HU/BG 3.40: Difference between revisions
(Created page with "B40 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|H40]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.39]] '''[[HU/BG 3.39| BG 3.39]] - [[HU/BG 3.41|BG 3.41]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.41]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.39]] '''[[HU/BG 3.39| BG 3.39]] - [[HU/BG 3.41|BG 3.41]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.41]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 40. VERS ==== | ==== 40. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:इन्द्रियाणि मनो बुद्धिरस्याधिष्ठानमुच्यते । | |||
:एतैर्विमोहयत्येष ज्ञानमावृत्य देहिनम् ॥४०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: indriyāṇi mano buddhir | :indriyāṇi mano buddhir | ||
: asyādhiṣṭhānam ucyate | :asyādhiṣṭhānam ucyate | ||
:etair vimohayaty eṣa | :etair vimohayaty eṣa | ||
: jñānam āvṛtya dehinam | :jñānam āvṛtya dehinam | ||
</div> | </div> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
indriyāṇi – az érzékek; manaḥ – az elme; buddhiḥ – az értelem; asya – e kéjvágynak; adhiṣṭhānam – székhelyének; ucyate – mondják; etaiḥ – ezek által; vimohayati – megtéveszti; eṣaḥ – ez a kéjvágy; jñānam – tudását; āvṛtya – befedve; dehinam – a megtestesültnek. | ''indriyāṇi'' – az érzékek; ''manaḥ'' – az elme; ''buddhiḥ'' – az értelem; ''asya'' – e kéjvágynak; ''adhiṣṭhānam'' – székhelyének; ''ucyate'' – mondják; ''etaiḥ'' – ezek által; ''vimohayati'' – megtéveszti; ''eṣaḥ'' – ez a kéjvágy; ''jñānam'' – tudását; ''āvṛtya'' – befedve; ''dehinam'' – a megtestesültnek. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' A kéjvágy székhelye az érzékek, az elme és az értelem. Rajtuk keresztül fedi be az élőlény igazi tudását s vezeti tévútra őt. ''' | '''A kéjvágy székhelye az érzékek, az elme és az értelem. Rajtuk keresztül fedi be az élőlény igazi tudását s vezeti tévútra őt.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az ellenség elfoglalta a feltételekhez kötött lélek testének különböző stratégiai pontjait. Az Úr Kṛṣṇa említést tesz e pontokról, hogy aki le akarja győzni az ellenséget, az tudja, hol találhatók. Az érzékszervek valamennyi tevékenységének az elme a központja, így amikor az érzéktárgyakról hallunk, az elmében tengernyi érzékkielégítésre irányuló gondolat gyűlik össze, s ennek eredményeképpen a kéjvágy az elmében és az érzékekben üt tanyát. Ezek után az értelem válik e kéjvágyó hajlamok központjává. Az értelem a | Az ellenség elfoglalta a feltételekhez kötött lélek testének különböző stratégiai pontjait. Az Úr Kṛṣṇa említést tesz e pontokról, hogy aki le akarja győzni az ellenséget, az tudja, hol találhatók. Az érzékszervek valamennyi tevékenységének az elme a központja, így amikor az érzéktárgyakról hallunk, az elmében tengernyi érzékkielégítésre irányuló gondolat gyűlik össze, s ennek eredményeképpen a kéjvágy az elmében és az érzékekben üt tanyát. Ezek után az értelem válik e kéjvágyó hajlamok központjává. Az értelem a lélek közvetlen szomszédja. A kéjvágyó értelem készteti a lelket arra, hogy a hamis egóval azonosuljon, azaz az anyaggal, s ezzel egyidejűleg az elmével és az érzékeivel azonosítsa magát. A lélek rászokik az anyagi érzékek élvezetére, és ezt tekinti az igazi boldogságnak. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[vanisource:SB 10.84.13|SB 10.84.13]]) nagyon szépen elmagyarázza ezt a hamis énképet: | ||
:yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke | :''yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke | ||
:sva-dhīḥ kalatrādiṣu bhauma ijya-dhīḥ | :''sva-dhīḥ kalatrādiṣu bhauma ijya-dhīḥ | ||
:yat-tīrtha-buddhiḥ salile na karhicij | :''yat-tīrtha-buddhiḥ salile na karhicij | ||
:janeṣv abhijñeṣu sa eva go-kharaḥ | :''janeṣv abhijñeṣu sa eva go-kharaḥ | ||
„A magát a három elemből álló testtel azonosító ember, aki teste melléktermékeit a rokonainak tekinti, szülőföldjét pedig imádatra méltónak tartja, s aki csak fürödni jár a zarándokhelyekre, nem pedig azért, hogy találkozzon azokkal, akik jártasak a transzcendentális tudományban, nem tekinthető különbnek egy szamárnál vagy egy tehénnél.” | „A magát a három elemből álló testtel azonosító ember, aki teste melléktermékeit a rokonainak tekinti, szülőföldjét pedig imádatra méltónak tartja, s aki csak fürödni jár a zarándokhelyekre, nem pedig azért, hogy találkozzon azokkal, akik jártasak a transzcendentális tudományban, nem tekinthető különbnek egy szamárnál vagy egy tehénnél.” | ||
Latest revision as of 11:35, 3 March 2019
40. VERS
- इन्द्रियाणि मनो बुद्धिरस्याधिष्ठानमुच्यते ।
- एतैर्विमोहयत्येष ज्ञानमावृत्य देहिनम् ॥४०॥
- indriyāṇi mano buddhir
- asyādhiṣṭhānam ucyate
- etair vimohayaty eṣa
- jñānam āvṛtya dehinam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
indriyāṇi – az érzékek; manaḥ – az elme; buddhiḥ – az értelem; asya – e kéjvágynak; adhiṣṭhānam – székhelyének; ucyate – mondják; etaiḥ – ezek által; vimohayati – megtéveszti; eṣaḥ – ez a kéjvágy; jñānam – tudását; āvṛtya – befedve; dehinam – a megtestesültnek.
FORDÍTÁS
A kéjvágy székhelye az érzékek, az elme és az értelem. Rajtuk keresztül fedi be az élőlény igazi tudását s vezeti tévútra őt.
MAGYARÁZAT
Az ellenség elfoglalta a feltételekhez kötött lélek testének különböző stratégiai pontjait. Az Úr Kṛṣṇa említést tesz e pontokról, hogy aki le akarja győzni az ellenséget, az tudja, hol találhatók. Az érzékszervek valamennyi tevékenységének az elme a központja, így amikor az érzéktárgyakról hallunk, az elmében tengernyi érzékkielégítésre irányuló gondolat gyűlik össze, s ennek eredményeképpen a kéjvágy az elmében és az érzékekben üt tanyát. Ezek után az értelem válik e kéjvágyó hajlamok központjává. Az értelem a lélek közvetlen szomszédja. A kéjvágyó értelem készteti a lelket arra, hogy a hamis egóval azonosuljon, azaz az anyaggal, s ezzel egyidejűleg az elmével és az érzékeivel azonosítsa magát. A lélek rászokik az anyagi érzékek élvezetére, és ezt tekinti az igazi boldogságnak. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 10.84.13) nagyon szépen elmagyarázza ezt a hamis énképet:
- yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke
- sva-dhīḥ kalatrādiṣu bhauma ijya-dhīḥ
- yat-tīrtha-buddhiḥ salile na karhicij
- janeṣv abhijñeṣu sa eva go-kharaḥ
„A magát a három elemből álló testtel azonosító ember, aki teste melléktermékeit a rokonainak tekinti, szülőföldjét pedig imádatra méltónak tartja, s aki csak fürödni jár a zarándokhelyekre, nem pedig azért, hogy találkozzon azokkal, akik jártasak a transzcendentális tudományban, nem tekinthető különbnek egy szamárnál vagy egy tehénnél.”