HU/SB 7.7.25: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 7. fejezet|H25]] | [[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 7. fejezet|H25]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.7: Mit tanult Prahlada az anyaméhben | <div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.7: Mit tanult Prahlada az anyaméhben| HETEDIK FEJEZET: Mit tanult Prahlāda az anyaméhben]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.7.24| SB 7.7.24]] '''[[HU/SB 7.7.24|SB 7.7.24]] - [[HU/SB 7.7.26|SB 7.7.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.7.26| SB 7.7.26]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.7.24| SB 7.7.24]] '''[[HU/SB 7.7.24|SB 7.7.24]] - [[HU/SB 7.7.26|SB 7.7.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.7.26| SB 7.7.26]]</div> | ||
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | <!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Intelligencia nélkül az ember nem tudja megérteni sem az érzékek közvetlen működését, sem az álmodást, sem minden durva és finom cselekedet megszűnését. A látó és az irányító az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Legfelsőbb Lélek, akinek az irányításával az egyéni lélek megértheti, mikor van ébren, mikor alszik, és mikor van teljesen transzban. A Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 15.15|BG 15.15]]) az Úr azt mondja: ''sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca''. „Én mindenki szívében jelen vagyok, és Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.” Az élőlények értelmükön keresztül teljesen elmerülnek az ébrenlét, az álmodás és a mély alvás három fázisában. Ezt az értelmet az Istenség Legfelsőbb Személyisége adja, aki barátként kíséri az egyéni lelket. Śrīla Madhvācārya azt mondja, hogy az élőlényt akkor, amikor értelme közvetlenül azért működik, hogy érzékelje a cselekedetek feletti fájdalmakat és örömöket, néha sattva-buddhinak nevezik. Van egy álombeli állapot, amikor a megértés az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől jön (''mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca''). Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Felsőlélek a legfelsőbb irányító, és az Ő irányítása alatt az élőlények az alárendelt irányítók. Az embernek az értelme segítségével meg kell értenie az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. | Intelligencia nélkül az ember nem tudja megérteni sem az érzékek közvetlen működését, sem az álmodást, sem minden durva és finom cselekedet megszűnését. A látó és az irányító az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Legfelsőbb Lélek, akinek az irányításával az egyéni lélek megértheti, mikor van ébren, mikor alszik, és mikor van teljesen transzban. A Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 15.15|BG 15.15]]) az Úr azt mondja: ''sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca''. „Én mindenki szívében jelen vagyok, és Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.” Az élőlények értelmükön keresztül teljesen elmerülnek az ébrenlét, az álmodás és a mély alvás három fázisában. Ezt az értelmet az Istenség Legfelsőbb Személyisége adja, aki barátként kíséri az egyéni lelket. Śrīla Madhvācārya azt mondja, hogy az élőlényt akkor, amikor értelme közvetlenül azért működik, hogy érzékelje a cselekedetek feletti fájdalmakat és örömöket, néha sattva-buddhinak nevezik. Van egy álombeli állapot, amikor a megértés az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől jön (''mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca'' ([[HU/BG 15.15|BG 15.15]])). Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Felsőlélek a legfelsőbb irányító, és az Ő irányítása alatt az élőlények az alárendelt irányítók. Az embernek az értelme segítségével meg kell értenie az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 11:31, 8 September 2020
25. VERS
- buddher jāgaraṇaṁ svapnaḥ
- suṣuptir iti vṛttayaḥ
- tā yenaivānubhūyante
- so ’dhyakṣaḥ puruṣaḥ paraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
buddheḥ—az értelemnek; jāgaraṇam—a durva érzékek éber vagy aktív állapota; svapnaḥ—álmodás (az érzékek működése a durva test nélkül); suṣuptiḥ—mély alvás vagy minden tevékenység megszűnése (annak ellenére, hogy az élőlény az, aki lát); iti—így; vṛttayaḥ—a különféle ügyletek; tāḥ—ők; yena—aki által; eva—valójában; anubhūyante—érzékelt; saḥ—az; adhyakṣaḥ—felülvigyázó (aki különbözik a cselekedetektől); puruṣaḥ—az élvező; paraḥ—transzcendentális.
FORDÍTÁS
Az intelligenciát három cselekvési állapotban lehet érzékelni: az ébrenlétben, az álmodásban és a mély alvásban. Aki ezt a hármat érzékeli, az az eredeti mester, az irányító, az Istenség Legfelsőbb Személyisége.
MAGYARÁZAT
Intelligencia nélkül az ember nem tudja megérteni sem az érzékek közvetlen működését, sem az álmodást, sem minden durva és finom cselekedet megszűnését. A látó és az irányító az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Legfelsőbb Lélek, akinek az irányításával az egyéni lélek megértheti, mikor van ébren, mikor alszik, és mikor van teljesen transzban. A Bhagavad-gītāban (BG 15.15) az Úr azt mondja: sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca. „Én mindenki szívében jelen vagyok, és Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.” Az élőlények értelmükön keresztül teljesen elmerülnek az ébrenlét, az álmodás és a mély alvás három fázisában. Ezt az értelmet az Istenség Legfelsőbb Személyisége adja, aki barátként kíséri az egyéni lelket. Śrīla Madhvācārya azt mondja, hogy az élőlényt akkor, amikor értelme közvetlenül azért működik, hogy érzékelje a cselekedetek feletti fájdalmakat és örömöket, néha sattva-buddhinak nevezik. Van egy álombeli állapot, amikor a megértés az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől jön (mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca (BG 15.15)). Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Felsőlélek a legfelsőbb irányító, és az Ő irányítása alatt az élőlények az alárendelt irányítók. Az embernek az értelme segítségével meg kell értenie az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.