HU/SB 2.10.10: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H10]] | [[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 10. fejezet|H10]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre | TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre ]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.10: A Bhagavatam minden kérdésre választ ad| TIZEDIK FEJEZET: A Bhāgavatam minden kérdésre választ ad]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.9| SB 2.10.9]] '''[[HU/SB 2.10.9|SB 2.10.9]] - [[HU/SB 2.10.11|SB 2.10.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.11| SB 2.10.11]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.10.9| SB 2.10.9]] '''[[HU/SB 2.10.9|SB 2.10.9]] - [[HU/SB 2.10.11|SB 2.10.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.10.11| SB 2.10.11]]</div> | ||
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | <!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | ||
| Line 31: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
Miután elválasztotta egymástól az univerzumokat, az Úr gigantikus | Miután elválasztotta egymástól az univerzumokat, az Úr gigantikus kozmikus formája — [Mahā-Viṣṇu], aki az okozati óceánból jött elő, ahol az első puruṣa-avatāra megjelent — azzal a vággyal, hogy a megteremtett transzcendentális vízre [a Garbhodakára] heverjen, behatolt minden különálló univerzumba. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az élőlény és a Legfelsőbb Úr, Paramātmā, minden más élőlény független forrása elemzése után Śrīla Śukadeva Gosvāmī most azt mondja el, hogy az Úr odaadó szolgálatára — amely minden élőlény egyetlen kötelessége — elsődleges szükség van. A Legfelsőbb Úr — Śrī Kṛṣṇa —, teljes részei, valamint teljes részeinek kiterjedései nem különböznek egymástól, és így a legfelsőbb függetlenség mindegyikükben jelen van. Ezt bizonyítandó Śukadeva Gosvāmī (ahogy Parīkṣit királynak ígérte) arról beszél, hogy az Istenség Személyisége puruṣa-avatārája még az anyagi teremtés szférájában is független. Az Abszolút Úr cselekedetei az anyagi világban szintén transzcendentálisak, ezért ezeket is līlāinak, kedvteléseinek nevezik. Az odaadó szolgálat útját járók számára rendkívül hasznos az önmegvalósítás érdekében, ha ezekről a kedvteléseiről hallanak. Néhányan azzal érvelhetnek, hogy akkor miért ne élvezhetnék az Úrnak azokat a transzcendentális līlāit, amelyeket Mathurā és Vṛndāvana földjén mutatott be, s amelyek édesebbek, mint bármi más a világon. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt válaszolja, hogy az Úr vṛndāvanai kedvteléseit csak az Úr fejlett bhaktái ízlelhetik meg. A kezdő bhakták félreértik az Úr legfelsőbb, transzcendentális cselekedeteit, ezért a materialista prākṛta-bhaktáknak az Úr azon kedvteléseit kell megízlelniük, amelyeket az anyagi szférában a teremtéssel, fenntartással és pusztulással kapcsolatban hajt végre. Ahogyan az a yoga-rendszer, ami főképpen a testi gyakorlatokon alapszik, annak való, aki túlságosan ragaszkodik a testi létfelfogáshoz, úgy az Úr kedvtelései az anyagi világ teremtésével és elpusztításával kapcsolatban azoknak valók, akik túlságosan ragaszkodnak az anyagi világhoz. E materialisták számára a törvényhozó, az Istenség Legfelsőbb Személyisége megértéséhez hozzátartozik annak megértése is, hogyan működik a test és a kozmikus világ a fizikai törvények hatására, az Úrral kapcsolatban. A tudósok az anyagi működéseket az anyagi törvények számtalan szakkifejezésével magyarázzák, ám ezek a vak tudósok megfeledkeznek a törvényhozóról. A Śrīmad-Bhāgavatam e törvényhozóra mutat rá. Nem szabad elámulnunk egy bonyolult motor vagy áramfejlesztő mechanikus felépítésén — a mérnököt kell dicsőítenünk, aki létrehozta a csodálatosan működő gépet. Ez a különbség a bhakta és az abhakta között: a bhakták mindig az Urat dicsőítik, aki irányítja a fizikai törvényeket. A Bhagavad-gītā ([[HU/9.10|9.10]]) a következőképpen ír arról, hogyan irányítja az Úr az anyagi természetet: | Az élőlény és a Legfelsőbb Úr, Paramātmā, minden más élőlény független forrása elemzése után Śrīla Śukadeva Gosvāmī most azt mondja el, hogy az Úr odaadó szolgálatára — amely minden élőlény egyetlen kötelessége — elsődleges szükség van. A Legfelsőbb Úr — Śrī Kṛṣṇa —, teljes részei, valamint teljes részeinek kiterjedései nem különböznek egymástól, és így a legfelsőbb függetlenség mindegyikükben jelen van. Ezt bizonyítandó Śukadeva Gosvāmī (ahogy Parīkṣit királynak ígérte) arról beszél, hogy az Istenség Személyisége puruṣa-avatārája még az anyagi teremtés szférájában is független. Az Abszolút Úr cselekedetei az anyagi világban szintén transzcendentálisak, ezért ezeket is līlāinak, kedvteléseinek nevezik. Az odaadó szolgálat útját járók számára rendkívül hasznos az önmegvalósítás érdekében, ha ezekről a kedvteléseiről hallanak. Néhányan azzal érvelhetnek, hogy akkor miért ne élvezhetnék az Úrnak azokat a transzcendentális līlāit, amelyeket Mathurā és Vṛndāvana földjén mutatott be, s amelyek édesebbek, mint bármi más a világon. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt válaszolja, hogy az Úr vṛndāvanai kedvteléseit csak az Úr fejlett bhaktái ízlelhetik meg. A kezdő bhakták félreértik az Úr legfelsőbb, transzcendentális cselekedeteit, ezért a materialista prākṛta-bhaktáknak az Úr azon kedvteléseit kell megízlelniük, amelyeket az anyagi szférában a teremtéssel, fenntartással és pusztulással kapcsolatban hajt végre. Ahogyan az a yoga-rendszer, ami főképpen a testi gyakorlatokon alapszik, annak való, aki túlságosan ragaszkodik a testi létfelfogáshoz, úgy az Úr kedvtelései az anyagi világ teremtésével és elpusztításával kapcsolatban azoknak valók, akik túlságosan ragaszkodnak az anyagi világhoz. E materialisták számára a törvényhozó, az Istenség Legfelsőbb Személyisége megértéséhez hozzátartozik annak megértése is, hogyan működik a test és a kozmikus világ a fizikai törvények hatására, az Úrral kapcsolatban. A tudósok az anyagi működéseket az anyagi törvények számtalan szakkifejezésével magyarázzák, ám ezek a vak tudósok megfeledkeznek a törvényhozóról. A Śrīmad-Bhāgavatam e törvényhozóra mutat rá. Nem szabad elámulnunk egy bonyolult motor vagy áramfejlesztő mechanikus felépítésén — a mérnököt kell dicsőítenünk, aki létrehozta a csodálatosan működő gépet. Ez a különbség a bhakta és az abhakta között: a bhakták mindig az Urat dicsőítik, aki irányítja a fizikai törvényeket. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.10|BG 9.10]]) a következőképpen ír arról, hogyan irányítja az Úr az anyagi természetet: | ||
:''mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ | :''mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ | ||
| Line 47: | Line 47: | ||
„Az anyagi természet, amelyben a fizikai törvények uralkodnak, egyike különféle energiáimnak, ezért nem független és nem is vak. Transzcendentálisan minden hatalommal rendelkezem, ezért csupán amiatt, hogy rápillantok az anyagi természetre, a természet fizikai törvényei ilyen csodálatosan működnek. A fizikai törvények és visszahatásaik eszerint működnek, így az anyagi világ újra és újra megteremtődik, fennmarad és megsemmisül.” | „Az anyagi természet, amelyben a fizikai törvények uralkodnak, egyike különféle energiáimnak, ezért nem független és nem is vak. Transzcendentálisan minden hatalommal rendelkezem, ezért csupán amiatt, hogy rápillantok az anyagi természetre, a természet fizikai törvényei ilyen csodálatosan működnek. A fizikai törvények és visszahatásaik eszerint működnek, így az anyagi világ újra és újra megteremtődik, fennmarad és megsemmisül.” | ||
A tudatlan emberek meglepődnek, amikor az egyéni test és a kozmikus megnyilvánulás fizikai törvényeit tanulmányozzák, és ostobán megtagadják Isten létét, mert biztosra veszik, hogy a fizikai törvények függetlenek minden metafizikai irányítástól. A Bhagavad-gītā (9.11) a következő szavakkal válaszol erre az ostobaságra: | A tudatlan emberek meglepődnek, amikor az egyéni test és a kozmikus megnyilvánulás fizikai törvényeit tanulmányozzák, és ostobán megtagadják Isten létét, mert biztosra veszik, hogy a fizikai törvények függetlenek minden metafizikai irányítástól. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.11|BG 9.11]]) a következő szavakkal válaszol erre az ostobaságra: | ||
:''avajānanti māṁ mūḍhā | :''avajānanti māṁ mūḍhā | ||
| Line 54: | Line 54: | ||
:''mama bhūta-maheśvaram | :''mama bhūta-maheśvaram | ||
„Az ostoba emberek [mūḍhāḥ] nem ismerik az Istenség Személyiségét gyönyörrel és tudással teli örök formájában.” Az ostoba ember úgy gondolja, hogy az Úr transzcendentális teste olyan, mint a sajátja, ezért nem tudja elképzelni a fizikai törvények működésében nem látható Úr korlátlan irányító hatalmát. Ám amikor saját energiája révén az Úr Kṛṣṇa Maga száll alá, bárki puszta szemmel is megláthatja Őt. Eredeti formájában szállt alá, s mint Maga az Úr csodálatos szerepekben játszott. A Bhagavad-gītā e csodálatos tettekkel és a transzcendentális tudással foglalkozik. Az ostoba emberek azonban mégsem fogadják el az Úr Kṛṣṇát a Legfelsőbb Úrként. Általában az Úr parányi és végtelen vonásaira gondolnak, mert ők maguk képtelenek akár a legkisebbé, akár a legnagyobbá válni. De tudnunk kell: az, hogy az Úr képes a legkisebbé és a leghatalmasabbá válni, nem a legdicsőségesebb vonása. Hatalmának legcsodálatosabb megnyilvánulása akkor tárul elénk, amikor a végtelen Úr úgy válik láthatóvá a szemünk előtt, mintha közülünk való lenne. Cselekedetei azonban különböznek a korlátokhoz kötött lényekétől. Hogy hétéves korában felemelt egy hegyet, s hogy ifjúként tizenhatezer hercegnőt vett feleségül, mind végtelen hatalmát mutatják, de a mūḍhāk, amikor ezt látják vagy ezt hallják, kijelentik, hogy ez csupán legenda, s olyannak tekintik az Urat, mint ők maguk. Nem értik meg, hogy az Úr Śrī Kṛṣṇa annak ellenére, hogy saját energiája által egy emberi lény formájában jelent meg, nem más, mint a teljes energiával rendelkező legfelsőbb irányító, a Legfelsőbb Úr. | „Az ostoba emberek [mūḍhāḥ] nem ismerik az Istenség Személyiségét gyönyörrel és tudással teli örök formájában.” Az ostoba ember úgy gondolja, hogy az Úr transzcendentális teste olyan, mint a sajátja, ezért nem tudja elképzelni a fizikai törvények működésében nem látható Úr korlátlan irányító hatalmát. Ám amikor saját energiája révén az Úr Kṛṣṇa Maga száll alá, bárki puszta szemmel is megláthatja Őt. Eredeti formájában szállt alá, s mint Maga az Úr csodálatos szerepekben játszott. A Bhagavad-gītā e csodálatos tettekkel és a transzcendentális tudással foglalkozik. Az ostoba emberek azonban mégsem fogadják el az Úr Kṛṣṇát a Legfelsőbb Úrként. Általában az Úr parányi és végtelen vonásaira gondolnak, mert ők maguk képtelenek akár a legkisebbé, akár a legnagyobbá válni. De tudnunk kell: az, hogy az Úr képes a legkisebbé és a leghatalmasabbá válni, nem a legdicsőségesebb vonása. Hatalmának legcsodálatosabb megnyilvánulása akkor tárul elénk, amikor a végtelen Úr úgy válik láthatóvá a szemünk előtt, mintha közülünk való lenne. Cselekedetei azonban különböznek a korlátokhoz kötött lényekétől. Hogy hétéves korában felemelt egy hegyet, s hogy ifjúként tizenhatezer hercegnőt vett feleségül, mind végtelen hatalmát mutatják, de a mūḍhāk, amikor ezt látják, vagy ezt hallják, kijelentik, hogy ez csupán legenda, s olyannak tekintik az Urat, mint ők maguk. Nem értik meg, hogy az Úr Śrī Kṛṣṇa annak ellenére, hogy saját energiája által egy emberi lény formájában jelent meg, nem más, mint a teljes energiával rendelkező legfelsőbb irányító, a Legfelsőbb Úr. | ||
Amikor a mūḍhāk alázatosan meghallgatják az Úr üzenetét a tanítványi láncolaton keresztül, ahogyan az a Śrīmad Bhagavad-gītāban vagy a Śrīmad-Bhāgavatamban található, a tiszta bhakták kegyéből szintén az Úr bhaktáivá válhatnak. Egyedül ezért írja le a Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam az Úr anyagi világbeli kedvteléseit, hogy hasznára váljon azoknak az embereknek, akik nagyon kevés tudással rendelkeznek. | Amikor a mūḍhāk alázatosan meghallgatják az Úr üzenetét a tanítványi láncolaton keresztül, ahogyan az a Śrīmad Bhagavad-gītāban vagy a Śrīmad-Bhāgavatamban található, a tiszta bhakták kegyéből szintén az Úr bhaktáivá válhatnak. Egyedül ezért írja le a Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam az Úr anyagi világbeli kedvteléseit, hogy hasznára váljon azoknak az embereknek, akik nagyon kevés tudással rendelkeznek. | ||
Latest revision as of 12:39, 6 September 2020
10. VERS
- puruṣo ’ṇḍaṁ vinirbhidya
- yadāsau sa vinirgataḥ
- ātmano ’yanam anvicchann
- apo ’srākṣīc chuciḥ śucīḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
puruṣaḥ—a Legfelsőbb Személy, Paramātmā; aṇḍam—az univerzumok; vinirbhidya—elválasztva őket egymástól; yadā—amikor; asau—ugyanaz; saḥ—Ő (az Úr); vinirgataḥ—kijött; ātmanaḥ—Magának; ayanam—egy helyben fekvő; anvicchan—vágyik; apaḥ—víz; asrākṣīt—teremtett; śuciḥ—a legtisztább; śucīḥ—transzcendentális.
FORDÍTÁS
Miután elválasztotta egymástól az univerzumokat, az Úr gigantikus kozmikus formája — [Mahā-Viṣṇu], aki az okozati óceánból jött elő, ahol az első puruṣa-avatāra megjelent — azzal a vággyal, hogy a megteremtett transzcendentális vízre [a Garbhodakára] heverjen, behatolt minden különálló univerzumba.
MAGYARÁZAT
Az élőlény és a Legfelsőbb Úr, Paramātmā, minden más élőlény független forrása elemzése után Śrīla Śukadeva Gosvāmī most azt mondja el, hogy az Úr odaadó szolgálatára — amely minden élőlény egyetlen kötelessége — elsődleges szükség van. A Legfelsőbb Úr — Śrī Kṛṣṇa —, teljes részei, valamint teljes részeinek kiterjedései nem különböznek egymástól, és így a legfelsőbb függetlenség mindegyikükben jelen van. Ezt bizonyítandó Śukadeva Gosvāmī (ahogy Parīkṣit királynak ígérte) arról beszél, hogy az Istenség Személyisége puruṣa-avatārája még az anyagi teremtés szférájában is független. Az Abszolút Úr cselekedetei az anyagi világban szintén transzcendentálisak, ezért ezeket is līlāinak, kedvteléseinek nevezik. Az odaadó szolgálat útját járók számára rendkívül hasznos az önmegvalósítás érdekében, ha ezekről a kedvteléseiről hallanak. Néhányan azzal érvelhetnek, hogy akkor miért ne élvezhetnék az Úrnak azokat a transzcendentális līlāit, amelyeket Mathurā és Vṛndāvana földjén mutatott be, s amelyek édesebbek, mint bármi más a világon. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt válaszolja, hogy az Úr vṛndāvanai kedvteléseit csak az Úr fejlett bhaktái ízlelhetik meg. A kezdő bhakták félreértik az Úr legfelsőbb, transzcendentális cselekedeteit, ezért a materialista prākṛta-bhaktáknak az Úr azon kedvteléseit kell megízlelniük, amelyeket az anyagi szférában a teremtéssel, fenntartással és pusztulással kapcsolatban hajt végre. Ahogyan az a yoga-rendszer, ami főképpen a testi gyakorlatokon alapszik, annak való, aki túlságosan ragaszkodik a testi létfelfogáshoz, úgy az Úr kedvtelései az anyagi világ teremtésével és elpusztításával kapcsolatban azoknak valók, akik túlságosan ragaszkodnak az anyagi világhoz. E materialisták számára a törvényhozó, az Istenség Legfelsőbb Személyisége megértéséhez hozzátartozik annak megértése is, hogyan működik a test és a kozmikus világ a fizikai törvények hatására, az Úrral kapcsolatban. A tudósok az anyagi működéseket az anyagi törvények számtalan szakkifejezésével magyarázzák, ám ezek a vak tudósok megfeledkeznek a törvényhozóról. A Śrīmad-Bhāgavatam e törvényhozóra mutat rá. Nem szabad elámulnunk egy bonyolult motor vagy áramfejlesztő mechanikus felépítésén — a mérnököt kell dicsőítenünk, aki létrehozta a csodálatosan működő gépet. Ez a különbség a bhakta és az abhakta között: a bhakták mindig az Urat dicsőítik, aki irányítja a fizikai törvényeket. A Bhagavad-gītā (BG 9.10) a következőképpen ír arról, hogyan irányítja az Úr az anyagi természetet:
- mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ
- sūyate sacarācaram
- hetunānena kaunteya
- jagad viparivartate
„Az anyagi természet, amelyben a fizikai törvények uralkodnak, egyike különféle energiáimnak, ezért nem független és nem is vak. Transzcendentálisan minden hatalommal rendelkezem, ezért csupán amiatt, hogy rápillantok az anyagi természetre, a természet fizikai törvényei ilyen csodálatosan működnek. A fizikai törvények és visszahatásaik eszerint működnek, így az anyagi világ újra és újra megteremtődik, fennmarad és megsemmisül.”
A tudatlan emberek meglepődnek, amikor az egyéni test és a kozmikus megnyilvánulás fizikai törvényeit tanulmányozzák, és ostobán megtagadják Isten létét, mert biztosra veszik, hogy a fizikai törvények függetlenek minden metafizikai irányítástól. A Bhagavad-gītā (BG 9.11) a következő szavakkal válaszol erre az ostobaságra:
- avajānanti māṁ mūḍhā
- mānuṣīṁ tanum āśritam
- paraṁ bhāvam ajānanto
- mama bhūta-maheśvaram
„Az ostoba emberek [mūḍhāḥ] nem ismerik az Istenség Személyiségét gyönyörrel és tudással teli örök formájában.” Az ostoba ember úgy gondolja, hogy az Úr transzcendentális teste olyan, mint a sajátja, ezért nem tudja elképzelni a fizikai törvények működésében nem látható Úr korlátlan irányító hatalmát. Ám amikor saját energiája révén az Úr Kṛṣṇa Maga száll alá, bárki puszta szemmel is megláthatja Őt. Eredeti formájában szállt alá, s mint Maga az Úr csodálatos szerepekben játszott. A Bhagavad-gītā e csodálatos tettekkel és a transzcendentális tudással foglalkozik. Az ostoba emberek azonban mégsem fogadják el az Úr Kṛṣṇát a Legfelsőbb Úrként. Általában az Úr parányi és végtelen vonásaira gondolnak, mert ők maguk képtelenek akár a legkisebbé, akár a legnagyobbá válni. De tudnunk kell: az, hogy az Úr képes a legkisebbé és a leghatalmasabbá válni, nem a legdicsőségesebb vonása. Hatalmának legcsodálatosabb megnyilvánulása akkor tárul elénk, amikor a végtelen Úr úgy válik láthatóvá a szemünk előtt, mintha közülünk való lenne. Cselekedetei azonban különböznek a korlátokhoz kötött lényekétől. Hogy hétéves korában felemelt egy hegyet, s hogy ifjúként tizenhatezer hercegnőt vett feleségül, mind végtelen hatalmát mutatják, de a mūḍhāk, amikor ezt látják, vagy ezt hallják, kijelentik, hogy ez csupán legenda, s olyannak tekintik az Urat, mint ők maguk. Nem értik meg, hogy az Úr Śrī Kṛṣṇa annak ellenére, hogy saját energiája által egy emberi lény formájában jelent meg, nem más, mint a teljes energiával rendelkező legfelsőbb irányító, a Legfelsőbb Úr.
Amikor a mūḍhāk alázatosan meghallgatják az Úr üzenetét a tanítványi láncolaton keresztül, ahogyan az a Śrīmad Bhagavad-gītāban vagy a Śrīmad-Bhāgavatamban található, a tiszta bhakták kegyéből szintén az Úr bhaktáivá válhatnak. Egyedül ezért írja le a Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam az Úr anyagi világbeli kedvteléseit, hogy hasznára váljon azoknak az embereknek, akik nagyon kevés tudással rendelkeznek.