HU/BG 14.8: Difference between revisions
(Created page with "B08 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|H08]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.7]] '''[[HU/BG 14.7| BG 14.7]] - [[HU/BG 14.9|BG 14.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.9]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.7]] '''[[HU/BG 14.7|BG 14.7]] - [[HU/BG 14.9|BG 14.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.9]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 8. VERS | ==== 8. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:तमस्त्वज्ञानजं विद्धि मोहनं सर्वदेहिनाम् । | |||
:प्रमादालस्यनिद्राभिस्तन्निबध्नाति भारत ॥८॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: tamas tv ajñāna-jaṁ viddhi | :tamas tv ajñāna-jaṁ viddhi | ||
: mohanaṁ sarva-dehinām | :mohanaṁ sarva-dehinām | ||
: pramādālasya-nidrābhis | :pramādālasya-nidrābhis | ||
: tan nibadhnāti bhārata | :tan nibadhnāti bhārata | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; tu – de; ajñāna-jam – a tudatlanság terméke; viddhi – tudd meg; mohanam – az illúziója; sarva-dehinām – minden megtestesült élőlénynek; pramāda – őrülettel; ālasya – tunyasággal; nidrābhiḥ – és alvással; tat – az; nibadhnāti – megköt; bhārata – ó, Bharata fia. | ''tamaḥ'' – a tudatlanság kötőereje; ''tu'' – de; ''ajñāna-jam'' – a tudatlanság terméke; ''viddhi'' – tudd meg; ''mohanam'' – az illúziója; ''sarva-dehinām'' – minden megtestesült élőlénynek; ''pramāda'' – őrülettel; ''ālasya'' – tunyasággal; ''nidrābhiḥ'' – és alvással; ''tat'' – az; ''nibadhnāti'' – megköt; ''bhārata'' – ó, Bharata fia. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ó, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket. ''' | '''Ó, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ebben a versben igen fontos a | Ebben a versben igen fontos a „tu” szócska, ami azt jelenti, hogy a tudatlanság kötőereje a testet öltött lélek sajátos jellemzője. Ez a kötőerő éppen ellenkezője a jóságnak. A jóság kötőerejében az ember tudásra tesz szert, s megérti a dolgokat, míg a tudatlanság kötőereje ennek épp az ellentéte. Bűvöletében mindenki őrültté válik, s egy őrült nem ismeri a valóságot; így aztán fejlődés helyett csak mélyre süllyed. A védikus irodalom a következő meghatározást adja a tudatlanság kötőerejéről: ''vastu-yāthātmya-jñānāvarakaṁ viparyaya-jñāna-janakaṁ tamaḥ'', azaz a tudatlanság varázsa alatt az ember semmit sem lát úgy, ahogyan az a valóságban van. Mindenki láthatja például, hogy a nagyapja meghalt, s tudhatja, hogy ő is meg fog halni – az ember halandó, s az általa nemzett gyermekekre szintén ez a sors vár. A halál tehát biztos. Ám ennek ellenére az emberek nem törődnek az örökkévaló lélekkel, hanem éjt nappallá téve dolgoznak, s őrült módjára egyre csak pénzt gyűjtenek. Ez őrültség, s őrültségükben semmi hajlandóság nincs bennük a lelki tudomány elsajátítására. Az ilyen emberek nagyon lusták. Amikor olyan társaságba hívják őket, ahol alkalmuk nyílhat a lelki tudás megismerésére, nem élnek a lehetőséggel. Még csak nem is tevékenyek, mint a szenvedély kötőerejében lévők, így egy másik tulajdonság is jellemzi a tudatlanság rabjait: a szükségesnél többet alszanak. Hat órai alvás mindenkinek elegendő, ám ők legalább 10–12 órát alszanak naponta. Az ilyen ember mindig kedvetlen, s az alkohol, a kábítószer és az álom rabja. Ezek jellemzik a tudatlanság kötőerejének hatása alatt álló embert. | ||
</div> | </div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.7]] '''[[HU/BG 14.7| BG 14.7]] - [[HU/BG 14.9|BG 14.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.9]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.7]] '''[[HU/BG 14.7|BG 14.7]] - [[HU/BG 14.9|BG 14.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.9]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 19:31, 5 March 2019
8. VERS
- तमस्त्वज्ञानजं विद्धि मोहनं सर्वदेहिनाम् ।
- प्रमादालस्यनिद्राभिस्तन्निबध्नाति भारत ॥८॥
- tamas tv ajñāna-jaṁ viddhi
- mohanaṁ sarva-dehinām
- pramādālasya-nidrābhis
- tan nibadhnāti bhārata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; tu – de; ajñāna-jam – a tudatlanság terméke; viddhi – tudd meg; mohanam – az illúziója; sarva-dehinām – minden megtestesült élőlénynek; pramāda – őrülettel; ālasya – tunyasággal; nidrābhiḥ – és alvással; tat – az; nibadhnāti – megköt; bhārata – ó, Bharata fia.
FORDÍTÁS
Ó, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben igen fontos a „tu” szócska, ami azt jelenti, hogy a tudatlanság kötőereje a testet öltött lélek sajátos jellemzője. Ez a kötőerő éppen ellenkezője a jóságnak. A jóság kötőerejében az ember tudásra tesz szert, s megérti a dolgokat, míg a tudatlanság kötőereje ennek épp az ellentéte. Bűvöletében mindenki őrültté válik, s egy őrült nem ismeri a valóságot; így aztán fejlődés helyett csak mélyre süllyed. A védikus irodalom a következő meghatározást adja a tudatlanság kötőerejéről: vastu-yāthātmya-jñānāvarakaṁ viparyaya-jñāna-janakaṁ tamaḥ, azaz a tudatlanság varázsa alatt az ember semmit sem lát úgy, ahogyan az a valóságban van. Mindenki láthatja például, hogy a nagyapja meghalt, s tudhatja, hogy ő is meg fog halni – az ember halandó, s az általa nemzett gyermekekre szintén ez a sors vár. A halál tehát biztos. Ám ennek ellenére az emberek nem törődnek az örökkévaló lélekkel, hanem éjt nappallá téve dolgoznak, s őrült módjára egyre csak pénzt gyűjtenek. Ez őrültség, s őrültségükben semmi hajlandóság nincs bennük a lelki tudomány elsajátítására. Az ilyen emberek nagyon lusták. Amikor olyan társaságba hívják őket, ahol alkalmuk nyílhat a lelki tudás megismerésére, nem élnek a lehetőséggel. Még csak nem is tevékenyek, mint a szenvedély kötőerejében lévők, így egy másik tulajdonság is jellemzi a tudatlanság rabjait: a szükségesnél többet alszanak. Hat órai alvás mindenkinek elegendő, ám ők legalább 10–12 órát alszanak naponta. Az ilyen ember mindig kedvetlen, s az alkohol, a kábítószer és az álom rabja. Ezek jellemzik a tudatlanság kötőerejének hatása alatt álló embert.