HU/SB 8.3.8-9: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 43: | Line 43: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A Viṣṇu Purāṇa elmondja: ''guṇāṁś ca doṣāṁś ca mune vyatīta samasta-kalyāṇa-guṇātmako hi''. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének nincs anyagi formája, nincsenek anyagi tulajdonságai vagy hibái. Ő lelki, és minden lelki tulajdonság egyetlen tárháza. Ahogyan az Istenség Legfelsőbb Személyisége a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 4.8|BG 4.8]]) kijelenti, ''paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām''. Az Úr tettei, melyek során megmenti a bhaktáit és elpusztítja a démonokat, transzcendentálisak. Akit az Istenség Legfelsőbb Személyisége megöl, az ugyanazt az eredményt éri el, mint a bhakta, akit az Úr megvédelmez: mindketten transzcendentális síkra emelkednek. Az egyetlen különbség az, hogy a bhakta egyenesen a lelki bolygókra kerül, s ott a Legfelsőbb Úr társává válik, míg a démon brahmalokára, az Úr személytelen ragyogásába jut. De mindketten transzcendentális szintre emelkednek. Amikor az Úr démonokat öl vagy semmisít meg, az nem egészen olyan, mint amikor az anyagi világban pusztít el valaki egy élőlényt. Noha látszólag az anyagi természet kötőerőin belül cselekszik, Ő nirguṇa, azaz a természet kötőerői fölött áll. A neve nem anyagi — máskülönben hogyan érhetnénk el a felszabadulást a Hare Kṛṣṇa, Hare Rāma éneklésével? Az Úr nevei, a Rāma és a Kṛṣṇa nem különböznek Rāma és Kṛṣṇa személyétől, ezért a Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével mindig Rāmával és Kṛṣṇával, az Istenség Legfelsőbb Személyiségével társulunk, s így felszabadulunk. Jó példa erre Ajāmila, aki mindig transzcendentálisan a tettei fölött állt pusztán amiatt, hogy Nārāyaṇa nevét énekelte. Ha ez Ajāmila esetében így volt, mit mondhatnánk a Legfelsőbb Úrról? Amikor az Úr eljön az anyagi világba, nem válik az anyag termékévé. Ezt a Bhagavad-gītā számtalan helyen megerősíti (''janma-karma ca me divyam, avajānanti māṁ mūḍhāḥ mānuṣīṁ tanum āśritam''). Amikor tehát az Istenség Legfelsőbb Személyisége — Rāma vagy Kṛṣṇa — alászáll, hogy a mi érdekünkben transzcendentális tetteket hajtson végre, nem szabad Őt közönséges emberi lénynek tekintenünk. Amikor az Úr eljön, azt lelki energiája révén teszi ('sambhavāmy ātma-māyayā''). Mivel nem az anyagi energia kényszeríti arra, hogy megjelenjen, örökké transzcendentális. Nem szabad a Legfelsőbb Urat közönséges emberi lénynek tekintenünk. Az anyagi nevek és formák szennyezettek, de a lelki név és a lelki forma transzcendentális. | A Viṣṇu Purāṇa elmondja: ''guṇāṁś ca doṣāṁś ca mune vyatīta samasta-kalyāṇa-guṇātmako hi''. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének nincs anyagi formája, nincsenek anyagi tulajdonságai vagy hibái. Ő lelki, és minden lelki tulajdonság egyetlen tárháza. Ahogyan az Istenség Legfelsőbb Személyisége a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 4.8|BG 4.8]]) kijelenti, ''paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām''. Az Úr tettei, melyek során megmenti a bhaktáit és elpusztítja a démonokat, transzcendentálisak. Akit az Istenség Legfelsőbb Személyisége megöl, az ugyanazt az eredményt éri el, mint a bhakta, akit az Úr megvédelmez: mindketten transzcendentális síkra emelkednek. Az egyetlen különbség az, hogy a bhakta egyenesen a lelki bolygókra kerül, s ott a Legfelsőbb Úr társává válik, míg a démon brahmalokára, az Úr személytelen ragyogásába jut. De mindketten transzcendentális szintre emelkednek. Amikor az Úr démonokat öl vagy semmisít meg, az nem egészen olyan, mint amikor az anyagi világban pusztít el valaki egy élőlényt. Noha látszólag az anyagi természet kötőerőin belül cselekszik, Ő nirguṇa, azaz a természet kötőerői fölött áll. A neve nem anyagi — máskülönben hogyan érhetnénk el a felszabadulást a Hare Kṛṣṇa, Hare Rāma éneklésével? Az Úr nevei, a Rāma és a Kṛṣṇa nem különböznek Rāma és Kṛṣṇa személyétől, ezért a Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével mindig Rāmával és Kṛṣṇával, az Istenség Legfelsőbb Személyiségével társulunk, s így felszabadulunk. Jó példa erre Ajāmila, aki mindig transzcendentálisan a tettei fölött állt pusztán amiatt, hogy Nārāyaṇa nevét énekelte. Ha ez Ajāmila esetében így volt, mit mondhatnánk a Legfelsőbb Úrról? Amikor az Úr eljön az anyagi világba, nem válik az anyag termékévé. Ezt a Bhagavad-gītā számtalan helyen megerősíti (''janma-karma ca me divyam'' ([[HU/BG 4.9|BG 4.9]]), ''avajānanti māṁ mūḍhāḥ mānuṣīṁ tanum āśritam'' ([[HU/BG 9.11|BG 9.11]])). Amikor tehát az Istenség Legfelsőbb Személyisége — Rāma vagy Kṛṣṇa — alászáll, hogy a mi érdekünkben transzcendentális tetteket hajtson végre, nem szabad Őt közönséges emberi lénynek tekintenünk. Amikor az Úr eljön, azt lelki energiája révén teszi (''sambhavāmy ātma-māyayā'' ([[HU/BG 4.6|BG 4.6]])). Mivel nem az anyagi energia kényszeríti arra, hogy megjelenjen, örökké transzcendentális. Nem szabad a Legfelsőbb Urat közönséges emberi lénynek tekintenünk. Az anyagi nevek és formák szennyezettek, de a lelki név és a lelki forma transzcendentális. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 07:50, 8 September 2019
8-9. VERSEK
- na vidyate yasya ca janma karma vā
- na nāma-rūpe guṇa-doṣa eva vā
- tathāpi lokāpyaya-sambhavāya yaḥ
- sva-māyayā tāny anukālam ṛcchati
- tasmai namaḥ pareśāya
- brahmaṇe ’nanta-śaktaye
- arūpāyoru-rūpāya
- nama āścarya-karmaṇe
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; vidyate—van; yasya—akinek (az Istenség Legfelsőbb Személyiségének); ca—szintén; janma—születés; karma—cselekedetek; vā—vagy; na—sem; nāma-rūpe—valamilyen anyagi név vagy anyagi forma; guṇa—tulajdonságok; doṣaḥ—hiba; eva—bizonyára; vā—akár; tathāpi—mégis; loka—ennek a kozmikus megnyilvánulásnak; apyaya—aki a pusztulás; sambhavāya—és a teremtés; yaḥ—Ő, aki; sva-māyayā—saját energiája által; tāni—cselekedetek; anukālam—örökké; ṛcchati—elfogadja; tasmai—Neki; namaḥ—hódolatomat ajánlom; para—transzcendentális; īśāya—aki a legfelsőbb irányító; brahmaṇe—aki a Legfelsőbb Brahman (Parabrahman); ananta-śaktaye—korlátlan energiával; arūpāya—nem rendelkezik anyagi formával; uru-rūpāya—inkarnációkként különféle formákkal rendelkezik; namaḥ—hódolatomat ajánlom; āścarya-karmaṇe—akinek tettei csodálatosak.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége nem anyagi úton született, tettei, neve, formája, tulajdonságai nem anyagiak, és nincsenek anyagi hibái sem. Hogy beteljesítse azt a célt, amiért ez az anyagi világ létrejön és elpusztul, eredeti energiáján keresztül alászáll emberi lény formájában mint az Úr Rāma vagy az Úr Kṛṣṇa. Mérhetetlen energiával rendelkezik, és különféle formáiban, amelyek mind mentesek az anyagi szennyeződéstől, csodálatosan cselekszik. Ő ezért a Legfelsőbb Brahman, s én tiszteletemet ajánlom Neki.
MAGYARÁZAT
A Viṣṇu Purāṇa elmondja: guṇāṁś ca doṣāṁś ca mune vyatīta samasta-kalyāṇa-guṇātmako hi. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének nincs anyagi formája, nincsenek anyagi tulajdonságai vagy hibái. Ő lelki, és minden lelki tulajdonság egyetlen tárháza. Ahogyan az Istenség Legfelsőbb Személyisége a Bhagavad-gītāban (BG 4.8) kijelenti, paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām. Az Úr tettei, melyek során megmenti a bhaktáit és elpusztítja a démonokat, transzcendentálisak. Akit az Istenség Legfelsőbb Személyisége megöl, az ugyanazt az eredményt éri el, mint a bhakta, akit az Úr megvédelmez: mindketten transzcendentális síkra emelkednek. Az egyetlen különbség az, hogy a bhakta egyenesen a lelki bolygókra kerül, s ott a Legfelsőbb Úr társává válik, míg a démon brahmalokára, az Úr személytelen ragyogásába jut. De mindketten transzcendentális szintre emelkednek. Amikor az Úr démonokat öl vagy semmisít meg, az nem egészen olyan, mint amikor az anyagi világban pusztít el valaki egy élőlényt. Noha látszólag az anyagi természet kötőerőin belül cselekszik, Ő nirguṇa, azaz a természet kötőerői fölött áll. A neve nem anyagi — máskülönben hogyan érhetnénk el a felszabadulást a Hare Kṛṣṇa, Hare Rāma éneklésével? Az Úr nevei, a Rāma és a Kṛṣṇa nem különböznek Rāma és Kṛṣṇa személyétől, ezért a Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével mindig Rāmával és Kṛṣṇával, az Istenség Legfelsőbb Személyiségével társulunk, s így felszabadulunk. Jó példa erre Ajāmila, aki mindig transzcendentálisan a tettei fölött állt pusztán amiatt, hogy Nārāyaṇa nevét énekelte. Ha ez Ajāmila esetében így volt, mit mondhatnánk a Legfelsőbb Úrról? Amikor az Úr eljön az anyagi világba, nem válik az anyag termékévé. Ezt a Bhagavad-gītā számtalan helyen megerősíti (janma-karma ca me divyam (BG 4.9), avajānanti māṁ mūḍhāḥ mānuṣīṁ tanum āśritam (BG 9.11)). Amikor tehát az Istenség Legfelsőbb Személyisége — Rāma vagy Kṛṣṇa — alászáll, hogy a mi érdekünkben transzcendentális tetteket hajtson végre, nem szabad Őt közönséges emberi lénynek tekintenünk. Amikor az Úr eljön, azt lelki energiája révén teszi (sambhavāmy ātma-māyayā (BG 4.6)). Mivel nem az anyagi energia kényszeríti arra, hogy megjelenjen, örökké transzcendentális. Nem szabad a Legfelsőbb Urat közönséges emberi lénynek tekintenünk. Az anyagi nevek és formák szennyezettek, de a lelki név és a lelki forma transzcendentális.