FORDÍTÁS

Aki megtisztult az értelme által, elméjét eltökéltséggel fegyelmezi, eltávolodott az érzékkielégítés tárgyaitól, megszabadult a ragaszkodástól és a gyűlölettől, magányos helyen él, keveset eszik, testét, elméjét és beszédét fegyelmezi, mindig transzba merül, lemondást gyakorol, mentes a hamis egótól, az alaptalan büszkeségtől, nem vágyik testi erőből származó hatalomra, megszabadult a kéjvágytól, a dühtől, nem fogad el anyagi dolgokat, mentes a hamis birtoklásérzettől, valamint békés, az kétségtelenül elérte az önmegvalósítást.

MAGYARÁZAT

Az értelme révén megtisztult ember mindig a jóság kötőerejében van. Ennek következtében képes uralkodni az elméjén, s mindig transzba merül. Nem kötődik az érzékkielégítés tárgyaihoz, s tettei során mentes minden ragaszkodástól és gyűlölettől. Az ilyen ember természeténél fogva szeret magányos helyen élni, nem eszik a kelleténél többet, s uralkodik a test és az elme tevékenységei fölött. Nem hiszi magát a testének, ezért nincs hamis egója. Arra sem vágyik, hogy megannyi anyagi dolog megszerzésével a testét naggyá vagy erőssé tegye. Nem testi életfelfogásban él, ezért az alaptalan büszkeség sem található meg benne. Elégedett mindazzal, amit Isten kegyéből kap, és sohasem dühös, ha nem tudja érzékeit kielégíteni. Az érzékek tárgyainak megszerzésére sem törekszik. Ha ezáltal teljesen megszabadul a hamis egótól, akkor nem ragaszkodik többé semmi anyagi dologhoz. Ez a Brahman megvalósításának szintje, melyet brahma-bhūtának neveznek. Amikor valaki megszabadul az anyagi életfelfogástól, akkor békéssé válik, és soha semmi nem zavarhatja meg. Erről ír a Bhagavad-gītā (BG 2.70) verse:

āpūryamāṇam acala-pratiṣṭhaṁ

samudram āpaḥ praviśanti yadvat

tadvat kāmā yaṁ praviśanti sarve

sa śāntim āpnoti na kāma-kāmī

„A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait beteljesíteni, hanem egyedül az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, amik úgy ömlenek bele, mint a folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.”

BG 18.50 - BG 18.54

@@ Line 1: / Line 1: @@
-[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|B53]]
+[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|H53]]
 <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.50]] '''[[HU/BG 18.50|BG 18.50]] - [[HU/BG 18.54|BG 18.54]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.54]]</div>
-{{RandomImageHu}}
+{{RandomImage|Hungarian}}
 ==== 51-53. VERS   ====
+<div class="devanagari">
+:बुद्ध्या विशुद्धया युक्तो धृत्यात्मानं नियम्य च ।
+:शब्दादीन्विषयांस्त्यक्त्वा रागद्वेषौ व्युदस्य च ॥५१॥
+:विविक्तसेवी लघ्वाशी यतवाक्कायमानसः ।
+:ध्यानयोगपरो नित्यं वैराग्यं समुपाश्रितः ॥५२॥
+:अहंकारं बलं दर्पं कामं क्रोधं परिग्रहम् ।
+:विमुच्य निर्ममः शान्तो ब्रह्मभूयाय कल्पते ॥५३॥
+</div>
 <div class="verse">
@@ Line 26: / Line 37: @@
 <div class="synonyms">
-buddhyā – értelemmel; viśuddhayā – teljesen megtisztulttal; yuktaḥ – végezve; dhṛtyā – eltökéltséggel; ātmānam – az önvalót; niyamya – szabályozva; ca – is; śabda-ādīn – mint a hang; viṣayān – az érzékek tárgyait; tyaktvā – elhagyva; rāga – vonzódást; dveṣau – és gyűlöletet; vyudasya – félretéve; ca – is; vivikta-sevī – a magányos helyen élő; laghu-āśī – keveset evő; yata – szabályozott; vāk – beszédű; kāya – testű; mānasaḥ – és elméjű; dhyāna-yoga-paraḥ – a transzba merült; nityam – napi huszonnégy órán át; vairāgyam – lemondásnál; samupāśritaḥ – menedéket kereső; ahaṅkāram – hamis egót; balam – hamis erőt; darpam – álbüszkeséget; kāmam – kéjvágyat; krodham – dühöt; parigraham – és az anyagi dolgok elfogadását; vimucya – elengedve; nirmamaḥ – a birtoklásérzet nélküli; śāntaḥ – a békés; brahma-bhūyāya – az önmegvalósításra; kalpate – alkalmas.
+''buddhyā'' – értelemmel; ''viśuddhayā'' – teljesen megtisztulttal; ''yuktaḥ'' – végezve; ''dhṛtyā'' – eltökéltséggel; ''ātmānam'' – az önvalót; ''niyamya'' – szabályozva; ''ca'' – is; ''śabda-ādīn'' – mint a hang; ''viṣayān'' – az érzékek tárgyait; ''tyaktvā'' – elhagyva; ''rāga'' – vonzódást; ''dveṣau'' – és gyűlöletet; ''vyudasya'' – félretéve; ''ca'' – is; ''vivikta-sevī'' – a magányos helyen élő; ''laghu-āśī'' – keveset evő; ''yata'' – szabályozott; ''vāk'' – beszédű; ''kāya'' – testű; ''mānasaḥ'' – és elméjű; ''dhyāna-yoga-paraḥ'' – a transzba merült; ''nityam'' – napi huszonnégy órán át; ''vairāgyam'' – lemondásnál; ''samupāśritaḥ'' – menedéket kereső; ''ahaṅkāram'' – hamis egót; ''balam'' – hamis erőt; ''darpam'' – álbüszkeséget; ''kāmam'' – kéjvágyat; ''krodham'' – dühöt; ''parigraham'' – és az anyagi dolgok elfogadását; ''vimucya'' – elengedve; ''nirmamaḥ'' – a birtoklásérzet nélküli; ''śāntaḥ'' – a békés; ''brahma-bhūyāya'' – az önmegvalósításra; ''kalpate'' – alkalmas.
 </div>
@@ Line 38: / Line 49: @@
 <div class="purport">
-Az értelme révén megtisztult ember mindig a jóság kötőerejében van. Ennek következtében képes uralkodni az elméjén, s mindig transzba merül. Nem kötődik az érzékkielégítés tárgyaihoz, s tettei során mentes minden ragaszkodástól és gyűlölettől. Az ilyen ember természeténél fogva szeret magányos helyen élni, nem eszik a kelleténél többet, s uralkodik a test és az elme tevékenységei fölött. Nem hiszi magát a testének, ezért nincs hamis egója. Arra sem vágyik, hogy megannyi anyagi dolog megszerzésével a testét naggyá vagy erőssé tegye. Nem testi életfelfogásban él, ezért az alaptalan büszkeség sem található meg benne. Elégedett mindazzal, amit Isten kegyéből kap, és sohasem dühös, ha nem tudja érzékeit kielégíteni. Az érzékek tárgyainak megszerzésére sem törekszik. Ha ezáltal teljesen megszabadul a hamis egótól, akkor nem ragaszkodik többé semmi anyagi dologhoz. Ez a Brahman megvalósításának szintje, melyet brahma-bhūtának neveznek. Amikor valaki megszabadul az anyagi életfelfogástól, akkor békéssé válik, és soha semmi nem zavarhatja meg. Erről ír a Bhagavad-gītā 2.70 verse:
+Az értelme révén megtisztult ember mindig a jóság kötőerejében van. Ennek következtében képes uralkodni az elméjén, s mindig transzba merül. Nem kötődik az érzékkielégítés tárgyaihoz, s tettei során mentes minden ragaszkodástól és gyűlölettől. Az ilyen ember természeténél fogva szeret magányos helyen élni, nem eszik a kelleténél többet, s uralkodik a test és az elme tevékenységei fölött. Nem hiszi magát a testének, ezért nincs hamis egója. Arra sem vágyik, hogy megannyi anyagi dolog megszerzésével a testét naggyá vagy erőssé tegye. Nem testi életfelfogásban él, ezért az alaptalan büszkeség sem található meg benne. Elégedett mindazzal, amit Isten kegyéből kap, és sohasem dühös, ha nem tudja érzékeit kielégíteni. Az érzékek tárgyainak megszerzésére sem törekszik. Ha ezáltal teljesen megszabadul a hamis egótól, akkor nem ragaszkodik többé semmi anyagi dologhoz. Ez a Brahman megvalósításának szintje, melyet brahma-bhūtának neveznek. Amikor valaki megszabadul az anyagi életfelfogástól, akkor békéssé válik, és soha semmi nem zavarhatja meg. Erről ír a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 2.70|BG 2.70]]) verse:
+:''āpūryamāṇam acala-pratiṣṭhaṁ
+:''samudram āpaḥ praviśanti yadvat
+:''tadvat kāmā yaṁ praviśanti sarve
+:''sa śāntim āpnoti na kāma-kāmī
-:āpūryamāṇam acala-pratiṣṭhaṁ
-:samudram āpaḥ praviśanti yadvat
-:tadvat kāmā yaṁ praviśanti sarve
-:sa śāntim āpnoti na kāma-kāmī
 „A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait beteljesíteni, hanem egyedül az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, amik úgy ömlenek bele, mint a folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.”
 </div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.50]] '''[[HU/BG 18.50|BG 18.50]] - [[HU/BG 18.54|BG 18.54]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.54]]</div>
 __NOTOC__
 __NOEDITSECTION__