HU/SB 6.11.4

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - TIZENEGYEDIK FEJEZET: Vṛtrāsura transzcendentális tulajdonságai

SB 6.11.2-3 - SB 6.11.5

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

4. VERS

kiṁ va uccaritair mātur

dhāvadbhiḥ pṛṣṭhato hataiḥ

na hi bhīta-vadhaḥ ślāghyo

na svargyaḥ śūra-māninām

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kim—mi haszna; vaḥ—nektek; uccaritaiḥ—azokkal, akik olyanok, mint az ürülék; mātuḥ—az anyának; dhāvadbhiḥ—elfutva; pṛṣṭhataḥ—hátulról; hataiḥ—megölték; na—nem; hi—bizonyára; bhīta-vadhaḥ—olyan embert megölni, aki fél; ślāghyaḥ—dicsőséges; na—nem; svargyaḥ—a mennyei bolygókra vezet; śūra-māninām—azoknak, akik hősöknek tartják magukat.

FORDÍTÁS

Ó, félistenek, ezek a démon-katonák hiábavalóan születtek, sőt úgy jöttek ki anyjuk testéből, akár az ürülék! Mi haszna hátulról megölni egy ilyen ellenfelet, amikor az rettegve fut? Aki hősnek tartja magát, nem öl meg olyan ellenséget, aki félti az életét. Az ilyen ölés sohasem lehet dicsőséges, és senkit sem emel a mennyei bolygókra.

MAGYARÁZAT

Vṛtrāsura a félistenek és a démonok katonáit egyaránt szidta, mert a démonok az életüket féltve menekültek, a félistenek pedig hátulról ölték meg őket. Mindkét fél gyalázatosan cselekedett. Egy harc során a szemben álló csapatoknak hősökhöz méltóan kell küzdeniük. Egy hős sohasem fut el a csatatérről. Mindig szemtől szemben harcol, mert eltökélte, hogy vagy győz, vagy elesik a csatában. Ezt nevezik hősiességnek. Hátulról megölni az ellenséget szintén nem dicsőséges. Ha az ellenség hátat fordít, és az életét féltve menekül, nem szabad megölni. Ez a hadtudomány etikettje.

Vṛtrāsura megsértette a démonok katonáit, amikor anyjuk ürülékéhez hasonlította őket. Az ürülék és a gyáva fiú egyaránt az anya hasából jön, ezért Vṛtrāsura kijelentette, hogy a kettő között nincs különbség. Tulasī dāsa hasonló összehasonlítást tett, amikor megjegyezte, hogy a fiúgyerek és a vizelet ugyanazon a csatornán jönnek ki. A spermium és a vizelet egyaránt a nemi szervekből származik, de a spermiumból gyermek lesz, míg a vizeletből nem lesz semmi. Ha tehát a gyermek nem hős vagy nem bhakta, akkor ő nem fiú, hanem vizelet. Cānakya Paṇḍita hasonló módon így szól:

ko ’rthaḥ putreṇa jātena

yo na vidvān na dhārmikaḥ

kāṇena cakṣuṣā kiṁ vā

cakṣuḥ pīḍaiva kevalam

„Mi haszna egy olyan fiúnak, aki nem tesz szert dicsőségre, és nem is az Úr bhaktája? Az ilyen fiú vak szemhez hasonlatos, ami csak fájdalmat okoz, de nem segít a látásban.”

SB 6.11.2-3 - SB 6.11.5