HU/BG 3.9: Difference between revisions
(Created page with "B9 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMAD...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|H09]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.8]] '''[[HU/BG 3.8| BG 3.8]] - [[HU/BG 3.10|BG 3.10]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.10]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.8]] '''[[HU/BG 3.8| BG 3.8]] - [[HU/BG 3.10|BG 3.10]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.10]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 9. VERS | ==== 9. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:यज्ञार्थात्कर्मणोऽन्यत्र लोकोऽयं कर्मबन्धनः । | |||
:तदर्थं कर्म कौन्तेय मुक्तसङ्गः समाचर ॥९॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
:yajñārthāt karmaṇo ’nyatra | :yajñārthāt karmaṇo ’nyatra | ||
: loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ | :loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ | ||
:tad-arthaṁ karma kaunteya | :tad-arthaṁ karma kaunteya | ||
: mukta-saṅgaḥ samācara | :mukta-saṅgaḥ samācara | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
yajña-arthāt – csakis Yajña, vagyis Viṣṇu kedvéért végzett; karmaṇaḥ – munkát; anyatra – kivéve; lokaḥ – a világ; ayam – ez; karma-bandhanaḥ – a tettek okozta kötelék; tat – Neki; artham – kedvéért; karma – munkát; kaunteya – ó, Kuntī fia; mukta-saṅgaḥ – megszabadulva a kapcsolatoktól; samācara – végezd tökéletesen. | ''yajña-arthāt'' – csakis Yajña, vagyis Viṣṇu kedvéért végzett; ''karmaṇaḥ'' – munkát; ''anyatra'' – kivéve; ''lokaḥ'' – a világ; ''ayam'' – ez; ''karma-bandhanaḥ'' – a tettek okozta kötelék; ''tat'' – Neki; ''artham'' – kedvéért; ''karma'' – munkát; ''kaunteya'' – ó, Kuntī fia; ''mukta-saṅgaḥ'' – megszabadulva a kapcsolatoktól; ''samācara'' – végezd tökéletesen. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Az ember végezze úgy munkáját, hogy az Viṣṇunak ajánlott áldozat legyen, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik. Ó, Kuntī fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig mentes maradsz a kötelékektől! ''' | '''Az ember végezze úgy munkáját, hogy az Viṣṇunak ajánlott áldozat legyen, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik. Ó, Kuntī fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig mentes maradsz a kötelékektől!''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az embernek dolgoznia kell még teste fenntartásáért is, ezért sajátságos társadalmi helyzete és tulajdonságai szerint előírt kötelességei olyanok, hogy általuk elérheti ezt a célt. A yajña szó az Úr Viṣṇut vagy az áldozati szertartásokat jelenti. Minden áldozatnak az Úr Viṣṇu elégedettsége a célja. A Védák kijelentik: yajño vai viṣṇuḥ. Más szóval ugyanannak a célnak teszünk eleget, ha végrehajtjuk az előírt yajñákat, mint ha közvetlenül az Úr Viṣṇut szolgáljuk. Ezért a Kṛṣṇa-tudat, ahogyan ez a vers is írja, a yajña végrehajtását jelenti. A varṇāśrama-intézmény célja szintén az Úr Viṣṇu elégedettsége. Varṇāśramācāravatā puruṣeṇa paraḥ pumān / viṣṇur ārādhyate (Viṣṇu-purāṇa 3.8.8). | Az embernek dolgoznia kell még teste fenntartásáért is, ezért sajátságos társadalmi helyzete és tulajdonságai szerint előírt kötelességei olyanok, hogy általuk elérheti ezt a célt. A yajña szó az Úr Viṣṇut vagy az áldozati szertartásokat jelenti. Minden áldozatnak az Úr Viṣṇu elégedettsége a célja. A Védák kijelentik: yajño vai viṣṇuḥ. Más szóval ugyanannak a célnak teszünk eleget, ha végrehajtjuk az előírt yajñákat, mint ha közvetlenül az Úr Viṣṇut szolgáljuk. Ezért a Kṛṣṇa-tudat, ahogyan ez a vers is írja, a yajña végrehajtását jelenti. A varṇāśrama-intézmény célja szintén az Úr Viṣṇu elégedettsége. ''Varṇāśramācāravatā puruṣeṇa paraḥ pumān / viṣṇur ārādhyate'' (Viṣṇu-purāṇa 3.8.8). | ||
Az embernek Viṣṇu öröméért kell tehát dolgoznia. Bármi másért cselekszik ebben az anyagi világban, az rabságot eredményez, mert a jó és a rossz tett egyaránt visszahatásokkal jár, a visszahatások pedig bilincsbe kötik a tett elkövetőjét. Kṛṣṇa-tudatban kell cselekednünk, Kṛṣṇa (Viṣṇu) elégedettsége érdekében, s e tettek végzése a felszabadult szinten történik. Ez tehát a tettek művészete, amely kezdetben nagyon ügyes irányítást igényel. Éppen ezért nagyon szorgalmasan kell dolgoznunk, vagy az Úr Kṛṣṇa bhaktájának szakszerű vezetése, vagy közvetlenül az Úr Kṛṣṇa irányítása alatt (s Arjunának ez a lehetőség adatott meg). Semmit sem szabad csupán az érzékkielégítésért végeznünk: mindent Kṛṣṇa kielégítése érdekében kell tennünk. Ez nemcsak a tettek visszahatásaitól szabadít meg bennünket, de lassanként arra a szintre is felemel, amelyen az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végezhetjük. Ez a szolgálat az egyetlen dolog, amely által eljuthatunk Isten országába. | Az embernek Viṣṇu öröméért kell tehát dolgoznia. Bármi másért cselekszik ebben az anyagi világban, az rabságot eredményez, mert a jó és a rossz tett egyaránt visszahatásokkal jár, a visszahatások pedig bilincsbe kötik a tett elkövetőjét. Kṛṣṇa-tudatban kell cselekednünk, Kṛṣṇa (Viṣṇu) elégedettsége érdekében, s e tettek végzése a felszabadult szinten történik. Ez tehát a tettek művészete, amely kezdetben nagyon ügyes irányítást igényel. Éppen ezért nagyon szorgalmasan kell dolgoznunk, vagy az Úr Kṛṣṇa bhaktájának szakszerű vezetése, vagy közvetlenül az Úr Kṛṣṇa irányítása alatt (s Arjunának ez a lehetőség adatott meg). Semmit sem szabad csupán az érzékkielégítésért végeznünk: mindent Kṛṣṇa kielégítése érdekében kell tennünk. Ez nemcsak a tettek visszahatásaitól szabadít meg bennünket, de lassanként arra a szintre is felemel, amelyen az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végezhetjük. Ez a szolgálat az egyetlen dolog, amely által eljuthatunk Isten országába. | ||
Latest revision as of 11:19, 3 March 2019
9. VERS
- यज्ञार्थात्कर्मणोऽन्यत्र लोकोऽयं कर्मबन्धनः ।
- तदर्थं कर्म कौन्तेय मुक्तसङ्गः समाचर ॥९॥
- yajñārthāt karmaṇo ’nyatra
- loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ
- tad-arthaṁ karma kaunteya
- mukta-saṅgaḥ samācara
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yajña-arthāt – csakis Yajña, vagyis Viṣṇu kedvéért végzett; karmaṇaḥ – munkát; anyatra – kivéve; lokaḥ – a világ; ayam – ez; karma-bandhanaḥ – a tettek okozta kötelék; tat – Neki; artham – kedvéért; karma – munkát; kaunteya – ó, Kuntī fia; mukta-saṅgaḥ – megszabadulva a kapcsolatoktól; samācara – végezd tökéletesen.
FORDÍTÁS
Az ember végezze úgy munkáját, hogy az Viṣṇunak ajánlott áldozat legyen, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik. Ó, Kuntī fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig mentes maradsz a kötelékektől!
MAGYARÁZAT
Az embernek dolgoznia kell még teste fenntartásáért is, ezért sajátságos társadalmi helyzete és tulajdonságai szerint előírt kötelességei olyanok, hogy általuk elérheti ezt a célt. A yajña szó az Úr Viṣṇut vagy az áldozati szertartásokat jelenti. Minden áldozatnak az Úr Viṣṇu elégedettsége a célja. A Védák kijelentik: yajño vai viṣṇuḥ. Más szóval ugyanannak a célnak teszünk eleget, ha végrehajtjuk az előírt yajñákat, mint ha közvetlenül az Úr Viṣṇut szolgáljuk. Ezért a Kṛṣṇa-tudat, ahogyan ez a vers is írja, a yajña végrehajtását jelenti. A varṇāśrama-intézmény célja szintén az Úr Viṣṇu elégedettsége. Varṇāśramācāravatā puruṣeṇa paraḥ pumān / viṣṇur ārādhyate (Viṣṇu-purāṇa 3.8.8).
Az embernek Viṣṇu öröméért kell tehát dolgoznia. Bármi másért cselekszik ebben az anyagi világban, az rabságot eredményez, mert a jó és a rossz tett egyaránt visszahatásokkal jár, a visszahatások pedig bilincsbe kötik a tett elkövetőjét. Kṛṣṇa-tudatban kell cselekednünk, Kṛṣṇa (Viṣṇu) elégedettsége érdekében, s e tettek végzése a felszabadult szinten történik. Ez tehát a tettek művészete, amely kezdetben nagyon ügyes irányítást igényel. Éppen ezért nagyon szorgalmasan kell dolgoznunk, vagy az Úr Kṛṣṇa bhaktájának szakszerű vezetése, vagy közvetlenül az Úr Kṛṣṇa irányítása alatt (s Arjunának ez a lehetőség adatott meg). Semmit sem szabad csupán az érzékkielégítésért végeznünk: mindent Kṛṣṇa kielégítése érdekében kell tennünk. Ez nemcsak a tettek visszahatásaitól szabadít meg bennünket, de lassanként arra a szintre is felemel, amelyen az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végezhetjük. Ez a szolgálat az egyetlen dolog, amely által eljuthatunk Isten országába.