HU/Prabhupada 0939 - Senki nem lesz annak a felesége, aki már hatvannégyszer megházasodott!

From Vanipedia
Jump to: navigation, search
Go-previous.png Előző oldal - videó 0938
Következő oldal - videó 0940 Go-next.png

Senki nem lesz annak a felesége, aki már hatvannégyszer megházasodott!
- Prabhupāda 0939


730427 - Lecture SB 01.08.35 - Los Angeles

Bhakta: Fordítás: „Megint mások azt mondják, azért jelentél meg, hogy újjáéleszd a hallást, az emlékezést, az imádatot és a többi odaadó szolgálatot, hogy az anyagi gyötrelmektől szenvedő, feltételekhez kötött lelkek élhessenek e lehetőséggel, s felszabadulhassanak.” (SB 1.8.35)

Prabhupāda: Tehát asmin bhave. Az asmin azt jelenti, ez. Teremtés, a bhave ezt jelenti. Bhava, a bhava jelentése, „te válsz.” Az, hogy „te válsz” azt is jelenti, hogy eltűnsz. Amint arról beszélünk, hogy leszel, akkor el is tűnsz. Bármi, ami megszületik, meg kell, hogy haljon. Ez a természet törvénye. Az úgynevezett tudósok a kutatómunkájukkal próbálják megállítani a halált, de nem tudják, hogy bármi, ami megszületett, meg kell, hogy haljon. Janma-mṛtyu. Ez relatív. És bármi, ami nem született meg, az nem fog meghalni. Az anyag megszületett. Bármi, ami anyagi, az születik. De a lélek nem született. Ezért van az a Bhagavad-gītāban, hogy na jāyate na mriyate vā kadācin (BG 2.20) A lélek sosem született, ezért soha nem fog meghalni.

Bhave 'smin. Bhava, ez a bhava az anyagi világot, a kozmikus megnyilvánulást jelenti. Bhave 'smin kliśyamānānām. Bárki, aki ebben az anyagi világban van, annak dolgoznia kell. Ez az anyagi világ. Mint egy ember a börtönben, lehetetlen, hogy csak leüljön, és mint egy vő, tisztelve legyen. Nem. A mi országunkban a vőt nagyon imádják! Az imádat azt jelenti, hogy hízelegnek neki. Ha lehet, ne válj el a lánytól. Ezért senki nem várhatja... Mondhatunk még valami vicceset az indiai vőkről. Régebben... Még mindig az a szokás, hogy a lányoknak meg kell házasodnia. Ez az apa felelőssége. Ennek a neve a kanyā-dāna. Az apa lehet, hogy nem házasította meg a fiát. Az nem akkora felelősség. De ha van lánya, akkor gondoskodnia kell, hogy megházasodjon. Régen ez tíz, tizenkét, tizenhárom éves korban történt. Nem később. Ez volt a szokás. Ez volt a védikus szokás. Kanyā. A kanyā azt jelenti, hogy a pubertás kor előtt. Kanyā. Tehát kanyā-dāna. Oda kellett adni valakinek a lányt. Egy pulina brāhmaṇa közösségben, egy nagyon tiszteletre méltó brāhmaṇa közösségben igen nehéz volt megfelelő vőt találni. Ezért korábban egy úriember egyszerűen a házasság által is üzletemberré válhatott. Az én gyerekkoromban, amikor diák voltam, volt egy osztálytársam, aki elvitt az otthonukba. Láttam ott egy úriembert, aki dohányzott, és azt mondta nekem, „Ismered ezt az urat?” „Hogyan ismerhetném?” - válaszoltam. „Ő a nagynéném férje, és a nagynéném ennek az úrnak a hatvannegyedik felesége.” Hatvannegyedik. Ezeknek a pulina brāhmaṇáknak ilyen dolguk volt. Megházasodik valahol, ott marad néhány napot, majd egy új feleség, ismét egy új, és megint egy új. Egyszerűen csak valakit feleségül venni, ez az üzlet. Ez volt akkor a társadalmi szokás, amit láttunk. Most már ezek a dolgok elmúltak. Senki nem lesz annak a felesége, aki már hatvannégyszer megházasodott! De volt ilyen. A vő, ebben az esetben, nagyon megbecsült személy. Sok ilyen történet van. De nem szabad így vesztegetnünk az időnket!