HU/BG 18.73: Difference between revisions
(Created page with "B73 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 18|TIZ...") |
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 18. fejezet|H73]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 18|TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Végkövetkeztetés — a tökéletes lemondás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.72]] '''[[HU/BG 18.72|BG 18.72]] - [[HU/BG 18.74|BG 18.74]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.74]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.72]] '''[[HU/BG 18.72|BG 18.72]] - [[HU/BG 18.74|BG 18.74]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.74]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 73. VERS ==== | ==== 73. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:अर्जुन उवाच | |||
:नष्टो मोहः स्मृतिर्लब्धा त्वत्प्रसादान्मयाच्युत । | |||
:स्थितोऽस्मि गतसन्देहः करिष्ये वचनं तव ॥७३॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
:arjuna uvāca | :arjuna uvāca | ||
:naṣṭo mohaḥ smṛtir labdhā | :naṣṭo mohaḥ smṛtir labdhā | ||
:tvat-prasādān mayācyuta | :tvat-prasādān mayācyuta | ||
| Line 17: | Line 25: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; naṣṭaḥ – eloszlott; mohaḥ – illúzió; smṛtiḥ – emlékezet; labdhā – visszanyert; tvat-prasādāt – a Te kegyedből; mayā – általam; acyuta – ó, tévedhetetlen Kṛṣṇa; sthitaḥ – helyzetben; asmi – vagyok; gata – távozott; sandehaḥ – minden kétely; kariṣye – végre fogom hajtani; vacanam – a parancsot; tava – Tiéd. | ''arjunaḥ uvāca'' – Arjuna mondta; ''naṣṭaḥ'' – eloszlott; ''mohaḥ'' – illúzió; ''smṛtiḥ'' – emlékezet; ''labdhā'' – visszanyert; ''tvat-prasādāt'' – a Te kegyedből; ''mayā'' – általam; ''acyuta'' – ó, tévedhetetlen Kṛṣṇa; ''sthitaḥ'' – helyzetben; ''asmi'' – vagyok; ''gata'' – távozott; ''sandehaḥ'' – minden kétely; ''kariṣye'' – végre fogom hajtani; ''vacanam'' – a parancsot; ''tava'' – Tiéd. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 35: | Line 43: | ||
A Kṛṣṇa-tudat azt jelenti, hogy az ember Kṛṣṇa utasításai szerint cselekszik. A feltételekhez kötött lélek, akit a külső anyagi energia illúzióban tart, nem tudja, hogy a mindentudó Legfelsőbb Úr, mindennek a tulajdonosa az igazi Úr. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt adhat a bhaktának, amit csak akar. Mindenkinek a barátja, de leginkább a bhaktáit kedveli. Ő az anyagi természet, az élőlények és a kimeríthetetlen idő irányítója, aki minden fenséges jellemvonással és hatalommal azok teljességében rendelkezik. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége még magát is oda tudja adni bhaktájának. Aki nem ismeri Őt, az illúzióban van, s nem bhakta lesz, hanem a māyā szolgája. Arjuna azonban, miután végighallgatta a Bhagavad-gītāt az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, megszabadult minden illúziótól. Megértette, hogy Kṛṣṇa nemcsak a barátja, de az Istenség Legfelsőbb Személyisége is. Arjuna tehát valóban megértette, kicsoda Kṛṣṇa. A Bhagavad-gītā tanulmányozásának célja Kṛṣṇa valódi megismerése. Az, aki teljes tudásra tesz szert, meghódol Kṛṣṇa előtt. Amikor Arjuna megértette, hogy Kṛṣṇa terve a túlzott népességnövekedés csökkentése volt, beleegyezett, hogy az Ő vágyát teljesítve harcoljon. Ismét megragadta hát fegyvereit – íját és nyilait –, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének utasítása szerint megküzdjön az ellenséggel. | A Kṛṣṇa-tudat azt jelenti, hogy az ember Kṛṣṇa utasításai szerint cselekszik. A feltételekhez kötött lélek, akit a külső anyagi energia illúzióban tart, nem tudja, hogy a mindentudó Legfelsőbb Úr, mindennek a tulajdonosa az igazi Úr. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt adhat a bhaktának, amit csak akar. Mindenkinek a barátja, de leginkább a bhaktáit kedveli. Ő az anyagi természet, az élőlények és a kimeríthetetlen idő irányítója, aki minden fenséges jellemvonással és hatalommal azok teljességében rendelkezik. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége még magát is oda tudja adni bhaktájának. Aki nem ismeri Őt, az illúzióban van, s nem bhakta lesz, hanem a māyā szolgája. Arjuna azonban, miután végighallgatta a Bhagavad-gītāt az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, megszabadult minden illúziótól. Megértette, hogy Kṛṣṇa nemcsak a barátja, de az Istenség Legfelsőbb Személyisége is. Arjuna tehát valóban megértette, kicsoda Kṛṣṇa. A Bhagavad-gītā tanulmányozásának célja Kṛṣṇa valódi megismerése. Az, aki teljes tudásra tesz szert, meghódol Kṛṣṇa előtt. Amikor Arjuna megértette, hogy Kṛṣṇa terve a túlzott népességnövekedés csökkentése volt, beleegyezett, hogy az Ő vágyát teljesítve harcoljon. Ismét megragadta hát fegyvereit – íját és nyilait –, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének utasítása szerint megküzdjön az ellenséggel. | ||
</div> | </div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.72]] '''[[HU/BG 18.72|BG 18.72]] - [[HU/BG 18.74|BG 18.74]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.74]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 18.72]] '''[[HU/BG 18.72|BG 18.72]] - [[HU/BG 18.74|BG 18.74]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 18.74]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 20:33, 27 June 2018
73. VERS
- अर्जुन उवाच
- नष्टो मोहः स्मृतिर्लब्धा त्वत्प्रसादान्मयाच्युत ।
- स्थितोऽस्मि गतसन्देहः करिष्ये वचनं तव ॥७३॥
- arjuna uvāca
- naṣṭo mohaḥ smṛtir labdhā
- tvat-prasādān mayācyuta
- sthito ’smi gata-sandehaḥ
- kariṣye vacanaṁ tava
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; naṣṭaḥ – eloszlott; mohaḥ – illúzió; smṛtiḥ – emlékezet; labdhā – visszanyert; tvat-prasādāt – a Te kegyedből; mayā – általam; acyuta – ó, tévedhetetlen Kṛṣṇa; sthitaḥ – helyzetben; asmi – vagyok; gata – távozott; sandehaḥ – minden kétely; kariṣye – végre fogom hajtani; vacanam – a parancsot; tava – Tiéd.
FORDÍTÁS
Arjuna így szólt: Kedves Kṛṣṇám, ó, tévedhetetlen, illúzióm most szertefoszlott! Kegyedből visszanyertem emlékezetem, s most szilárd vagyok, kételyektől mentes. Készen állok arra, hogy utasításaid szerint cselekedjek.
MAGYARÁZAT
Az élőlényeknek – akiket most Arjuna képvisel – eredeti természetüknek megfelelően a Legfelsőbb Úr parancsa szerint kell cselekedniük, s fegyelmezniük kell önmagukat. Śrī Caitanya Mahāprabhu kijelentette, hogy az élőlény örök természetéből fakadóan a Legfelsőbb Úr örök szolgája, ám erről az alapvető elvről megfeledkezve az anyagi természet rabjává válik. Ha azonban ismét a Legfelsőbb Úr szolgálatába áll, akkor Isten felszabadult szolgája lesz. Eredeti természetét tekintve szolga: vagy az illúziókeltő māyāt, vagy pedig a Legfelsőbb Urat kell szolgálnia. Ha az Úr szolgálata mellett dönt, akkor természetes helyzetében van, ha azonban az illúziókeltő, külső energia szolgálatát választja, akkor kétségtelenül az anyagi kötelékekbe bonyolódik. Az élőlény illúziója következtében az anyagi világban szolgál. Kéjes anyagi vágyainak a rabja, mégis a világ urának hiszi magát – ezt hívják illúziónak. Ha felszabadul, ez az illúzió szertefoszlik, ő pedig önszántából meghódol a Legfelsőbb előtt, s az Ő kívánsága szerint cselekszik. A māyā legvégül azzal az illúzióval próbálja meg csapdába csalni az élőlényt, hogy elhiteti vele: ő Isten. Az élőlény többé nem feltételekhez kötött léleknek, hanem Istennek hiszi magát. Olyannyira ostoba, hogy nem ismeri fel: ha Isten lenne, hogyan lehetnének kétségei? Erre egyáltalán nem gondol. Ez tehát az illúzió utolsó csapdája. Az illúziókeltő energiából úgy lehet megszabadulni, hogy megértjük, kicsoda Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, és beleegyezünk, hogy követjük utasításait.
A moha szó nagyon fontos ebben a versben. Arra utal, ami a tudás ellentéte. Az igazi tudást az a megértés jelenti, hogy minden élőlény az Úr örök szolgája. Az élőlény azonban hajlamos azt hinni, hogy ő nem szolga, hanem az anyagi világ ura, mert az anyagi természetet szeretné irányítani. Ezt hívják illúziónak, melyet az Úr vagy tiszta bhaktája kegyéből lehet eloszlatni. Ha megszabadul az illúziótól, az élőlény elkezdi Kṛṣṇa-tudatos tetteit.
A Kṛṣṇa-tudat azt jelenti, hogy az ember Kṛṣṇa utasításai szerint cselekszik. A feltételekhez kötött lélek, akit a külső anyagi energia illúzióban tart, nem tudja, hogy a mindentudó Legfelsőbb Úr, mindennek a tulajdonosa az igazi Úr. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt adhat a bhaktának, amit csak akar. Mindenkinek a barátja, de leginkább a bhaktáit kedveli. Ő az anyagi természet, az élőlények és a kimeríthetetlen idő irányítója, aki minden fenséges jellemvonással és hatalommal azok teljességében rendelkezik. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége még magát is oda tudja adni bhaktájának. Aki nem ismeri Őt, az illúzióban van, s nem bhakta lesz, hanem a māyā szolgája. Arjuna azonban, miután végighallgatta a Bhagavad-gītāt az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, megszabadult minden illúziótól. Megértette, hogy Kṛṣṇa nemcsak a barátja, de az Istenség Legfelsőbb Személyisége is. Arjuna tehát valóban megértette, kicsoda Kṛṣṇa. A Bhagavad-gītā tanulmányozásának célja Kṛṣṇa valódi megismerése. Az, aki teljes tudásra tesz szert, meghódol Kṛṣṇa előtt. Amikor Arjuna megértette, hogy Kṛṣṇa terve a túlzott népességnövekedés csökkentése volt, beleegyezett, hogy az Ő vágyát teljesítve harcoljon. Ismét megragadta hát fegyvereit – íját és nyilait –, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének utasítása szerint megküzdjön az ellenséggel.