HU/SB 6.4.41

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - NEGYEDIK FEJEZET: A Haṁsa-guhya imák, Prajāpati Dakṣa imái az Úrhoz

SB 6.4.40 - SB 6.4.42

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

41. VERS

na kiñcanodīrayitum

aśakat tīvrayā mudā

āpūrita-manodvārair

hradinya iva nirjharaiḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; kiñcana—bármit; udīrayitum—mondani; aśakat—képes volt; tīvrayā—nagyon nagy; mudā—boldogsággal; āpūrita—teli; manaḥ-dvāraiḥ—az érzékek által; hradinyaḥ—a folyók; iva—mint; nirjharaiḥ—a hegyről alázúduló víz által.

FORDÍTÁS

Ahogy a hegyről aláfolyó vizek töltik fel a folyók medrét, úgy töltötte el az öröm Dakṣa érzékeit. Nagy boldogságában szava elakadt, s csak feküdt tovább a földön.

MAGYARÁZAT

Ha valaki valóban megvalósítja vagy meglátja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, teljes boldogság tölti el. Amikor például Dhruva Mahārāja megpillantotta az Urat, így szólt: svāmin kṛtārtho ’smi varaṁ na yāce. „Kedves Uram, semmit sem kívánok Tőled. Most teljesen elégedett vagyok.” Amikor Prajāpati Dakṣa előtt jelent meg a Legfelsőbb Úr, ő egyszerűen csak a földre borult, mert képtelen volt megszólalni vagy bármit kérni Tőle.

SB 6.4.40 - SB 6.4.42