HU/SB 7.10.64

Śrīmad-Bhāgavatam - Hetedik Ének - TIZEDIK FEJEZET: Prahlāda, a legkiválóbb a nagy bhakták között

SB 7.10.63 - SB 7.10.65-66

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

64. VERS

devo ’suro naro ’nyo vā

neśvaro ’stīha kaścana

ātmano ’nyasya vā diṣṭaṁ

daivenāpohituṁ dvayoḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

devaḥ—a félistenek; asuraḥ—a démonok; naraḥ—emberek; anyaḥ—vagy bárki más; vā—akár; na—nem; īśvaraḥ—a legfelsőbb irányító; asti—van; iha—ebben a világban; kaścana—bárki; ātmanaḥ—az ember sajátja; anyasya—másé; vā—akár; diṣṭam—sors; daivena—amit a Legfelsőbb Úr ad; apohitum—meg nem történtté tenni; dvayoḥ—mindkettőjüknek.

FORDÍTÁS

Maya Dānava így szólt: Amit a Legfelsőbb Úr rendel el az ember számára, mások számára vagy mindannyiuknak, azt senki nem teheti meg nem történtté, legyen akár félisten, akár démon, akár emberi lény, akár bármi más.

MAGYARÁZAT

A Legfelsőbb Úr egy    —    Kṛṣṇa, a viṣṇu-tattva. Kṛṣṇa kiterjeszti Magát viṣṇu-tattva személyes kiterjedésekké (svāṁśákká), akik mindent irányítanak. Maya Dānava így szólt: „Bármit is tervezek én vagy te, vagy bármit tervezünk közösen, az Úr már megtervezte, hogy mi fog történni. Az Ő jóváhagyása nélkül senki sem viheti sikerre terveit.” Szövögethetjük saját terveinket, ha azonban az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu nem hagyja jóvá őket, sohasem válnak valóra. A különféle élőlények millió és millió tervet készítenek, ám a Legfelsőbb Úr jóváhagyása nélkül mind hiábavalóak.

SB 7.10.63 - SB 7.10.65-66