HU/SB 2.2.36: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
mNo edit summary
 
Line 24: Line 24:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
''tasmāt''—ezért; ''sarva''—minden; ''ātmanā''—lélek; ''rājan''—óh, király; ''hariḥ''—az Úr; ''sarvatra''—mindenhol; ''sarvadā''—mindig; ''śrotavyaḥ''—hallani kell; ''kīrtitavyaḥ''—dicsőíteni kell; ''ca''—is; ''smartavyaḥ''—emlékezni kell Rá; ''bhagavān''—az Istenség Személyisége; ''nṛṇām''—az emberi lény által.
''tasmāt''—ezért; ''sarva''—minden; ''ātmanā''—lélek; ''rājan''—ó, király; ''hariḥ''—az Úr; ''sarvatra''—mindenhol; ''sarvadā''—mindig; ''śrotavyaḥ''—hallani kell; ''kīrtitavyaḥ''—dicsőíteni kell; ''ca''—is; ''smartavyaḥ''—emlékezni kell Rá; ''bhagavān''—az Istenség Személyisége; ''nṛṇām''—az emberi lény által.
</div>
</div>


Line 31: Line 31:


<div class="translation">
<div class="translation">
Óh, király! Ezért fontos, hogy minden emberi lény halljon a Legfelsőbb Úrról, az Istenség Személyiségéről, dicsőítse Őt és emlékezzen Rá mindig és mindenhol.
Ó, király! Ezért fontos, hogy minden emberi lény halljon a Legfelsőbb Úrról, az Istenség Személyiségéről, dicsőítse Őt és emlékezzen Rá mindig és mindenhol.
</div>
</div>



Latest revision as of 11:26, 17 March 2019


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


36. VERS

tasmāt sarvātmanā rājan
hariḥ sarvatra sarvadā
śrotavyaḥ kīrtitavyaś ca
smartavyo bhagavān nṛṇām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tasmāt—ezért; sarva—minden; ātmanā—lélek; rājan—ó, király; hariḥ—az Úr; sarvatra—mindenhol; sarvadā—mindig; śrotavyaḥ—hallani kell; kīrtitavyaḥ—dicsőíteni kell; ca—is; smartavyaḥ—emlékezni kell Rá; bhagavān—az Istenség Személyisége; nṛṇām—az emberi lény által.


FORDÍTÁS

Ó, király! Ezért fontos, hogy minden emberi lény halljon a Legfelsőbb Úrról, az Istenség Személyiségéről, dicsőítse Őt és emlékezzen Rá mindig és mindenhol.


MAGYARÁZAT

Śrīla Śukadeva Gosvāmī ezt a verset a tasmāt vagyis az „ezért” szóval kezdi, mert az előző versben már elmagyarázta, hogy nincs kedvezőbb módszer a felszabadulásra, mint a bhakti-yoga nagyszerű folyamata. A bhakti-yoga folyamatát a bhakták különféle módszerek segítségével gyakorolják: a figyelmes hallgatással, az énekléssel, az emlékezéssel, az Úr lótuszlábainak szolgálatával, az imádattal, az imádkozással, a szeretetteljes szolgálattal, a barátkozással és minden tulajdonuk felajánlásával. Mind a kilenc folyamat hiteles, és közülük bármelyik, néhány vagy akár csak egy is a kívánt eredménnyel jutalmazhatja meg az őszinte bhaktát. A kilenc módszer közül azonban az első, a szent név és az írások hallgatása a legfontosabb a bhakti-yoga folyamatában. Ha valaki nem hallgatja megfelelően és kellő mennyiségben az Úr szent nevét vagy az írásokat, nem érhet el fejlődést egyetlen gyakorlati módszer által sem. Csupán hogy hallhassuk mindezt, ott az egész védikus irodalom, amelyet olyan hiteles szaktekintély állított össze, mint Vyāsadeva, Isten nagyhatalmú inkarnációja. És mivel megállapítottuk, hogy az Úr mindennek a Felsőlelke, ezért mindig és mindenhol Őt kell hallgatni és dicsőíteni. Ez az ember kötelessége. Amikor az emberi lény felhagy a folyamat követésével és nem hallgatja a mindent átható Istenség Személyiségéről szóló elbeszéléseket, nyomban arra kényszerül, hogy az ember készítette gépek közvetítette hulladékot hallgassa. A gépesítés önmagában nem rossz, mert rajta keresztül az ember az Úrról hallhat, ám mivel a gépeket alantas célokra használják, nagyon gyorsan az emberi civilizáció degradálódásához vezet. A vers elmondja, hogy az emberi lénynek kötelessége hallgatnia a szentírásokat, a Bhagavad-gītāt és a Śrīmad-Bhāgavatamot, mert azok ezzel a szándékkal készültek. Az emberen kívül más élőlény nem képes erre. Ha az emberi társadalom átadja magát a védikus irodalom hallgatása folyamatának, akkor nem válik az Istent tagadó hang áldozatává, amely az ateistáktól származik, akik az egész társadalmat a mélybe taszítják. Ezt a figyelmes hallgatást az éneklés és dicsőítés folyamata szilárdítja meg. Aki tökéletes módon hallgatja a tökéletes forrást, az elfogadja a mindent átható Istenség Személyiségét, s így lelkesen dicsőíti Őt. A nagy ācāryák, például Rāmānuja, Madhva, Caitanya, Sarasvatī Ṭhākura vagy akár más országokban Mohamed, Jézus Krisztus és mások mind széles körben dicsőítették az Urat, mert mindig és mindenhol Róla énekeltek. Az Úr mindent átható, ezért lényeges, hogy mindig és mindenhol dicsőítsük Őt. Az Úr dicsőítésének folyamatát nem köti korlátokhoz az idő és a tér. Ezt nevezik sanātana-dharmának vagy bhāgavata-dharmának. A sanātana szó jelentése: örök, mindig és mindenhol. Bhāgavata azt jelenti, hogy Bhagavānhoz, az Úrhoz tartozik. Az Úr az idő és a tér ura, ezért szent nevét hallani kell, dicsőíteni kell, és emlékezni kell Rá szerte a világon. Ez meghozza majd a rég óhajtott békét és jólétet az embereknek. A ca szó magában foglalja a bhakti-yoga összes többi folyamatát, amelyről korábban beszéltünk.