HU/BG 16.22: Difference between revisions

(Created page with "B22 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 16|TIZ...")
 
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists)
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 16. fejezet|B22]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 16. fejezet|H22]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 16|TIZENHATODIK FEJEZET: Az isteni és a démoni természet]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 16|TIZENHATODIK FEJEZET: Az isteni és a démoni természet]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 16.21]] '''[[HU/BG 16.21|BG 16.21]] - [[HU/BG 16.23|BG 16.23]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 16.23]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 16.21]] '''[[HU/BG 16.21|BG 16.21]] - [[HU/BG 16.23|BG 16.23]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 16.23]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 22. VERS ====
==== 22. VERS ====
<div class="devanagari">
:एतैर्विमुक्तः कौन्तेय तमोद्वारैस्त्रिभिर्नरः ।
:आचरत्यात्मनः श्रेयस्ततो याति परां गतिम् ॥२२॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
Line 16: Line 21:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
etaiḥ – ezektől; vimuktaḥ – megszabadulva; kaunteya – ó, Kuntī fia; tamaḥ-dvāraiḥ – a tudatlanság kapuitól; tribhiḥ – a háromfélétől; naraḥ – az ember; ācarati – végez; ātmanaḥ – az önvalónak; śreyaḥ – hasznos; tataḥ – ezután; yāti – eléri; parām – a legfelsőbb; gatim – célt.
''etaiḥ'' – ezektől; ''vimuktaḥ'' – megszabadulva; ''kaunteya'' – ó, Kuntī fia; ''tamaḥ-dvāraiḥ'' – a tudatlanság kapuitól; ''tribhiḥ'' – a háromfélétől; ''naraḥ'' – az ember; ''ācarati'' – végez; ''ātmanaḥ'' – az önvalónak; ''śreyaḥ'' – hasznos; ''tataḥ'' – ezután; ''yāti'' – eléri; ''parām'' – a legfelsőbb; ''gatim'' – célt.
</div>
</div>


Line 22: Line 27:


<div class="translation">
<div class="translation">
''' Ó, Kuntī fia! Aki kikerülte a pokol e három kapuját, az olyan tettekbe fog, melyek elősegítik az önmegvalósítást. Ily módon fokozatosan eléri a legfelsőbb célt. '''
'''Ó, Kuntī fia! Aki kikerülte a pokol e három kapuját, az olyan tettekbe fog, melyek elősegítik az önmegvalósítást. Ily módon fokozatosan eléri a legfelsőbb célt.'''
</div>
</div>


Line 28: Line 33:


<div class="purport">
<div class="purport">
Nagyon kell óvakodnunk az emberi élet e három ellenségétől, a vágytól, a dühtől és a mohóságtól. Minél jobban megszabadul valaki ezektől, léte annál inkább megtisztul, s így képes lesz betartani a védikus írások szabályait és előírásait. Az emberi élet szabályozó elveinek követésével az ember fokozatosan eljuthat a lelki önmegvalósítás szintjére. Ha annyira szerencsés, hogy ezeket követve eléri a Kṛṣṇa-tudat síkját, biztos siker vár ráA védikus irodalom leírja a tettek és visszahatások útját, hogy segítsen az embernek eljutnia a megtisztulásig. Az egész folyamat alapját a vágy, a mohóság és a düh elhagyása jelenti. Az ennek módjáról szóló tudás tanulmányozásával az ember elérheti az önmegvalósítás legmagasabb fokát, amely az odaadó szolgálatban tetőzik, az odaadó szolgálat révén pedig a feltételekhez kötött lélek kétségtelenül felszabadul. A védikus rendszerben emiatt egy négy osztályból (a kasztokból) és négy életformából (a négy lelki rendből) álló intézményt találunk. A különféle kasztokra, illetve rendekre megfelelő előírások és szabályok vonatkoznak, s ha valaki képes ezeket betartani, automatikusan a lelki megvilágosodás legmagasabb szintjére emelkedhet, s azon túl felszabadulásához már semmi kétség nem fér.
Nagyon kell óvakodnunk az emberi élet e három ellenségétől, a vágytól, a dühtől és a mohóságtól. Minél jobban megszabadul valaki ezektől, léte annál inkább megtisztul, s így képes lesz betartani a védikus írások szabályait és előírásait. Az emberi élet szabályozó elveinek követésével az ember fokozatosan eljuthat a lelki önmegvalósítás szintjére. Ha annyira szerencsés, hogy ezeket követve eléri a Kṛṣṇa-tudat síkját, biztos siker vár rá. A védikus irodalom leírja a tettek és visszahatások útját, hogy segítsen az embernek eljutnia a megtisztulásig. Az egész folyamat alapját a vágy, a mohóság és a düh elhagyása jelenti. Az ennek módjáról szóló tudás tanulmányozásával az ember elérheti az önmegvalósítás legmagasabb fokát, amely az odaadó szolgálatban tetőzik, az odaadó szolgálat révén pedig a feltételekhez kötött lélek kétségtelenül felszabadul. A védikus rendszerben emiatt egy négy osztályból (a kasztokból) és négy életformából (a négy lelki rendből) álló intézményt találunk. A különféle kasztokra, illetve rendekre megfelelő előírások és szabályok vonatkoznak, s ha valaki képes ezeket betartani, automatikusan a lelki megvilágosodás legmagasabb szintjére emelkedhet, s azon túl felszabadulásához már semmi kétség nem fér.
</div>
</div>



Latest revision as of 19:58, 27 June 2018

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

एतैर्विमुक्तः कौन्तेय तमोद्वारैस्त्रिभिर्नरः ।
आचरत्यात्मनः श्रेयस्ततो याति परां गतिम् ॥२२॥
etair vimuktaḥ kaunteya
tamo-dvārais tribhir naraḥ
ācaraty ātmanaḥ śreyas
tato yāti parāṁ gatim

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

etaiḥ – ezektől; vimuktaḥ – megszabadulva; kaunteya – ó, Kuntī fia; tamaḥ-dvāraiḥ – a tudatlanság kapuitól; tribhiḥ – a háromfélétől; naraḥ – az ember; ācarati – végez; ātmanaḥ – az önvalónak; śreyaḥ – hasznos; tataḥ – ezután; yāti – eléri; parām – a legfelsőbb; gatim – célt.

FORDÍTÁS

Ó, Kuntī fia! Aki kikerülte a pokol e három kapuját, az olyan tettekbe fog, melyek elősegítik az önmegvalósítást. Ily módon fokozatosan eléri a legfelsőbb célt.

MAGYARÁZAT

Nagyon kell óvakodnunk az emberi élet e három ellenségétől, a vágytól, a dühtől és a mohóságtól. Minél jobban megszabadul valaki ezektől, léte annál inkább megtisztul, s így képes lesz betartani a védikus írások szabályait és előírásait. Az emberi élet szabályozó elveinek követésével az ember fokozatosan eljuthat a lelki önmegvalósítás szintjére. Ha annyira szerencsés, hogy ezeket követve eléri a Kṛṣṇa-tudat síkját, biztos siker vár rá. A védikus irodalom leírja a tettek és visszahatások útját, hogy segítsen az embernek eljutnia a megtisztulásig. Az egész folyamat alapját a vágy, a mohóság és a düh elhagyása jelenti. Az ennek módjáról szóló tudás tanulmányozásával az ember elérheti az önmegvalósítás legmagasabb fokát, amely az odaadó szolgálatban tetőzik, az odaadó szolgálat révén pedig a feltételekhez kötött lélek kétségtelenül felszabadul. A védikus rendszerben emiatt egy négy osztályból (a kasztokból) és négy életformából (a négy lelki rendből) álló intézményt találunk. A különféle kasztokra, illetve rendekre megfelelő előírások és szabályok vonatkoznak, s ha valaki képes ezeket betartani, automatikusan a lelki megvilágosodás legmagasabb szintjére emelkedhet, s azon túl felszabadulásához már semmi kétség nem fér.