HU/Prabhupada 0940 - A lelki világ azt jelenti, hogy nincs munka, egyszerűen csak ānanda, boldogság van!: Difference between revisions

Latest revision as of 13:13, 1 October 2018

Előző oldal - videó 0939

Következő oldal - videó 0941

730427 - Lecture SB 01.08.35 - Los Angeles

Itt az anyagi világban, aki megszületett, nem szabad, hogy azt gondolja, hogy „Tiszteletben álló vendég, vagy tiszteletben álló vő leszek.” Nem. Mindenkinek dolgoznia kell. Ezt látjátok az egész világon. Az országotokban és mindenhol máshol is van egy elnök, ő szintén éjjel-nappal dolgozik. Máskülönben nem tudja megtartani az elnöki tisztségét. Lehetetlen. A feje teljesen tele van politikai ügyekkel. Rengeteg probléma és megoldás. Dolgoznia kell. Ehhez hasonlóan az utca emberének is dolgoznia kell. Ez a természet, az anyagi természet. Dolgoznotok kell. Ez nem a lelki világ. A lelki világ azt jelenti, hogy nincs munka. Egyszerűen csak ānanda, öröm van! Ezt látjátok, amikor a Kṛṣṇa-könyvet olvassátok. Ők nem dolgoznak. Kṛṣṇa a tehenekkel és a borjakkal megy. Ez nem munka. Ez szórakozás. Ez szórakozás. Táncolnak, az erdőbe mennek, leülnek a Gangesz partján. Időnként megtámadják őket a démonok, akiket Kṛṣṇa megöl. Ez mind öröm és szórakozás. Ānanda-mayo 'bhyāsāt. Ez a lelki világ. Épp olyan, nézzük egy példát a lelki tevékenységre. Mi... Annyi központunk van, sok taggal, de nem dolgozunk. Egyszerűen ez a lelki természet példája. A szomszédaink irigyek, „Hogyan táncolnak, énekelnek és esznek ezek az emberek?” Mivel ők keményen dolgoznak, mint a macskák és a kutyák, nekünk pedig nincs felelősségünk. Nem kell irodába vagy gyárba mennünk. Csak nézzétek, ez egy gyakorlati példa! Csak egy parányi lelki élet. Amikor próbáltok a lelki életbe jönni, kaptok egy kis ízelítőt. Ebben az ízelítőben rengeteg öröm van, képzeljétek el, hogy akkor milyen a valóság! Bárki megvalósíthatja. Ez gyakorlati dolog. Mi hívunk, hogy fogadjátok el a lelki életet! „Gyertek, csatlakozzatok hozzánk! Énekeljetek és táncoljatok velünk! Egyetek prasādamot és legyetek boldogok!” „Nem, nem, nekünk dolgoznunk kell!” Csak figyeljétek. Mi a mi dolgunk? Mindössze agitálunk, hogy „Kérlek, gyertek!” A válasz, „Nem.” „Miért?” „Mint a macskák és a kutyák, dolgoznunk kell,” ez minden. Csak próbáljátok megérteni! Ez a különbség a lelki és az anyagi élet között. Az anyagi élet azt jelenti, hogy dolgoznod kell. Rá leszel kényszerítve. Avidyā-karma-saṁjñānyā tṛtīyā śaktir iṣyate (CC Adi 7.119) Amikor Kṛṣṇa energiáját elemezzük, akkor a Viṣṇu Purāṇában azt látjuk, hogy viṣṇu-śaktiḥ parā proktā. Viṣṇu, Viṣṇu energiája parā, felsőbb rendű vagy lelki energia. Parā. Parā és aparā, olvastátok a Bhagavad-gītāban. Apareyam itas tu vidhi me prakṛtiṁ parā (BG 7.5) Amikor Kṛṣṇát vizsgáljuk, kétféle természetet találunk, parā és aparā, azaz alsó- és felsőrendűt. Az is természet, bhūmih, āpaḥ, analo, vāyuḥ, föld, víz, tűz, levegő. Ez is Kṛṣṇa természete. Kṛṣṇa azt mondja, vidhi me prakṛtiḥ aṣṭadhā. „E nyolcféle anyagi elem az Én természetem, az Én energiáim.” De ezek apareyam, az alsórendű energia. És van egy másik, felsőrendű természet is. „Mi ez, uram?” A jīva-bhūta, az élőlény. Ezek a gazemberek pedig nem tudják, hogy két természet, az anyagi és a lelki természet, működik. A lelki természet az anyagin belül van, ez utóbbi ezért működik. Máskülönben az anyagi természetnek nincs ereje függetlenül működni. Az úgynevezett tudósok ezt az egyszerű dolgot képtelenek megérteni.

@@ Line 8: / Line 8: @@
 [[Category:HU-Quotes - in USA, Los Angeles]]
 [[Category:Hungarian Language]]
+[[Category:A teremtés jellemzői - videók]]
+[[Category:Megszabadulni a materializmustól - videók]]
+[[Category:Az emberi társadalom jellemzése - videók]]
+[[Category:Māyā energiái - videók]]
+[[Category:Világi ügyek - videók]]
 <!-- END CATEGORY LIST -->
+<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
+{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0939 - Senki nem lesz annak a felesége, aki már hatvannégyszer megházasodott!|0939|HU/Prabhupada 0941 - Néhány diákunk azt gondolja, hogy „Miért kellene ebben misszióban dolgoznom?”|0941}}
+<!-- END NAVIGATION BAR -->
 <!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
 <div class="center">
@@ Line 17: / Line 25: @@
 <!-- BEGIN VIDEO LINK -->
-{{youtube_right|j_tYz32siSc|A lelki világ azt jelenti, hogy nincs munka, egyszerűen csak ānanda, boldogság van! <br/>- Prabhupāda 0940}}
+{{youtube_right|O_xIlKv2aVs|A lelki világ azt jelenti, hogy nincs munka, egyszerűen csak ānanda, boldogság van! <br/>- Prabhupāda 0940}}
 <!-- END VIDEO LINK -->
 <!-- BEGIN AUDIO LINK (from English page -->
-<mp3player>File:730427SB-LOS ANGELES_clip2.mp3</mp3player>
+<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/730427SB-LOS_ANGELES_clip2.mp3</mp3player>
 <!-- END AUDIO LINK -->
@@ Line 29: / Line 37: @@
 <!-- BEGIN TRANSLATED TEXT (from DotSub) -->
-Itt az anyagi világban, aki megszületett, nem szabad, hogy azt gondolja, hogy „Tiszteletben álló vendég, vagy tiszteletben álló vő leszek.” Nem. Mindenkinek dolgoznia kell. Ezt látjátok az egész világon. Az országotokban és mindenhol máshol is van egy elnök, ő szintén éjjel-nappal dolgozik. Máskülönben nem tudja megtartani az elnöki tisztségét. Lehetetlen. A feje teljesen tele van politikai ügyekkel. Rengeteg probléma és megoldás. Dolgoznia kell. Ehhez hasonlóan az utca emberének is dolgoznia kell. Ez a természet, az anyagi természet. Dolgoznotok kell. Ez nem a lelki világ. A lelki világ azt jelenti, hogy nincs munka. Egyszerűen csak ānanda, öröm van! Ezt látjátok, amikor a Kṛṣṇa-könyvet olvassátok. Ők nem dolgoznak. Kṛṣṇa a tehenekkel és a borjakkal megy. Ez nem munka. Ez szórakozás. Ez szórakozás. Táncolnak, az erdőbe mennek, leülnek a Gangesz partján. Időnként megtámadják őket a démonok, akiket Kṛṣṇa megöl. Ez mind öröm és szórakozás. Ānanda-mayo 'bhyāsāt. Ez a lelki világ. Épp olyan, nézzük egy példát a lelki tevékenységre. Mi... Annyi központunk van, sok taggal, de nem dolgozunk. Egyszerűen ez a lelki természet példája. A szomszédaink irigyek, „Hogyan táncolnak, énekelnek és esznek ezek az emberek?” Mivel ők keményen dolgoznak, mint a macskák és a kutyák, nekünk pedig nincs felelősségünk. Nem kell irodába vagy gyárba mennünk. Csak nézzétek, ez egy gyakorlati példa! Csak egy parányi lelki élet. Amikor próbáltok a lelki életbe jönni, kaptok egy kis ízelítőt. Ebben az ízelítőben rengeteg öröm van, képzeljétek el, hogy akkor milyen a valóság! Bárki megvalósíthatja. Ez gyakorlati dolog. Mi hívunk, hogy fogadjátok el a lelki életet! „Gyertek, csatlakozzatok hozzánk! Énekeljetek és táncoljatok velünk! Egyetek prasādamot és legyetek boldogok!” „Nem, nem, nekünk dolgoznunk kell!” Csak figyeljétek. Mi a mi dolgunk? Mindössze agitálunk, hogy „Kérlek, gyertek!” A válasz, „Nem.” „Miért?” „Mint a macskák és a kutyák, dolgoznunk kell,” ez minden. Csak próbáljátok megérteni! Ez a különbség a lelki és az anyagi élet között. Az anyagi élet azt jelenti, hogy dolgoznod kell. Rá leszel kényszerítve. Avidyā-karma-saṁjñānyā tṛtīyā śaktir iṣyate ([[Vanisource:CC Adi 7.119|CC Adi 7.119]]) Amikor Kṛṣṇa energiáját elemezzük, akkor a Viṣṇu Purāṇában azt látjuk, hogy viṣṇu-śaktiḥ parā proktā. Viṣṇu, Viṣṇu energiája parā, felsőbb rendű vagy lelki energia. Parā. Parā és aparā, olvastátok a Bhagavad-gītāban. Apareyam itas tu vidhi me prakṛtiṁ parā ([[Vanisource:BG 7.5|BG 7.5]]) Amikor Kṛṣṇát vizsgáljuk, kétféle természetet találunk, parā és aparā, azaz alsó- és felsőrendűt. Az is természet, bhūmih, āpaḥ, analo, vāyuḥ, föld, víz, tűz, levegő. Ez is Kṛṣṇa természete. Kṛṣṇa azt mondja, vidhi me prakṛtiḥ aṣṭadhā. „E nyolcféle anyagi elem az Én természetem, az Én energiáim.” De ezek apareyam, az alsórendű energia. És van egy másik, felsőrendű természet is. „Mi ez, uram?” A jīva-bhūta, az élőlény. Ezek a gazemberek pedig nem tudják, hogy két természet, az anyagi és a lelki természet, működik. A lelki természet az anyagin belül van, ez utóbbi ezért működik. Máskülönben az anyagi természetnek nincs ereje függetlenül működni. Az úgynevezett tudósok ezt az egyszerű dolgot képtelenek megérteni.
+Itt az anyagi világban, aki megszületett, nem szabad, hogy azt gondolja, hogy „Tiszteletben álló vendég, vagy tiszteletben álló vő leszek.” Nem. Mindenkinek dolgoznia kell. Ezt látjátok az egész világon. Az országotokban és mindenhol máshol is van egy elnök, ő szintén éjjel-nappal dolgozik. Máskülönben nem tudja megtartani az elnöki tisztségét. Lehetetlen. A feje teljesen tele van politikai ügyekkel. Rengeteg probléma és megoldás. Dolgoznia kell. Ehhez hasonlóan az utca emberének is dolgoznia kell. Ez a természet, az anyagi természet. Dolgoznotok kell. Ez nem a lelki világ. A lelki világ azt jelenti, hogy nincs munka. Egyszerűen csak ānanda, öröm van! Ezt látjátok, amikor a Kṛṣṇa-könyvet olvassátok. Ők nem dolgoznak. Kṛṣṇa a tehenekkel és a borjakkal megy. Ez nem munka. Ez szórakozás. Ez szórakozás. Táncolnak, az erdőbe mennek, leülnek a Gangesz partján. Időnként megtámadják őket a démonok, akiket Kṛṣṇa megöl. Ez mind öröm és szórakozás. Ānanda-mayo 'bhyāsāt. Ez a lelki világ. Épp olyan, nézzük egy példát a lelki tevékenységre. Mi... Annyi központunk van, sok taggal, de nem dolgozunk. Egyszerűen ez a lelki természet példája. A szomszédaink irigyek, „Hogyan táncolnak, énekelnek és esznek ezek az emberek?” Mivel ők keményen dolgoznak, mint a macskák és a kutyák, nekünk pedig nincs felelősségünk. Nem kell irodába vagy gyárba mennünk. Csak nézzétek, ez egy gyakorlati példa! Csak egy parányi lelki élet. Amikor próbáltok a lelki életbe jönni, kaptok egy kis ízelítőt. Ebben az ízelítőben rengeteg öröm van, képzeljétek el, hogy akkor milyen a valóság! Bárki megvalósíthatja. Ez gyakorlati dolog. Mi hívunk, hogy fogadjátok el a lelki életet! „Gyertek, csatlakozzatok hozzánk! Énekeljetek és táncoljatok velünk! Egyetek prasādamot és legyetek boldogok!” „Nem, nem, nekünk dolgoznunk kell!” Csak figyeljétek. Mi a mi dolgunk? Mindössze agitálunk, hogy „Kérlek, gyertek!” A válasz, „Nem.” „Miért?” „Mint a macskák és a kutyák, dolgoznunk kell,” ez minden. Csak próbáljátok megérteni! Ez a különbség a lelki és az anyagi élet között. Az anyagi élet azt jelenti, hogy dolgoznod kell. Rá leszel kényszerítve. Avidyā-karma-saṁjñānyā tṛtīyā śaktir iṣyate ([[Vanisource:CC Adi 7.119|CC Adi 7.119]]) Amikor Kṛṣṇa energiáját elemezzük, akkor a Viṣṇu Purāṇában azt látjuk, hogy viṣṇu-śaktiḥ parā proktā. Viṣṇu, Viṣṇu energiája parā, felsőbb rendű vagy lelki energia. Parā. Parā és aparā, olvastátok a Bhagavad-gītāban. Apareyam itas tu vidhi me prakṛtiṁ parā ([[HU/BG 7.5|BG 7.5]]) Amikor Kṛṣṇát vizsgáljuk, kétféle természetet találunk, parā és aparā, azaz alsó- és felsőrendűt. Az is természet, bhūmih, āpaḥ, analo, vāyuḥ, föld, víz, tűz, levegő. Ez is Kṛṣṇa természete. Kṛṣṇa azt mondja, vidhi me prakṛtiḥ aṣṭadhā. „E nyolcféle anyagi elem az Én természetem, az Én energiáim.” De ezek apareyam, az alsórendű energia. És van egy másik, felsőrendű természet is. „Mi ez, uram?” A jīva-bhūta, az élőlény. Ezek a gazemberek pedig nem tudják, hogy két természet, az anyagi és a lelki természet, működik. A lelki természet az anyagin belül van, ez utóbbi ezért működik. Máskülönben az anyagi természetnek nincs ereje függetlenül működni. Az úgynevezett tudósok ezt az egyszerű dolgot képtelenek megérteni.
 <!-- END TRANSLATED TEXT -->